Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Névmutató: Angió-Auth János
Angió-Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnöke megküldte Fodor Gábornak, az EJKVB elnökének kérésére a magyarországi olasz kisebbségről szóló tájékoztatót, majd az április 22-i, következő levelében meghívta a bizottsági elnököt a június 6-i baráti találkozóra is, amelyen az elnök viszont nem tudott részt venni.
1992. szeptember 22.Kaltenbach Jenő szakértő elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatról” c. tanulmányát a parlamenti munkacsoport számára, amely a személyi kör meghatározásának, az egyéni és kollektív jogok, a kisebbségi önkormányzati formák és azok tartalmának kérdéseit, valamint a törvényjavaslat egyes szabályozási hibáit taglalta. Nem tartotta sem indokoltnak, sem pedig megvalósíthatónak a regisztrációt és valamiféle objektív kvalifikációs rendszer bevezetését. Szerencsésebbnek ítélte volna az egyéni és kollektív jogok együttes tárgyalását, de üdvözölte viszont az önkormányzati modell melletti választást, amelyet a törvény legfontosabb részének tartott. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az országos testület ellenőrzési mechanizmusának hiányára, illetve az önkormányzati és az egyesületi szféra közötti viszony ügyére.
Angió – Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnöke megküldte Fodor Gábornak a Szövetség nyilatkozatát a kisebbségi törvényjavaslattal kapcsolatban, illetve a Szövetségről szóló tájékoztatót. A nyilatkozat szerint „… tisztelettel kérjük a Magyar Köztársaság Országgyűlését, hogy bennünket olaszokat – az egyik legrégebben honos magyarországi népcsoportot – is ismerjenek el hivatalosan nemzeti kisebbségnek.” Fodor Gábor október elsejei válaszlevelében köszönte meg a dokumentumokat, amelyeket továbbított Lukács Tamásnak.
Angió – Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnöke megküldte Fodor Gábornak a szervezetnek az állami támogatás iránti kérelmét, mellékelve a Fővárosi Bíróság két végzését a társadalmi szervezet bejegyzéséről és székhelyének megváltozásáról. A kérelem nyilvántartásba vételéről Fodor Gábor február 17-i levelében értesítette a Szövetség elnökét, és március 16-án továbbította azt Wolfart Jánosnak – kérve egyúttal a NEKH állásfoglalását is a támogatás kérdésében.
1993. augusztus 25.Fodor Gábor megküldte Angió – Auth Jánosnak, a Magyarországi Olasz Szövetség elnökének a NEKH véleményét a Szövetség támogatásával és az olaszok kisebbséggé nyilvánításával kapcsolatban.
1993. szeptember 22.Angió – Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnöke válaszlevélben reagált Fodor Gábor augusztus 25-i levelére. Jelezte, hogy „Szövetségünk az Alkotmánybírósághoz fordult az MTA történészei szerint is honos, csak politikai okokból el nem ismert nemzetiségeknek, a csehnek és az olasznak, magyarországi hivatalos elismertetése ügyében.” Fodor Gábor október 5-i válaszában arról tájékoztatott, hogy a levél tartalmát ismertette az EJKVB szeptember 29-i ülésén. A Magyarországi Olasz Szövetség 1993, azaz a kisebbségként való elismerés kudarca után azonban már nem fejtett ki érdemi tevékenységet, és végül a Fővárosi Bíróság mondta ki a megszűnését és a nyilvántartásból való törlését 2001 őszén. A szerveződés így nem képezhette szervezeti hátterét a 2007 decemberében felmerülő újabb olasz kisebbségi kezdeményezésnek.
1993. szeptember 29.Az EJKVB ülése 6 igen, 1 nem és 7 tartózkodás mellett nem tartotta általános vitára alkalmasnak Suchman Tamás képviselő (MSZP) azon önálló képviselői indítványát, amely a kisebbségi törvény módosításával a kisebbségi nyelvek közé sorolta volna a hébert. A képviselő nem kívánta a zsidóságot kisebbségként kezelni, de szerinte például így lenne biztosítható a nyelvoktatás a zsidó vallási iskolákban. Az ülés végén Fodor Gábor tájékoztatásul felolvasta a képviselőknek Angió-Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnökének szeptember 22-ei levelét.