>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII IX X XI XII

Az MSZMP PB ülése Andics Jenő előterjesztésében megvitatta, és közbeeső jelentésként elfogadta „A nemzet és nemzeti kisebbségek néhány kérdése” című, a KB Társadalompolitikai Osztálya által kidolgozott anyagot. A PB helyeselte azt, hogy a témával átfogóan kell foglalkozni, a munkát hasznosítani kell a készülő programnyilatkozat kidolgozása során, valamint az ülés kinyilvánította azt is, hogy a tervezett pártkongresszus után a párt valamelyik szerve egy átfogó tanulmány keretében foglaljon állást a nemzeti-nemzetiségi ügyekben. A megtárgyalt javaslat kimondta, hogy „a mai Magyarország egyenjogúságot, diszkrimináció-mentességet és az önálló fejlődés lehetőségét kívánja biztosítani az ország területén élő valamennyi nemzeti kisebbségnek. Előmozdítja a társadalomba való integrálódásukat, de asszimilációjukhoz nem fűződik érdeke. Arra törekszik, hogy a demokratizálódó intézményrendszerünk működését hassa át kisebbségek védelme. A nemzeti kisebbségek szövetségeinek megnövekedett érdekvédelmi szerepe mellett, megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatására. (…) Az MSZMP kifejezi meggyőződését, hogy bel- és külpolitikánknak egyaránt törekednie kell a kollektív kisebbségi jogok biztosítása, a kulturális autonómia és az önrendelkezés elveiből következő nemzetiségi lét feltételeinek megteremtésére.”

A KÜM eljuttatta a Székely András Bertalannak, az MT Társadalom- és Nemzetiségpolitikai Titkársága tanácsosának a Kollégium tervezett munkatervével és ügyrendjével kapcsolatos feljegyzéseit, amelyben szorgalmazta a készülő nemzetiségi törvény véleményezését, illetve a cigányság kollektív jogainak rögzítését a leendő jogszabályban.