>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI IX X XI

Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak a NEKH összefoglalóját a kisebbségi törvény Preambulumára, I. és II. fejezetére vonatkozóan a Hivatal – az összefoglaló készítésének időpontjában – rendelkezésre álló vélemények javaslatok alapján. A dokumentum bevezetője kiemelte, hogy a NEKH nem látta kivitelezhetőnek a módosítás kapcsán az alkotmány módosítását, a regisztrációval összefüggésben pedig a választási alapelvek lehetséges sérülését vetítette előre. Nem értett egyet az IM azon álláspontjával, amely szerint az alkotmánnyal összeegyeztethető a nyilvántartásba vétel. Nem tartotta célszerűnek a jogszabályok külön-külön történő korrekcióját sem, hanem a kódexszerű szabályozás mellett állt ki.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta a NEKH-nek a kisebbségi törvény preambulumával és I-II. fejezeteinek módosítására vonatkozó összefoglalóját, amely tartalmazta az országos kisebbségi önkormányzatok véleményét is. Röviden tárgyalt továbbá a parlamenti képviselet ügyéről.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, és a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. Kaltenbach Jenő felszólalásában megismételte azt a megállapítását, hogy a kisebbségi joganyag átdolgozásra szorul, amelynek keretében el kell dönteni, hogy mit jelent az autonómia és a kisebbségi önkormányzatiság. A kisebbségi ombudsman örömét fejezte ki amiatt, hogy ez a munka megkezdődött a NEKH és az IM, valamint az ad hoc bizottság közreműködésével. Hargitai János felszólalásában elmondta, hogy a módosítás kapcsán nagyobb vitás kérdésként a választójogi szabályozás ügye került a felszínre.

Az Országgyűlés elfogadta a július 28-án hatályba lépő 1999. évi LXV. törvényt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról. A román országos önkormányzat sikertelen létrehozásának hatására a jogszabály leszállította az országos testületet megalakító elektori gyűlés határozatképességének küszöbét (a megválasztott elektorok legalább felének részvétele), illetve lehetővé tette annak másodszori összehívását. A törvény előírta az időközi kisebbségi önkormányzati választás megtartásának lehetőségét, amely a korábbiakban jogilag rendezetlen volt, ezzel viszont eltörölte a későbbi kisebbségi választás intézményét, amelyet 1995 novemberében alkalmaztak először és utoljára.