Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
Radics Katalin elkészítette a „Javaslat a Politikai Bizottságnak a nemzetiségi törvény irányelveire” c. dokumentumot, amelyet Pál Lénárd november 9-én láttamozott.
Mezei István és Náday Gyula, az Országos Cigánytanácsnak egy, az átalakulással összefüggő belső körlevelében arra kérték az érintetteket, hogy a Vass Csaba, a HNF OT Társadalompolitikai Osztályának vezetője által javasolt Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége elnevezés helyett támogassák az Országos Cigánytanács Szövetsége megnevezést, mert az előbbi „…még magas, és nem akarunk nemzetiség lenni…”
A HNF támogatásával megalakult a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége (MCDSZ), amely többek között célul tűzte ki a cigányság nemzetiségként való kezelésének elérését.
1988. november 4.Roma és nem roma értelmiségiek a Radics Katalinnak címzett levelükben arra kérték az osztályvezetőt, hogy a PB november 15-i ülésén tolmácsolja azon kérésüket, amely a cigányság nemzetiségi státusának biztosítását célozza.
1988. november 8.Lakatos Menyhért a Gáti Tamásnak írott levelében fejtette ki a nemzetiségi törvénnyel kapcsolatos cigány álláspontot, amely egyrészt a cigányság nemzetiségi státusát, másrészt pedig a kisebbség demokratikus érdekképviseletének ügyét érintette. Az előbbivel kapcsolatban különösen azt kifogásolta, hogy a tervezet a nemzetiségi nyelv esetében előfeltételként említette a standard változat meglétét. Hangsúlyozta, hogy biztosítani kell azt a lehetőséget a cigány vezetők számára, hogy ismereteik birtokában segítsék a törvénynek a kisebbség számára megfelelő kidolgozását.
1988. november 9.Az Országgyűlés elnöke, Stadinger István olyan javaslatot fogalmazott meg a PB számára, amely szerint a nemzetiségi törvény 1989. III. negyedévében, várhatóan az év októberében kerüljön az Országgyűlés napirendjére. A PB által utóbb elfogadott javaslat szerint a törvényjavaslat felelőse az IM.
1988. november 14.A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Nemzetiségi Tanácsa a készülő nemzetiségi törvény kérdéseiről tartott ülést. Samu Mihály bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek asszimilációját csak a törvényben deklarált jogok érvényesítésével lehet megakadályozni.
1988. november 15.Az MSZMP PB Radics Katalin előterjesztésében megtárgyalta a „Javaslat a nemzetiségi törvény irányelveire” c. dokumentumot, és a pontosított szöveget a KB november 22-ei ülése elé utalta. A PB hatálytalanította az 1961-es és 1979-es cigányhatározatainak azon pontjait, amelyek a cigányságot etnikai csoportnak minősítették, elvetve a nemzetiségként való kezelést. A döntéssel lehetővé tették azt, hogy a magukat cigánynak valló állampolgárok szervezetek útján kezdeményezhessék a nemzetiséggé válást. A PB egyúttal elfogadta a KB 1989. évi munkatervét is, amelyben első félévi feladatként szerepelt egy, a nemzeti-nemzetiségi kérdésről szóló elvi állásfoglalás elfogadása, valamint a cigányság helyzetével kapcsolatos feladatok megvitatása.
1988. november 16.Pál Lénárd arról értesítette Lukács Jánost, hogy a nemzetiségi javaslat átdolgozásra került, illetve az MSZMP KB Irodája pótlólag megküldte azt a KB november 22-ei ülésére. Pál Lénárd utóbb, 25-én azt javasolta, hogy a dokumentum határozatként jelenjen meg.
Árvay Árpád, a Bács-Kiskun Megyei Tanács Vb. titkára véleményezésre megküldte Czibere Tibornak a tanács rendelettervezetét a nemzetiségi jogok érvényesülésének előmozdításáról, amely figyelembe vette a NÖO korábban már kifejtett észrevételeit.
A Minisztertanács az „Előterjesztés a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, azok várható ütemezéséről szóló országgyűlési beszámolóról” c. dokumentum elfogadásával állást foglalt amellett, hogy az előterjesztésben szereplő, a nemzetiségekről szóló törvényt az új alkotmány elfogadása előtt „indokolt” megalkotni. A Pozsgay Imre által kidolgozott, novemberi előterjesztés a nemzetiségekről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 1989. II. félévi ülésszakára, míg az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot 1990-re irányozta elő.
1988. november 21.Az MSZMP PB ülése jóváhagyta a nemzetiségi szövetségek főtitkár-jelöltjeinek személyeit.
Az Országos Cigánytanács tagjainak jelentős többsége, köztük az MCDSZ ideiglenes vezetősége, a HNF OT székházában tartott ülésen a cigányság számára nemzetiségi jogok biztosítása mellett nyilvánított véleményt. A Tanács állásfoglalásának előkészítésére ad hoc bizottságot hoztak létre.