RomĂĄn-Magyar szĂłtĂĄr
a betĹą | |
LapozĂĄs: 1-50 ... 401-450 | 451-500 | 501-550 ... 2151-2200 | |
afin -Ä, -i, -e | h ĂŠs n fn rokon (hĂĄzassĂĄg rĂŠvĂŠn) |
afin|a -ez, -at | ts i 1.mĹąsz tisztĂt; 2.koh frissĂt; 3.text finomĂt |
afin|Ä -e | n fn (fekete) ĂĄfonya, tĂĄj kokojza |
afinaj -e | s fn, ld afinare |
afin|are -Äri | n fn, mĹąsz finomĂtĂĄs, tisztĂtĂĄs |
afinat|Ä -e | n fn ĂĄfonyalikĹr |
afinet -uri | s fn, ritk, ld afiniĹ |
afiniĹ -uri | s fn ĂĄfonyĂĄs |
afinit|ate -ÄĹŁi | n fn 1. rokonvonĂĄs; 2.vegy rokonsĂĄg, affinitĂĄs; 3. jog sĂłgorsĂĄg, hĂĄzassĂĄg rĂŠvĂŠn lĂŠtrejĂśtt rokoni viszony |
afinor -i | h fn, mĹąsz finomĂtĂł, tisztĂtĂł munkĂĄs |
afion | s fn 1. Ăłpium, rĂŠg mĂĄkony; 2.ĂĄtv kĂĄbulat |
afirma | I. ts ĂĄllĂt, erĹsĂt, (hatĂĄrozottan) kijelent. II. vissz 1. megnyilvĂĄnul, megnyilatkozik, megmutatkozik; 2. ĂŠrvĂŠnyre jut, ĂŠrvĂŠnyesĂźl |
afirmaĹŁ|ie -ii | n fn ĂĄllĂtĂĄs, kijelentĂŠs |
afirmativ -Ä; i, -e | I. mn 1. igenlĹ, helyeslĹ; 2.nyelvt ĂĄllĂtĂł; propoziĹŁie afirmativÄ ĂĄllĂtĂł mondat. II. hsz igenlĹen, helyeslĹen |
afiĹ -e | s fn 1. hirdetmĂŠny; falragasz; 2. hirdetĂŠs |
afiĹ|a -ez, -at | I. ts 1. (hirdetmĂŠnyt) kifĂźggeszt, kiragaszt; 2.ĂĄtv fitogtat (vmit), tĂźntet. II. vissz, biz tĂźntetĹleg mutatkozik (sau megjelenik) valahol valakivel |
afiĹaj -e | s fn kifĂźggesztĂŠs, kiplakĂĄtozĂĄs |
afiĹ|are -Äri | n fn 1. kifĂźggesztĂŠs, kiragasztĂĄs; 2. ĂĄtv fitogtatĂĄs |
afiĹier -e | s fn hirdetĹtĂĄbla, hirdetĹoszlop |
afix -e | s fn, nyelvt affixum |
afl|a -u, -at | I. ts 1. megtud, hall (vmit), ĂŠrtesĂźl (vmirĹl); 2. megtalĂĄl, (vĂŠletlenĂźl) talĂĄl (vmit). II. vissz 1. van; lĂŠtezik; 2. kitudĂłdik, kiderĂźl |
afluen|t -ĹŁi | h fn, fĂśldr mellĂŠkfolyĂł |
afluenĹŁ|Ä -e | n fn 1. ĂĄramlĂĄs, ĂĄradat, ĂśzĂśnlĂŠs; 2. tĂśmeg, sokasĂĄg; afluenĹŁÄ de vizitatori a lĂĄtogatĂłk sokasĂĄga; 3. (abundenĹŁÄ, belĹug de produse) bĹsĂŠg |
aflux -uri | s fn 1. åramlås, ÜzÜnlÊs, tódulås; 2.orv tolulås; aflux de sânge la cap vÊrtolulås |
afon -Ä, -i, -e | mn 1. afĂłniĂĄban szenvedĹ, hangtalan; 2. fejletlen zenei hallĂĄsĂş, trĂŠf botfĂźlĹą; 3.nyelvt consoanÄ afonÄ zĂśngĂŠtlen mĂĄssalhangzĂł |
afonie | n fn, orv hangtalansĂĄg, afĂłnia |
aforism -e | s fn aforizma |
aforistic -Ä, -i, -e | mn aforisztikus, rĂśvid ĂŠs velĹs |
african -Ä, -i, -e | mn ĂŠs h, n fn afrikai |
africat|Ä -e | n fn, nyelvt affrikĂĄta |
afront -uri | s fn sĂŠrtĂŠs, sĂŠrelem |
aftÄ -e | n fn, orv afta, szĂĄjfekĂŠly |
aftoas|Ä | -e n mn, ĂĄll, orv: febrÄ aftoasÄ szĂĄj ĂŠs kĂśrĂśmfĂĄjĂĄs |
afuma | afum, afumat I. ts 1. (meg)fĂźstĂśl; 2. befĂźstĂśl. II. vissz 1. megfĂźstĂślĹdik 2. megkozmĂĄsodik, odaĂŠg; 3.ĂĄtv, biz (a se ĂŽmbÄta uĹor) becsĂp, becsiccsent, berĂşg |
afum|are | -Äri n fn 1. fĂźstĂślĂŠs; 2. kifĂźstĂślĂŠs |
afuma|t -tÄ, -ĹŁi, -te | mn 1. fĂźstĂślt; carne afumatÄ fĂźstĂślt hĂşs; 2. fĂźstĂśs; 3. kozmĂĄs; 4.ĂĄtv, biz (ameĹŁit de bÄuturÄ) pityĂłkos, kapatos |
afumÄt|oare -ori | n fn1. fĂźstĂślĹ, fĂźstĂślĹkamra; 2. (mĂŠhĂŠszeti) fĂźstĂślĹ |
afumÄtor|ie -ii | n fn fĂźstĂślĹ |
afumÄtur|Ä -i | n fn fĂźstĂślt hĂşs |
afun|d1. -dÄ; zi, -de | mn mĂŠly. |
afun|d2. | hsz mĂŠlyre, mĂŠlyen; a se da la fund alĂĄmerĂźl, lemerĂźl a vĂz alĂĄ |
afund -uri | s fn mĂŠlysĂŠg, valaminek a mĂŠlye |
afunda | afund, afundat I. ts 1. alĂĄmerĂt, belemĂĄrt; 2. elsĂźllyeszt. II. vissz 1. alĂĄmerĂźl, belemerĂźl; 2. (bele)sĂźpped; 3. kimĂŠlyĂźl, mĂŠlyebbĂŠ vĂĄlik; 4.ĂĄtv belemerĂźl, belemĂŠlyed, belefeledkezik |
afurisen|ie -ii | anatemÄ n fn, vall (anatemÄ) kikĂśzĂśsĂtĂŠs, kiĂĄtkozĂĄs |
afuris|i -esc, -it | I. ts 1.vall kiĂĄtkoz, kikĂśzĂśsĂt; 2. gyalĂĄz, (meg)ĂĄtkoz. II. vissz, ritk (ĂĄtkozĂłdva) eskĂźszik |
afurisi|t -tÄ, -ĹŁi, -te | mn ĂŠs h, n fn ĂĄtkozott, gonosz |
agÄ | agi h fn, tĂśrt 1. aga (tĂśrĂśk tiszt); 2. rendĹrfĹnĂśk; 3. a gyalogsĂĄg parancsnoka |
agale | hsz rĂĄĂŠrĹsen, komĂłtosan, lassan |
agas|a -ez, -at | ts i bosszant, (szĂĄndĂŠkosan) ingerel |
agat -e | s fn achĂĄt, rĂŠg agĂĄt |