Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII IX X XI XII
Emlékeztető készült a nemzetiségi szövetségek vezetői, az MSZMP KB, a Minisztertanács, a HNF OT, valamint az MM NÖO képviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy nemzetiségi törvényre. (Eiler 2002.)
1989. január 12.Sánta Áron elkészítette Pozsgay Imre számára a belügyminiszteri javaslattal kapcsolatos feljegyzését, amely a cigánysággal összefüggő feladatok átvállalását a Minisztertanácson belül létrehozandó nemzetiségi titkárság keretében tudta elképzelni.
1989. január 16.A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) KB székházában megtartotta alakuló közgyűlését az MCDSZ, amelynek céljai között szerepelt a nemzetiséggé válás előkészítésében való részvétel is.
1989. január 23.Stark Ferenc korábbi szóbeli ígérete alapján megküldte Timoránszky Péternek, az IM főosztályvezető-helyettesének a nemzetiségi törvény előkészítésével kapcsolatos háttéranyagokat, amelyek többsége a Radics Katalin által vezetett munkacsoporthoz köthetően született (Stark Ferenc, Samu Mihály, Herman József, Hambuch Géza feljegyzései, a Baranya megyei nemzetiségpolitikai tanácsrendelet, az MSZMP nemzetiségpolitikai határozatairól szóló összefoglaló, a hatályos jogszabályok nemzetiségi jogokra vonatkozó rendelkezései, valamint a PB számára készített jelentés a nemzetiségpolitika megvalósulásáról). Az osztályvezető mellékelte továbbá két korábbi, 1987 őszén készült tanulmányát is („A nemzetiségpolitikai funkciók ellátására (is) hivatott intézmények működése”, „Nemzetiségkép a mai magyar politikai és közgondolkodásban”).
1989. január 26.A kormányzati tevékenység továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 3029/1988. sz. MT határozat előirányozta a kollégiumok rendszerének kialakítását, valamint lépéseket sürgetett az érdekképviseleti szervekkel való együttműködés és konzultációs rend továbbfejlesztése érdekében.
1989. Február elejeA Magyar Közvéleménykutató Intézet kutatása szerint a budapestiek 59, a vidéki városiak 68, míg a községi lakosok 71%-a hallott a készülő nemzetiségi törvényről.
1989. február 24.Pozsgay Imre válaszlevelet küldött Horváth Istvánnak, amelyben tudatta, hogy a cigányság kérdésében teljes kompetenciával a hamarosan létrejövő Nemzetiségi Kollégium fog rendelkezni, de annak megalakulásáig javasolta a Tárcaközi Bizottság munkájának folytatását.
1989. március 2.Az MCKSZ szervezésében országos cigány értekezletet tartottak Budapesten a KISZ székházában. A tanácskozásra meghívták a négy legfontosabb szervezet vezetőit (MCKSZ, MCDSZ, Országos Cigánytanács, Fővárosi Cigány Szociális és Módszertani Központ), és a létrehozott közös szerkesztőbizottság kialakította a tervezetet „a magyarországi cigányok alkotmányos jogainak biztosítására”. A dokumentum, amelyet el kívántak juttatni a legfőbb párt- és állami szerveknek, első pontja leszögezte azt, hogy „a magyarországi cigányoknak, mint a nemzet legnagyobb kisebbségének alkotmányosan biztosítani kell azt a jogát, hogy nemzetiségi kisebbségként, most és minden korban része legyen a nemzetnek.”
1989. Március 11-12.Az MDF országos gyűlésén megszületett program tartalmazta az MDF külpolitikai és kisebbségvédelmi célkitűzéseit, amely többek között hangsúlyozta, hogy „a határainkon túl élő magyarság ügyénél semmivel sem kisebb súlyú saját kisebbségpolitikánk elve. Nem tagadunk meg semmilyen olyan jogot hazai kisebbségeinktől, amelyet a kisebbségi magyarságnak követelünk.”
1989. március 30.Timoránszky Péter, az IM Alkotmányelőkészítő Kodifikációs Titkárságának munkatársa megküldte az érintetteknek a Stark Ferenc által korábban átküldött, a nemzetiségi törvénnyel kapcsolatos koncepcionális javaslatokat és háttéranyagokat (Stark Ferenc, Samu Mihály, Herman József, Hambuch Géza feljegyzéseit, a KB 1988. novemberi állásfoglalását, illetve a hatályos jogszabályok jegyzékét). A Radics Katalin által vezetett munkacsoport anyagain kívül mellékelte Baka Andrásnak az IM megbízásából 1989-ben készített koncepcióját is. Timoránszky egyúttal meghívta az érintett államigazgatási és társadalmi szervezetek képviselőit a minisztérium szervezésében tartandó április 24-ei értekezletre, amelynek célja a nemzetiségi törvény szabályozási koncepciójának kialakítása volt.
Az IM megbízásából, a Baka András által elkészített 1989 tavaszi koncepció szerint az előkészítendő törvénynek tekintettel kell lennie a határon túli magyarságra. A hazai kisebbségek sajátos területi elhelyezkedése és számarányai következtében a területit nem, csak a személyi elvű autonómiát tudta elgondolni. Hangsúlyozta viszont, hogy a leendő törvény ne tegyen kísérletet a nemzetiség fogalmának meghatározására, amely alapvetően az egyén és a közösségek szuverén akarat-elhatározásának függvénye. A személyi hatályt alkotó kisebbségeket a jogszabály mellékletében kívánta felsorolni azzal, hogy a törvény ne csupán a nemzetiségekre vonatkozzon. A koncepció egyéni és kollektív jogok rögzítésére egyaránt javaslatot tett, de nem tartalmazott még utalást a kisebbségi önkormányzatok intézményére. Indítványozta egy Nemzetiségi Alap és egy Nemzetiségi Konzultatív Bizottság létrehozását: az utóbbi véleményezné – többek között – az esetleges újabb kisebbségek törvénybe való felvételét, amelyet a kormány javasolhatna az Országgyűlésnek.