Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Névmutató: Kósáné Kovács Magda
Az Országgyűlés elfogadta a bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 39/1998. (VI. 29.) Országgyűlési határozatot, amely szerint a 21 fős Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot Kósáné Kovács Magda (MSZP) elnök vezette, aki ezt a tisztséget a ciklus során végig betöltötte.
1998. november 11.Budai János, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke és Szántó Nóra, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének elnöke megküldték Kósáné Kovács Magdának az október 18-i választások eredményével kapcsolatos állásfoglalásukat. A kisebbségi vezetők a megválasztott 167 román elektorból mintegy 67-től határolták el magukat. Hangsúlyozták, hogy a budapesti és kazincbarcikai román képviselők többségét nem ismerik, ők a román kisebbséggel korábban semmilyen kapcsolatban nem álltak, a nyelvet nem beszélik, illetve nem fejtettek ki a közösségi identitás ápolásához kapcsolódó – kulturális, tudományos – tevékenységet sem.
1998. november 20.Kreszta Traján, a Battonyai Román Kisebbségi Önkormányzat elnöke tájékoztatásul megküldte Kósáné Kovács Magdának a kisebbségi önkormányzat határozat formájában elfogadott felhívását, amely a nem román képviselőktől való elhatárolódásra szólított fel.
1998. november 23.Kósáné Kovács Magda válaszlevelében arról tájékoztatta Budai Jánost, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökét, hogy állásfoglalásukat megküldte Kaltenbach Jenőnek és Hargitai Jánosnak.
1998. november 30.Kósáné Kovács Magda válaszlevelében arról tájékoztatta Kreszta Trajánt, a Battonyai Román Kisebbségi Önkormányzat elnökét, hogy a felhívásukat továbbította Kaltenbach Jenőnek és Hargitai Jánosnak.
1999. február 19.Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak, a NEKH-nek a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját. A választási anomáliákkal kapcsolatban a jelöltállítási szabályok sokrétű, garanciális elemekkel való kiegészítését szorgalmazta annak érdekében, hogy csak az adott kisebbség képviseletére alkalmas jelöltek lehessenek megválaszthatók. A Hivatal indokoltnak tartotta a megyei szint kialakítását, a közvetett kisebbségi önkormányzat intézményének megszüntetését, a teljesítmény- és feladatarányos finanszírozás bevezetését, az országos testület törvényességi ellenőrzésének és hivatali hátterének megteremtését, valamint az intézmény-fenntartási tevékenység megerősítését.
A kisebbségi vezetők közül Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, hogy csak az önkormányzat korábban kialakított álláspontját tudja ismertetni a feltett kérdésekkel kapcsolatban. A választási visszaélések kiküszöbölésére a kisebbségi szervezetek és önkormányzatok szerepének növelését javasolta, a regisztráció bevezetését viszont ellenezte. Szorgalmazta a kisebbségi önkormányzatiság és kulturális autonómia meghatározását, azok anyagi és jogi eszközökkel való megerősítését.
Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke levélben közölte, hogy a témakörökre csak később, az önkormányzat alakuló ülését követően tud választ adni, de a regisztráció ügyét már határozottan el tudta vetni. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyeztetések tárgyát az 1998. november 25-i levelében javasolt témakörök képezhetik.
Farkas Flórián a javaslatait szövegszerűen, az eredeti törvénnyel egységes szerkezetbe foglalva küldte meg Kósáné Kovács Magdának.
Márk György, a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének hivatalvezetője levélben tájékoztatta Kósáné Kovács Magdát a Szövetség megalakulásáról, amelyre az országos önkormányzat létrehozásának meghiúsulását követően került sor. A továbbiakban több állami szerv – köztük a NEKH is – jelezte számukra, hogy a Szövetséget tekinti tárgyalópartnernek a hazai román kisebbség részéről.
1999. április 2.Kreszta Traján, a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének elnöke levélben kérte Kósáné Kovács Magda segítségét a Szövetség működéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételek biztosításához. Az EJKVB-nak a helyzet megoldásáért tett erőfeszítéseiről az elnök 9-i viszontválaszában adott tájékoztatást, illetve kérte Doncsev Tosonak is a közbenjárását.
1999. április 23.Kreszta Traján levélben ismertette Kósáné Kovács Magdával a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének a kisebbségi törvény részleges módosításával kapcsolatos javaslatait: az országos testületet életre hívó elektori gyűlés határozatképességi küszöbének csökkentését, illetve a fővárosi kisebbségi önkormányzat intézményének hatályon kívül helyezését.
1999. május 5.Az április eleji kérés nyomán Doncsev Toso levélben tájékoztatta Kósáné Kovács Magdát a román önkormányzati szövetség működési feltételeinek biztosításával kapcsolatos lépésekről.