Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
Losonczi András és Seifert Gézáné, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke és főtitkára megküldték Pozsgay Imrének a Képviselet Intézőbizottsága és Teljes Ülése által elfogadott állásfoglalást, amely – idézve a miniszter egy 1984-es írását – azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi zsidóság felekezet, és nem kíván a nemzetiséghez tartozás lehetőségével élni. „Ennek érdekében kérjük, hogy a zsidó nemzetiségi státus létesítésének lehetőségét vegyék le a napirendről.”
1988. December 3-4.Az MNDSZ VII. kongresszusa Budapesten. A kongresszusi javaslat szerint „a kongresszus támogatja a nemzetiségi törvény megalkotását, mely a Magyarországon élő nemzetiségek kollektív és egyéni jogait, a nemzetiségi sajátosságok ápolásának és fejlesztésének elveit, az ehhez szükséges politikai, társadalmi, anyagi és intézményi feltételek megteremtését, a központi, regionális és helyi nemzetiségi feladatokat valamint az erre vonatkozó ellenőrzést és számonkérést is tartalmazza. A szükséges pénzügyi feltételek megteremtéséhez azoknak az üzemeknek és gazdaságoknak is megfelelő arányban kell hozzájárulniuk, melyben nemzetiségiek dolgoznak.”
1988. december 9.Pozsgay Imre válaszlevelet küldött a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének, amelyben fenntartotta a zsidóság státusával kapcsolatos korábbi véleményét, de jelezte egyúttal, hogy tudomása szerint más zsidó csoportosulások viszont élni kívánnak a nemzetiséghez tartozás lehetőségével, a kormány pedig semmilyen értelemben nem gyakorolhat nyomást ez ügyben.
1988. december 10.Az év november 20-án, az első alternatív zsidó szervezetként létrejött Magyar Zsidó Kulturális Egyesület egyetértett a készülő nemzetiségi törvény megalkotásával. Hangsúlyozta azonban, hogy a szervezet nem kizárólagos igénnyel kívánja képviselni a zsidóságot, amire álláspontja szerint egy szerveződés sem jogosult. Kiemelte továbbá a hazai zsidó azonosságtudatban tetten érhető többféle vonulat és hagyomány meglétét. A törvény elfogadása esetén több jogalkotó véleménye szerint a zsidóság is élhetne a nemzeti kisebbségek számára biztosított jogokkal.
Az MCDSZ ideiglenes vezetése felhívást tett közzé a Magyar Nemzetben, amely tudatta, hogy a Szövetség „gyakorlati mozgalmat” indít a cigány népcsoport felemelkedéséért. A dokumentum kiemelte, hogy a szervezet céljai között szerepel „a nemzetiségi jogok tisztázásában való részvétel”, mert úgy ítélték meg, hogy a korabeli nyitottabb politikai környezetben az addigiaknál sokkal kedvezőbbnek látszik a nemzetiséggé történő megszerveződés.
Az MRDSZ VII. kongresszusa Gyulán. Az Országos Választmány beszámolója kifogásolta a nemzetiségpolitikával foglalkozó szerveknek a megváltozott körülményekhez egyre nehezebben alkalmazkodó struktúráit, csekély jogosítványait, és ezért szorgalmazta, hogy „szabályozni szükséges a nemzetiségi politikával foglalkozó testületek helyét, szerepét, jogosítványait a megújuló politikai intézményrendszerben. Ehhez alkalmas keretet biztosít a készülő nemzetiségi törvény.”
Az MSZDSZ VIII. kongresszusa Budapesten. A KÜM jelenlévő munkatársának feljegyzése szerint „az előkészületben lévő nemzetiségi törvénnyel kapcsolatban a hozzászólók szorgalmazták, hogy a törvény-tervezetet az MSZDSZ is vitassa meg kibővített választmányi ülésén, illetve a szövetség hetilapjának hasábjain.” A kongresszuson résztvevő Pozsgay Imre válaszában kiemelte, hogy a készülő nemzetiségi törvény emancipációs szándékot tükröz, és előírásainak olyannak kell lenniük, amelyet számon is lehet kérni az államon.
Az MSZMP PB ülésének napirendjén szerepelt a Magyarország és a külföldi, elsősorban a nyugati magyarság kapcsolatáról, valamint az emigráció irányában folytatott tevékenységről szóló tájékoztató. A PB „célszerűnek ítéli, hogy a magyar állampolgárok, a hazánkban élő nemzetiségek, a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek és más államokban magukat magyarnak valló emberek egymáshoz és az anyanemzethez való viszonyát azonos alapelvek szerint értelmezzük.”
1988. december 15.Az MSZDSZ Elnöksége megküldte a VIII. kongresszuson egyhangúlag elfogadott, és az Elnökség által aláírt petíciót Pozsgay Imrének, Villányi Miklós pénzügyminiszternek, Czibere Tibornak, és Hoós Jánosnak, a Tervhivatal elnökének. A kormányhoz intézett irat elsősorban oktatási-nyelvhasználati követeléseket fogalmazott meg, illetve sürgette a Szövetség helyzetének javítását is, nem ejtve viszont szót a nemzetiségi törvény ügyéről.
1988. december 16.Czibere Tibor Árvay Árpádnak írott válaszában egyetértését fejezte ki a Bács-Kiskun megyei tervezett tanácsrendelettel kapcsolatban, amely figyelembe vehetőnek minősített a készülő nemzetiségi törvény munkálatai során is, de megjegyezte, hogy az utóbbi jogszabály hatálybalépése kisebb-nagyobb módosításokat tehet majd szükségessé a rendelet szövegében.
1988. december 23.Sánta Áron elkészítette Pozsgay Imre számára az MSZDSZ petíciójával kapcsolatos feljegyzését, amelyben megfogalmazta a tízpontos dokumentumhoz fűződő észrevételeit és megoldási javaslatait.