Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Névmutató: Kreszta Traján
Kreszta Traján, a Battonyai Román Kisebbségi Önkormányzat elnöke tájékoztatásul megküldte Kósáné Kovács Magdának a kisebbségi önkormányzat határozat formájában elfogadott felhívását, amely a nem román képviselőktől való elhatárolódásra szólított fel.
1998. november 30.Kósáné Kovács Magda válaszlevelében arról tájékoztatta Kreszta Trajánt, a Battonyai Román Kisebbségi Önkormányzat elnökét, hogy a felhívásukat továbbította Kaltenbach Jenőnek és Hargitai Jánosnak.
1999. április 2.Kreszta Traján, a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének elnöke levélben kérte Kósáné Kovács Magda segítségét a Szövetség működéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételek biztosításához. Az EJKVB-nak a helyzet megoldásáért tett erőfeszítéseiről az elnök 9-i viszontválaszában adott tájékoztatást, illetve kérte Doncsev Tosonak is a közbenjárását.
1999. április 23.Kreszta Traján levélben ismertette Kósáné Kovács Magdával a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének a kisebbségi törvény részleges módosításával kapcsolatos javaslatait: az országos testületet életre hívó elektori gyűlés határozatképességi küszöbének csökkentését, illetve a fővárosi kisebbségi önkormányzat intézményének hatályon kívül helyezését.
2001. november 21.A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának Elnöksége kialakította a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos állásfoglalását, amely Kreszta Traján elnök december 21-én juttatott el Kósáné Kovács Magdának. A dokumentum szerint a kisebbségi törvény és tervezett módosítása két kérdést továbbra sem tisztázott: egyrészt azt, hogy kik választanak kiket a kisebbségi önkormányzatokba, másrészt pedig a jelöltek nyilatkozattételét a román érdekképviselet nem tartotta eléggé visszatartó erejűnek. Sajnálattal állapította meg végül, hogy a jogszabály számos ígérete beváltatlan maradt, köztük a kisebbségek kulturális autonómiája, parlamenti képviselete, illetve a fennmaradást szolgáló finanszírozási rendszer kialakítása.
2002. augusztus 8.A NEKH elnökének augusztus 5-én feltett kérdései nyomán, az OVB kimondta azt, hogy egy kislistás vagy egyéni jelölt sem vállalhatja fel kedvezményre jogosító módon több kisebbség képviseletét a választásokon, ahogy az egy indulóra leadott szavazatok sem kerülhetnek két kompenzációs listára, és egy személyre is csak egy listát alapozhatnak.
A Népszabadság hírül adta, hogy újra fenyeget az etnobiznisz. A lap szerint a gyanús kisebbségi választási kezdeményezések ügyében Kaltenbach Jenő a közeljövőben vizsgálatot indít, és indokolt esetben az OVB-tól kéri a vitatott kezdeményezés érvénytelenítését. Kreszta Traján, országos román vezető egyúttal felhívta a figyelmet a gyanús román kezdeményezésekre.
Kreszta Traján állásfoglalásában a gyanús román kisebbségi kezdeményezésekre célozva, azt hangsúlyozta, hogy „elutasítjuk, hogy történelmileg kialakult közösségeinkhez nem tartozó személyek kollektív jogaink képviseletében fellépjenek.”
2004. február 7.Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a január 20-i nyilatkozattal kapcsolatban úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, hogy „állásfoglalásunk nem azt jelenti, hogy nem szeretnénk törvénymódosítást, csupán megfelelő garanciákat ahhoz, hogy a kisebbségek érdekképviseletét valóban az adott kisebbséghez tartozók lássák el.”
2005. január 17.Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök budapesti látogatásán találkozott a magyarországi román kisebbségi vezetőkkel. A találkozót követően Kreszta Traján elmondta, hogy a megbeszélés előtt levelet intéztek a román kormányfőhöz, amelyben tájékoztatták őt a kisebbség helyzetéről, a kisebbségi joganyag módosításáról és a parlamenti képviselet ügyéről is.
2007. január 30.Sólyom László Gyulára látogatott, ahol találkozott Kreszta Trajánnal. A megbeszélés keretében a román vezető tájékoztatta az államfőt a kisebbségi törvény esetleges módosításáról is, amely szerinte megérett a „finomításra”, mivel továbbra is olyanok kerültek be a kisebbségi önkormányzatokba, akik nem tartoztak az adott kisebbségi közösséghez. Kreszta szerint a törvény áttekintésére a márciusi területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokat követően kerülhetne sor.