RomĂĄn-Magyar szĂłtĂĄr
a betĹą | |
LapozĂĄs: 1-50 ... 501-550 | 551-600 | 601-650 ... 2151-2200 | |
agrav|are -Äri | n fn 1. sĂşlyosbĂtĂĄs; 2. sĂşlyosbodĂĄs |
agre|a -ez, -at | ts i 1. kedvezĹen fogad, jĂł szemmel nĂŠz 2. dipl elfogad, mĹąkĂśdĂŠsi engedĂŠlyt megad |
agreabil -Ä, -i, -e | mn 1. kellemes; 2. rokonszenves, szimpatikus |
agreg|a -Ä, -at | vissz i tĂśmĂśrĂźl, egyesĂźl, ĂśsszeĂĄll |
agreg|are -Äri | n fn felhalomozĂłdĂĄs; starea de agregare a corpurilor a testek halmazĂĄllapota |
agregat -e | s fn 1.mĹąsz gĂŠpcsoport, agregĂĄt; 2.geol halmaz, ĂśsszenĂśvĂŠs, aggregĂĄtum |
agrement -e | s fn 1. szĂłrakozĂĄs; 2.dipl mĹąkĂśdĂŠsi engedĂŠly megadĂĄsa |
agresiun|e -i | n fn tĂĄmadĂĄs, agressziĂł |
agresiv -Ä, -i, -e | mn 1. tĂĄmadĂł. erĹszakos; 2. kihĂvĂł, agresszĂv |
agresivit|ate -ÄĹŁi | n fn tĂĄmadĂł/kihĂvĂł magatartĂĄs, agresszivitĂĄs |
agres|or -oare, -ori, -oare | mn ĂŠs h, n fn tĂĄmadĂł, agresszor |
agricol -Ä, -i, -e | mn 1. mezĹgazdasĂĄgi; producĹŁie agricolÄ mezĹgazdasĂĄgi termelĂŠs 2. fĂśldmĹąvelĹ, agrĂĄr-; muncitor agricol mezĹgazdasĂĄgi munkĂĄs; populaĹŁie agricolÄ fĂśldmĹąvelĹ lakossĂĄg |
agricult|or -oare, -ori, -oare | h ĂŠs n fn fĂśldmĹąves |
agricultur|Ä -i | n fn 1. mezĹgazdasĂĄg; 2. fĂśldmĹąvelĂŠs |
agrimensor -i | h fn fĂśldmĂŠrĹ |
agrimensurÄ | n fn fĂśldmĂŠrĂŠs |
agriĹ -i | h fn, nĂśv egres(bokor) |
agriĹ|Ä -e | n fn egres |
agrobiologie | n fn agrobiolĂłgia, mezĹgazdasĂĄgi ĂŠlettan |
agrochimie | n fn agrokĂŠmia, mezĹgazdasĂĄgi vegytan |
agroindustrial -Ä, -i, -e | mn mezĹgazdasĂĄgi-ipari |
agrometeorologie | n fn mezĹgazdasĂĄgi meteorolĂłgia, agrometeorolĂłgia |
agronom -Ä, -i, -e | h ĂŠs n fn mezĹgazdĂĄsz, agronĂłmus |
agronomie | n fn mezĹgazdasĂĄgtan, agronĂłmia |
agrotehnicÄ | n fn agrotechnika, mezĹgazdasĂĄgi technika |
agu|d -zi | h fn, tĂĄj (dud) eperfa |
agud|Ä -e | n fn, tĂĄj (dud) faeper |
agurid|Ä -e | n fn ĂŠretlen szĹlĹ |
ah | isz jaj!, ah! Ăł! |
ahti|a -ez, -at | vissz i 1. eped, sĂłvĂĄrog; 2. (a se lÄcomi) mohĂłn vĂĄgyakozik (vmire) |
ahtia|t -tÄ, -ĹŁi, -te | mn (vmire) ĂĄhĂtozĂł, sĂłvĂĄrgĂł; sĂłvĂĄr, epedĹ |
ahtier|e -i | n fn sĂłvĂĄrgĂĄs, epedĂŠs |
aici | hsz itt; de aici innen; pe aici erre, errefelĂŠ; pânÄ aici a. idĂĄig, b. eddig s ne tovĂĄbb; de aici ĂŽnainte mostantĂłl, ezentĂşl |
aidoma | hsz 1. ĂŠppen olyan, pontosan olyan, ugyanolyan; 2.ritk (aievea, ĂŽntr-adevÄr) tĂŠnylegesen, valĂłban |
aievea | I. hsz 1. valĂłban, tĂŠnylegesen; 2. vilĂĄgosan, tisztĂĄn. II. mn (real, concret) valĂłsĂĄgos, lĂŠtezĹ |
aior -i | h fn, nĂśv sĂĄrkutyatej |
aisberg -uri | s fn jĂŠghegy |
aisfild -uri | câmp de gheaĹŁÄ s fn, fĂśldr (câmp de gheaĹŁÄ) jĂŠgmezĹ |
aiur|a -ez, -at | tn i 1. fĂŠlrebeszĂŠl; 2. ĂĄbrĂĄndozik, ĂĄlmodozik |
aiura -ez, -at | tn i 1. fĂŠlrebeszĂŠl; 2. ĂśsszezagyvĂĄl, hetet-havat Ăśsszehord; 3. ĂĄbrĂĄndozik, ĂĄlmodozik |
aiur|are -Äri | n fn 1. fĂŠlrebeszĂŠlĂŠs; 2. ritk ĂĄbrĂĄndozĂĄs |
aiurea | I. hsz 1. mĂĄsutt, mĂĄshol; de aiurea mĂĄshonnan; 2. a vorbi aiurea fĂŠlrebeszĂŠl, hetet-havat Ăśsszehord. II. mn, biz (zÄpÄcit, aiur it) kĂĄbult, kĂłtyagos, fĂŠleszĹą |
aiur|ealÄ -eli | n fn 1. fĂŠlrebeszĂŠlĂŠs, lĂĄzĂĄlom; 2. kĂŠptelensĂŠg, lehetetlensĂŠg |
aiuri|t -tÄ, -ĹŁi, -te | I. mn kĂĄba, rĂŠveteg, tĂŠtova. II. h ĂŠs n fn fĂŠleszĹą, hibbant, ĂźtĹdĂśtt |
ajun -uri | s fn 1. elĹeste, valaminek az elĹestĂŠje; ĂŽn ajun a. a megelĹzĹ napon (sau estĂŠn), b. kevĂŠs idĹvel valami elĹtt; 2.vall bĂśjt |
ajun|a -ez, -at | tn i 1.vall bĂśjtĂśl; 2.ĂĄtv ĂŠhezik, koplal |
ajunge | ajung, ajuns I. tn 1. (el)ĂŠr, (el)jut, (el)ĂŠrkezik; a ajunge departe sokra viszi; 2. megĂŠl (idĹt); 3.ĂĄtv kerĂźl, jut (vmilyen helyzetbe); 4. vĂĄlik, lesz (vkivĂŠ, vmivĂŠ); 5. elĂŠg, futja belĹle; a-l ajunge capul felĂŠri ĂŠsszel; 6. elĂŠg; ajunge! elĂŠg!, elĂŠg volt! II. ts utolĂŠr, elĂŠr, behoz. III. vissz 1. talĂĄlkozik, egyesĂźl; 2.ĂĄtv megegyezik, megĂĄllapodik |
ajuns | s fn 1. bun ajuns(ul)! Isten hozta!; 2.de ajuns elĂŠg, elegendĹ |
ajun|s2. -sÄ, -Ĺi, -se | mn felkapaszkodott, meggazdagodott |
ajur -uri | s fn azsĂşr, szegĂŠlydĂsz |