Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Névmutató: Stark Ferenc
Stark Ferenc, az MM Nemzetiségi Önálló Osztályának (NÖO) osztályvezetője megküldte Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettesnek „A magyarországi románokkal összefüggő politikai jelenségekről” c. bizalmas feljegyzését, amely szerint „… sokan úgy kezelik őket, mint akik felelősséggel tartoznak a határ másik oldalán folyó eseményekért, a szomszéd állam politikájáért, a romániai magyar nemzetiség helyzetéért.” Az osztályvezető szerint a jövőben számolni lehet egyaránt a szélsőséges megnyilvánulások elszaporodásával, a román szövetségtől való kisebbségi elfordulással, és a „kisebbségi nacionalizmus” jelentkezésével. Megoldásként elsősorban a megfelelő tájékoztatás megvalósítását hangsúlyozta.
1987. szeptember 11.Stark Ferenc kiküldte véleményezésre az Agitációs és Propaganda Bizottság elé készülő, a nemzetiségi oktatásról szóló előterjesztés tervezetét, amelyet az MM Pedagógusképző, Alapfokú nevelési, Középfokú nevelési Osztályai, a Baranya és Győr-Sopron megyei tanácsok, valamint a nemzetiségi szövetségek kaptak meg.
1987. szeptember 18.Stark Ferenc elkészítette „A nemzetiségpolitikai funkciók ellátására (is) hivatott intézmények működése” c. tanulmányát, ami szerint a „… nemzetiségi politikának 1968 (a Politikai Bizottság fordulatot hozó határozata) óta elért főleg extenzív fejlődésből származó eredményeire (…) demonstratív célokkal és szándékkal tartalmukban egyre inkább kiüresedő formák épülnek rá. Változtatásra van tehát szükség.” Bírálta a nemzetiségi szövetségek felülről kiépített és irányított struktúráját, és rámutatott, hogy a nemzetiségi feladatok helyi és területi szinten alig integrálódtak, a döntések a szükségesnél mindig magasabb szinten születtek. A rétegpolitikai tennivalók lényegében csak egy szakpolitikára voltak leszűkítve: a művelődési tárcán kívüli feladatok nem vagy alig intézményesültek, míg a NÖO hatásköre szintén nincsen szabályozva, miközben a nemzetiségi szövetségek felügyelete egyre nehezebben volt ellátható.
1987. szeptember 24.Az NKB ülése többek között megvitatta – Stark Ferenc előterjesztésében – a „Jelentés a hazai nemzetiségi oktatás helyzetéről” c. anyagot, amelyet az Agitációs és Propaganda Bizottság utóbb, október 13-án tárgyalt meg.
1987. október 28.Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese megküldte Stark Ferencnek a nemzetiségi jogok érvényesülésének előmozdításáról szóló megyei tanácsi rendelet tervezetét, kérve őt arra, hogy november végéig véleményezze azt. A rendeletet a megyei tanács az 1988. évi első ülésén kívánta elfogadni.
1987. november 2.Stark Ferencnek a „Nemzetiségkép a mai magyar politikai és közgondolkodásban” c. elkészített tanulmánya szerint a legdominánsabb típus jelenti „a humánus nemzetiségi politika elvi helyeslését, ami azonban nagy gyakorisággal kapcsolódik össze a viszonosság igényével. Egyfajta függvényviszony alakul ki tehát ebben a felfogásban a hazai nemzetiségek számára „nyújtott” lehetőségek jogosságának elismerése és a szomszédos országokban élő magyarok helyzetének alakulása között. Itt említendő az a felfogás, amely számára a szocialista nemzetiségpolitika törekvéseit a más országoknak nyújtandó példa legitimálja, az az igény tehát, hogy a gyakorlati nemzetiségpolitika – tulajdonképp függetlenül nemzetiségeink tényleges szükségleteitől – mutasson fel lehetőleg minél több eredményt azokon a területeken, ahol a kisebbségi magyarság helyzetét hiányok, problémák terhelik. A közvéleményben tehát ez a vélekedés a legelterjedtebb, s ez a felfogás az, amely a politikai gondolkodástól sem idegen. E nézetek képviselői hajlamosak leginkább nemzetiségi politikánkkal kapcsolatban – annak gyakorlatát is minősítve – a mintaszerű jelző használatára.”
1987. december 11.Stark Ferenc megküldte Takács Gyulának a baranyai nemzetiségi tanácsrendelet tervezetének véleményezését, amely a tervezetet úttörőnek és példaadónak minősítette a nemzetiségpolitikai gyakorlat megújításában. Javaslatai elsőként annak rögzítésére irányultak, hogy a nemzetiségek a magyar társadalom integráns részei, az aktív kisebbségvédelem talaján álló politikának az alanyai, a szocialista állam pedig biztosítja az egyenjogúságukat, és a sajátosságok megőrzéséhez szükséges garanciákat. A tételes megjegyzései között a NÖO osztályvezetője elvetette a nyelvhasználati jogok számarányokhoz kötését, illetve hangsúlyozta annak jelentőségét, ha a tanácsrendelet képes lenne rendszerbe foglalni a különböző, és olyakor tisztázatlan helyű nemzetiségi szerveket, ezek egymáshoz való viszonyát, beleértve a szövetségek központjait és a megyei nemzetiségi bizottságot.
1988. január 18.Takács Gyula ismételten megküldte Stark Ferencnek a nemzetiségi jogok érvényesülésének előmozdításáról szóló baranyai tanácsi rendelet tervezetét, amelyet korábban a NÖO már véleményezett, és javaslatai alapján a jogszabálytervezet átdolgozásra került.
1988. Február közepeA HNF Budapesti Bizottságának elnökségi ülésén a résztvevők nemzetiségi ügyeket vitattak meg annak a dokumentumválogatásnak a birtokában, amely tartalmazta többek között I. István király Intelmeinek híres sorait a többnyelvű országról. A tanácskozás végül úgy foglalt állást, hogy időszerű egy új nemzetiségi törvény megalkotása Magyarországon. Elfogadták azt a javaslatot is, amely szerint az elnökség kezdeményezésére a fővárosi képviselőcsoport fontolja meg annak lehetőségét, hogy javaslatot tegyen a megfelelő jogalkotásra. Peják Emil, a Bizottság vezető titkára az indítvánnyal kapcsolatban a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy „az alkotmány röviden és természetesen általánosságban szabályozza a nemzetiségi jogokat. Ámde önálló törvény több mint száz esztendeje nem született erről.” A hatályos, a nemzetiségekkel kapcsolatos széttagolt ágazati jogszabályokra célozva kijelentette: „úgy ítéljük meg, hogy ezen jó lenne változtatni, már csak azért is, mert a nemzetiségi problematika érezhetően a figyelem középpontjába került Magyarországon. Az elmúlt években nemzetiségi politikánk alkotmányunk szellemében alakult és értékelhető, becsülhető eredményei vannak. Éppen a továbblépés miatt jött el az ideje egy olyan átfogó nemzetiségi törvény megalkotásának, amely európai mértékkel nézve is jelentős vívmány lenne.” Az ülésen meghívott előadóként jelenlévő Stark Ferenc nem minisztériumi tisztviselőként, hanem hangsúlyozottan szakértő-kutatóként pedig úgy nyilatkozott, hogy a törvény-előkészítés megindulásához számos jogi feltételnek kell megvalósulnia, de kétségtelenül adódtak a hatályos rendszerben joghézagok, különös tekintettel a végrehajtás szabályozatlanságára. Az osztályvezető éppen ezért egy végrehajtható és számon kérhető törvény kidolgozása mellett állt ki, ami lehetővé teszi a tényleges kisebbségi érdekek felszínre kerülését.
1988. február 22.Stark Ferenc megküldte Takács Gyulának a tervezett baranyai nemzetiségi tanácsrendelettel kapcsolatos megjegyzéseit, amelyek a nemzetiségi jogok erősítésére és szervezeti kérdések tisztázására irányultak.