Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Névmutató: Daróczy István


2000. július 25.

Az országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek ülésén áttanulmányozták a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetet, és a kialakított közös álláspontjuk szerint elvetették azt. Megítélésük szerint a jogelvonást tartalmazó javaslat csorbította és korlátozta a kisebbségek jogait, megnehezítette és akadályozta választási részvételüket, előmozdította asszimilációjukat, növelte a költségeket, miközben nem tudta kiküszöbölni a választási visszaéléseket sem. Hangsúlyozták, hogy a tervezet nem a kisebbségekkel történt egyeztetés eredménye, és nem tükrözi az érdekeiket sem. Részletes indoklásukban kifejtették, hogy ragaszkodnak a választások azonos időpontban történő megtartásához, a külföldi állampolgárok szavazati jogához, a közvetlen elektorválasztás meghagyásához, a megyei és az országos szint kislistás választásához, az országos elektori gyűléshez, illetve más pontokon is kitartottak a hatályos megoldások mellett. Szorgalmazták viszont az elektori gyűlések tisztán anyanyelven való lebonyolítását, illetve a megyei közgyűlésekben való kedvezményes mandátum biztosítását. Ez utóbbinak a helyi szintű eltörlését ugyanakkor határozottan ellenezték. A kisebbségi álláspontról másnap, 26-án levélben értesítették Daróczy Istvánt, a BM Jogi Főosztályának megbízott főosztályvezetőjét.

2000. július 28.

Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke megküldte Daróczy Istvánnak az álláspontját a kisebbségi választásokról szóló, június 11-i törvénytervezetről. Jelezte, hogy az Önkormányzat csatlakozott az országos testületek július 26-i közös álláspontjához, amely elutasította a koncepciót. Úgy ítélte meg, hogy bár támogatni tudja a választási visszaélések visszaszorításának szándékát, de ezeket a tervezet nem lenne képes megszüntetni. Határozottan ragaszkodott a külföldi állampolgárok szavazati jogához, a helyhatósági és kisebbségi választások azonos időpontban történő megrendezéséhez, a külön, e célra megválasztott kisebbségi elektor, a települési önkormányzatban való kedvezményes mandátum és a kislistás választás intézményeihez, illetve elvetette a tervezett küldöttrendszer bevezetését is az országos testület létrehozására.

2000. július 31.

Badalján Edvard, az Országos Örmény Önkormányzat ügyvezető elnöke levélben biztosította támogatásáról az országos kisebbségi önkormányzatok közös álláspontját, amelyet azzal tartott indokoltnak kiegészíteni, hogy elektor csak az lehessen, aki az adott kisebbséghez tartozik, és beszéli a kisebbség nyelvét.

Lásztity Péró megküldte Daróczy Istvánnak a kisebbségek közös álláspontját az Országos Örmény Önkormányzat kiegészítésével és a Szerb Országos Önkormányzat csatlakozó nyilatkozatával együtt a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetről. Jelezte egyúttal, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata külön küldi el a csatlakozó véleményét.

2004. január 15.

Sutarski Konrád megküldte Daróczy Istvánnak, a BM Jogi Főosztálya főosztályvezetőjének a kisebbségi választásról szóló törvénytervezet kormány-előterjesztésének véleményezését. Hangsúlyozta, hogy bár a lengyel kisebbség továbbra sem értett egyet a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével, de ez ellen nem fognak tiltakozni. E helyett inkább a jelölés szigorítása, a szervezetek szerepének megerősítése mellett állt ki. Elvetette ugyanakkor a választójog magyar állampolgársághoz kötését, és a választásokon jelölő szervezetként szorgalmazta az országos önkormányzat beiktatását is.

2004. január 20.

A bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán országos önkormányzatok közös állásfoglalást adtak ki Szászfalvi László és a bizottsági tagok számára, amely elvetette a két előterjesztést és további egyeztetéseket kezdeményezett. Megítélésük szerint a névjegyzék bevezetése nem akadályozza meg a további visszaéléseket, és e helyett inkább a jelöltállítást szigorították volna. Állást foglaltak a meglévő, kétlépcsős elektori rendszer fenntartása, és a nem magyar állampolgárok választójoga mellett is. A tervezetek elfogadása szerintük rendkívüli nehézségek elé állítanák az országos önkormányzatokat és a helyi közösségeket egyaránt. A továbbiakban szoros együttműködést kilátásba helyező önkormányzatok elfogadhatatlannak tartották az országos érdekképviseletnek „az államosítását” a kisebbségi törvény módosítása révén. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, Heizer Antalnak, Kiss Péternek, Szabó Vilmosnak, Szili Katalinnak, Kaltenbach Jenőnek, Somogyvári Istvánnak, Daróczy Istvánnak, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, valamint a sajtónak is.


<*Lablec*>