RomĂĄn-Magyar szĂłtĂĄr

betűbeszúrás: ă â î ş ţ

SzĂłban
KifejezĂŠsekben is
Pontos egyezĂŠs
SzĂł eleji egyezĂŠs
BĂĄrmilyen egyezĂŠs
 Vegye figyelembe az ĂŠkezeteket


betűbeszúrás: á é í ó ö ő ú ü ű


a betĹą
LapozĂĄs: 1-50 ... 501-550 | 551-600 | 601-650 ... 2151-2200
agrav|are -ărin fn 1. súlyosbítås; 2. súlyosbodås
agre|a -ez, -at ts i
1. kedvezően fogad, jó szemmel néz
2. dipl elfogad, mĹąkĂśdĂŠsi engedĂŠlyt megad
agreabil -ă, -i, -e mn
1. kellemes;
2. rokonszenves, szimpatikus
agreg|a -ă, -atvissz i tÜmÜrßl, egyesßl, Üsszeåll
agreg|are -ări n fn felhalomozódås; starea de agregare a corpurilor a testek halmazållapota
agregat -e s fn
1.mĹąsz gĂŠpcsoport, agregĂĄt;
2.geol halmaz, ĂśsszenĂśvĂŠs, aggregĂĄtum
agrement -e s fn
1. szĂłrakozĂĄs;
2.dipl mĹąkĂśdĂŠsi engedĂŠly megadĂĄsa
agresiun|e -i n fn tĂĄmadĂĄs, agressziĂł
agresiv -ă, -i, -e mn
1. támadó. erőszakos;
2. kihĂ­vĂł, agresszĂ­v
agresivit|ate -ăţin fn tåmadó/kihívó magatartås, agresszivitås
agres|or -oare, -ori, -oare mn ĂŠs h, n fn tĂĄmadĂł, agresszor
agricol -ă, -i, -e mn
1. mezőgazdasági; producţie agricolă mezőgazdasági termelés
2. földművelő, agrár-; muncitor agricol mezőgazdasági munkás; populaţie agricolă földművelő lakosság
agricult|or -oare, -ori, -oare h ĂŠs n fn fĂśldmĹąves
agricultur|ă -i n fn
1. mezőgazdaság;
2. fĂśldmĹąvelĂŠs
agrimensor -ih fn földmérő
agrimensurăn fn fÜldmÊrÊs
agriş -i h fn, növ egres(bokor)
agriş|ă -e n fn egres
agrobiologie n fn agrobiológia, mezőgazdasági élettan
agrochimie n fn agrokémia, mezőgazdasági vegytan
agroindustrial -ă, -i, -e mn mezőgazdasági-ipari
agrometeorologien fn mezőgazdasági meteorológia, agrometeorológia
agronom -ă, -i, -e h és n fn mezőgazdász, agronómus
agronomie n fn mezőgazdaságtan, agronómia
agrotehnică n fn agrotechnika, mezőgazdasági technika
agu|d -zi h fn, tĂĄj (dud) eperfa
agud|ă -e n fn, tåj (dud) faeper
agurid|ă -en fn éretlen szőlő
ahisz jaj!, ah! Ăł!
ahti|a -ez, -at vissz i
1. eped, sĂłvĂĄrog;
2. (a se lăcomi) mohón vågyakozik (vmire)
ahtia|t -tă, -ţi, -te mn (vmire) áhítozó, sóvárgó; sóvár, epedő
ahtier|e -i n fn sĂłvĂĄrgĂĄs, epedĂŠs
aici hsz itt; de aici innen; pe aici erre, errefelÊ; până aici
a. idĂĄig,
b. eddig s ne tovĂĄbb; de aici ĂŽnainte mostantĂłl, ezentĂşl
aidoma hsz
1. ĂŠppen olyan, pontosan olyan, ugyanolyan;
2.ritk (aievea, Într-adevăr) tÊnylegesen, valóban
aievea
I. hsz
1. valĂłban, tĂŠnylegesen;
2. vilĂĄgosan, tisztĂĄn.
II. mn (real, concret) valóságos, létező
aior -ih fn, nĂśv sĂĄrkutyatej
aisberg -uri s fn jĂŠghegy
aisfild -uricâmp de gheaţă s fn, földr (câmp de gheaţă) jégmező
aiur|a -ez, -at tn i
1. fĂŠlrebeszĂŠl;
2. ĂĄbrĂĄndozik, ĂĄlmodozik
aiura -ez, -attn i 1. fĂŠlrebeszĂŠl;
2. ĂśsszezagyvĂĄl, hetet-havat Ăśsszehord; 3. ĂĄbrĂĄndozik, ĂĄlmodozik
aiur|are -ărin fn 1. fÊlrebeszÊlÊs;
2. ritk ĂĄbrĂĄndozĂĄs
aiurea
I. hsz
1. mĂĄsutt, mĂĄshol; de aiurea mĂĄshonnan;
2. a vorbi aiurea fĂŠlrebeszĂŠl, hetet-havat Ăśsszehord.
II. mn, biz (zăpăcit, aiur it) kåbult, kótyagos, fÊleszŹ
aiur|eală -eli n fn
1. fĂŠlrebeszĂŠlĂŠs, lĂĄzĂĄlom;
2. kĂŠptelensĂŠg, lehetetlensĂŠg
aiuri|t -tă, -ţi, -te
I. mn kĂĄba, rĂŠveteg, tĂŠtova.
II. h és n fn féleszű, hibbant, ütődött
ajun -uri s fn
1. előeste, valaminek az előestéje; în ajun
a. a megelőző napon (sau estén),
b. kevés idővel valami előtt;
2.vall bĂśjt
ajun|a -ez, -at tn i
1.vall bĂśjtĂśl;
2.ĂĄtv ĂŠhezik, koplal
ajungeajung, ajuns
I. tn
1. (el)ĂŠr, (el)jut, (el)ĂŠrkezik; a ajunge departe sokra viszi;
2. megél (időt);
3.ĂĄtv kerĂźl, jut (vmilyen helyzetbe);
4. vĂĄlik, lesz (vkivĂŠ, vmivĂŠ);
5. elég, futja belőle; a-l ajunge capul feléri ésszel;
6. elĂŠg; ajunge! elĂŠg!, elĂŠg volt!
II. ts utolĂŠr, elĂŠr, behoz.
III. vissz
1. talĂĄlkozik, egyesĂźl;
2.ĂĄtv megegyezik, megĂĄllapodik
ajunss fn
1. bun ajuns(ul)! Isten hozta!;
2.de ajuns elég, elegendő
ajun|s2. -să, -şi, -se mn felkapaszkodott, meggazdagodott
ajur -uri s fn azsĂşr, szegĂŠlydĂ­sz

(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk