Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Névmutató: Hargitai János
Hargitai János, a Baranya megyei Nagynyárád polgármestere elkészítette a törvénytervezetről és más kapcsolódó dokumentumokról (a törvény politikai elvei, a Bács-Kiskun megyei Tanács Nemzetiségi Bizottságának állásfoglalása, illetve a Bársony-féle törvénytervezet) szóló feljegyzését, amely az államnemzetben való gondolkodás, a kisebbségi kollektív jogok mellett érvelt, de a helyi önkormányzatok úgymond „megkettőzését” elutasította. A vélemény felvetette a menekültek megítélésének és a népszámlálási adatok alkalmazhatóságának kérdéseit, illetve kifejezte a kisebbségi biztos intézményével kapcsolatos egyet nem értését is, mivel az szerinte legalizálná a parlamenti képviselet megoldatlanságát.
1998. szeptember 8.Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. Az ennek keretében felszólaló Schmidt Ferenc (FIDESZ) szerint a kisebbségi törvény már tervbe vett módosítását mielőbb meg kell oldani az egyre nagyobb számú kisebbségi önkormányzat kapcsolatának és hatáskörének a rendezése érdekében. Tabajdi Csaba (MSZP) egyetértett azzal, hogy az 1998-2002 közötti parlamenti ciklus első felében módosítani szükséges a jogszabályt, amelynek tervezete már az előző kormány alatt elkészült. Kulcselemnek ennek kapcsán a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonyrendszerének tisztázását, valamint az oktatási és kulturális intézmények átvételét tartotta. A módosítás ügyének fontosságára hívta fel a figyelmet Hargitai János is a felszólalásában.
1998. október 21.Megtartotta az EJKVB ad hoc bizottsága az alakuló ülését és ennek keretében a programjának megbeszélését. A bizottság tagjai a következő országgyűlési képviselők lettek: Hargitai János elnök (FIDESZ), Csapody Miklós (MDF), Tímár György (1999-ig, majd Balogh József, FKGP), Jakab Róbertné (MSZP), Tabajdi Csaba (MSZP), Fodor Gábor (SZDSZ), és ifj. Hegedűs Lóránt (Magyar Igazság és Élet Pártja).
1998. november 23.Kósáné Kovács Magda válaszlevelében arról tájékoztatta Budai Jánost, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökét, hogy állásfoglalásukat megküldte Kaltenbach Jenőnek és Hargitai Jánosnak.
1998. november 25.Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke a kisebbségek nevében megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségek javaslatait a kisebbségi törvény módosítását célzó egyeztetések témaköreire. Ezek szerint a törvénymódosítás főbb céljai, és az ezekhez igazodó témakörök között legyen a kulturális autonómia, a megfelelő jogi és pénzügyi feltételek megteremtése, a parlamenti képviselet kialakítása, a kisebbségi jogok kiteljesítése, a választási és más jogszabályok korrekciója a visszaélések kiküszöbölésének érdekében.
A feljegyzést az EJKVB főtanácsadója december 1-én továbbította az ad hoc bizottság tagjainak, illetve Hargitai János december 16-án küldte meg a kisebbségi ombudsmannak és a NEKH elnökének. Ez utóbbiakban az ad hoc bizottság elnöke jelezte a törvény-előkészítés 1999 elején történő megkezdésének szándékát. Dzindzisz Jorgosz ugyanaznap kelt másik levelében elvetette Hargitai Jánosnak a T/338. sz. törvényjavaslathoz (a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról) kapcsolódó, a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos indítványát, amelyet a képviselő végül nem is nyújtott be.
Kósáné Kovács Magda válaszlevelében arról tájékoztatta Kreszta Trajánt, a Battonyai Román Kisebbségi Önkormányzat elnökét, hogy a felhívásukat továbbította Kaltenbach Jenőnek és Hargitai Jánosnak.
1998. december 15.Hargitai János levélben fordult Ambrus Jánoshoz, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatójához, amelyben a törvény-előkészítéshez szükséges háttéranyagokat igényelt.
1999. február 3.Hargitai János levélben arra kérte a bizottság tagjait, hogy két héten belül juttassák el pártjaik konszenzusos javaslatát. A Járai Zsigmond pénzügyminisztert, Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Pintér Sándor belügyminisztert, Hámori József NKÖM minisztert, Doncsev Tosot, a kisebbségi ombudsmant, a megyei közigazgatási hivatalok vezetőit, illetve az országos kisebbségi vezetőket szintén határidő megjelölésével kérte arra, hogy három témakörben (1.) választási rendszer, parlamenti képviselet, regisztráció, 2.) kisebbségi önkormányzatok szervezete, jogállása, pénzügyi technikája, 3.) feladat- és hatásköreik) fejtsék ki a véleményüket. A közigazgatási hivatalok megkereséséről egyúttal tájékoztatta Balsai Istvánt, a MEH államtitkárát.
1999. február 10.Járai Zsigmond megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját, amely feltétlenül szükségesnek látta a regisztráció bevezetését a legközelebbi népszámlálás alkalmával. Javasolta az országos önkormányzat közjogi státuszának kidolgozását, a települési és a kisebbségi önkormányzat viszonyrendszerének, pénzügyi ellenőrzésének és a költségvetési támogatás elszámoltatásának rendezését, a támogatás normatív, létszámarányos alapokra helyezését, valamint az intézmények átadásának szigorú szabályozását.
1999. február 12.Pintér Sándor megküldte Hargitai Jánosnak a törvénymódosítással kapcsolatos véleményét és javaslatait. A választásokkal kapcsolatban többféle megoldást is el tudott képzelni a regisztrációtól kezdve a választások eltérő időpontban való megtartásáig. Tisztázandónak ítélte a helyi kisebbségi önkormányzatok különböző típusait, a pót- és időközi választásokat, illetve az elektori rendszer működésének részletkérdéseit.