Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Névmutató: Gál Zoltán
Stark Ferenc levélben arról tájékoztatta Gál Zoltán belügyminiszter-helyettest, hogy a Magyarországra érkező, romániai román nemzetiségű menekültek növekvő számban fordulnak az MRDSZ-hez segítségért, politikai támogatásért. Jelezte továbbá azt is, hogy terjedőben volt az a nézet, amely szerint Romániához hasonlóan Magyarországon is megromolhat a nemzetiségpolitikai gyakorlat.
1990. április 9.Gál Zoltán, a BM államtitkára megküldte Tabajdi Csabának a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját, amely tartalmi és jogtechnikai okokból nem tartotta a tervezetet beterjesztésre alkalmasnak, annak átszerkesztését és lerövidítését javasolta. Egyik fő hiányosságának azt rótta fel, hogy kikerülte a kisebbségek definiálását, és a kisebbségi kötődésű, Magyarországon élő, de nem magyar állampolgárokat. A kisebbségek támogatását az állami teherbíró képessége miatt a költségvetés szempontjából javasolta rangsorolni, elsőként említve a nyelvhasználatot és az oktatást. A kisebbségi önkormányzatokat megítélése szerint nem lehetett probléma nélkül az állami intézményrendszerbe beilleszteni, és ezért ne ez legyen az egyetlen megoldás, illetve a kisebbségvédelem a lakóhely szerinti önkormányzat keretében oldható meg inkább.
1996. április 21.Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a helyi és országos kisebbségi önkormányzati rendszer létrejöttének egyéves évfordulója alkalmából a parlamentben találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel és tagjaival. A tanácskozáson részt vettek az illetékes kormányszervek, a parlamenti bizottságok, a frakciók képviselői és a kisebbségi ombudsman is. Tabajdi Csaba a problémákról szólva a kisebbségi törvény módosításának szükségességét és a parlamenti képviselet megteremtését emelte ki. Farkas Flórián felszólalásában szintén a jogharmonizációra, a törvény módosításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Lásztity Péró a kulturális autonómia megvalósítása, és így a törvénymódosítás mellett érvelt. Ezzel kapcsolatban Kaltenbach Jenő kifejtette, hogy mind a kormány, mind pedig az EJKVB támogatja a törvény módosítására tett javaslatát.