Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


I II III IV V VI IX X XI


1999. március 2.

Hargitai János a frakcióvezetőknek küldött levelében azt kérte, hogy a pártok a bizottsági tagjaikon keresztül fejtsék ki álláspontjaikat. A Pokol Bélának, a Választói Rendszer Reformját Előkészítő eseti bizottság elnökéhez írott levelében pedig rámutatott a két bizottság együttműködésének fontosságára a kisebbségi önkormányzati választások, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyeiben.

1999. március 10.

Varjú Gabriella, a NEKH elnökhelyettese megküldte Arczt Ilonának a kisebbségi törvény és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítására érkezett javaslatokat kéthasábos változatban, amely egyrészt a hatályos normaszöveget, másrészt pedig a kapcsolódó szövegszerű javaslatokat tartalmazta. A választási elképzelések terén az országos önkormányzatok elvetették a regisztrációt, míg annak bevezetését a minisztériumok és a közigazgatási hivatalok megfontolandónak tartották.

1999. március 12.

Orbán Viktor a parlamentben fogadta a 13 hazai kisebbség képviselőit, akik előzőleg közös levélben fogalmazták meg azokat a témaköröket, amelyekről tájékoztatást akartak kapni – egyebek mellett a választási jogszabályok korrekciójáról. A miniszterelnök a találkozón arról biztosította a kisebbségi vezetőket, hogy a kisebbségi törvény módosítása az egyetértésük nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé.

Tóth Zoltán, a BM helyettes államtitkára az EJKVB kérésére, a regisztráció témaköréhez kapcsolódva elkészítette feljegyzését „A kisebbségi közhatalmi szervezetek (önkormányzatok) választásával kapcsolatos szabályozás módszerei” címmel. Az összefoglaló leszögezte, hogy a BM a szükséges politikai döntés hiányában nem dolgozhat ki a regisztrációra vonatkozó törvénytervezetet, amely megoldást a hatályos jogszabályok nem is tettek lehetővé. A továbbiakban arra tért ki, hogy melyek lehetnek a kisebbségi identitásról szóló, egyoldalú jognyilatkozat felülvizsgálatának lehetőségei. A szerző ide sorolta valamely állami szerv esetleges felhatalmazását, illetve a választópolgárok (kisebbségi szervezetek) ilyen jellegű hatáskörrel való felruházását. A kisebbségi választójoggal kapcsolatban a közjogi típusú megoldás mellett érvelt, azaz a felmerülő vita elbírálásának állami garanciái kell hogy legyenek – az aktív és passzív választójog megállapítását nem bízta volna tehát társadalmi szervezet belátására. Összefoglalóan javasolta a kisebbségi jelöltek nyilatkozatának megtámadhatóvá tételét, a kisebbségi szavazólap külön kérésre való átnyújtását, illetve a választások időbeli elkülönítését.

1999. március 17.

Márk György, a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének hivatalvezetője levélben tájékoztatta Kósáné Kovács Magdát a Szövetség megalakulásáról, amelyre az országos önkormányzat létrehozásának meghiúsulását követően került sor. A továbbiakban több állami szerv – köztük a NEKH is – jelezte számukra, hogy a Szövetséget tekinti tárgyalópartnernek a hazai román kisebbség részéről.

1999. március 18.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta az OBH vitaanyagát a regisztrációról, a BM munkaanyagát a választójoggal kapcsolatos közjogi kérdésekről, a NEKH-nek a beérkezett vélemények alapján készített összefoglalóját a legfontosabb kérdésekről és problémákról, valamint a frakciók állásfoglalását.

1999. március 23.

Országos Önkormányzatok Kerekasztala néven egyeztető fórumot alakított a 12 országos kisebbségi önkormányzat és a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetsége. A testület titkára Dzindzisz Jorgosz lett, az ügyvivő vezetésben pedig Farkas Flórián, Heinek Ottó és Lásztity Péró is helyet kaptak. A Kerekasztal céljai között szerepelt, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a kisebbségi és a választójogi törvények módosításáról, amelyekről már részben ki is dolgozták a javaslataikat.


<*Lablec*>