Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII


1992. április 9.

A kormányülés elfogadta a törvénytervezetet, amely a februári változathoz képest már egyértelművé tette, hogy személyi hatálya a magyar állampolgárokra terjed ki. A nemzeti és etnikai kisebbség egységes definícióját alkalmazta, amelybe beiktatta a százéves honosság követelményét. Annak megállapítását, hogy a jogszabályi meghatározásnak mely kisebbségek felelnek meg, a köztársasági elnök hatáskörébe utalta.

1992. április 17.

A Magyarországi Roma Parlament kiadott közleménye szerint az ernyőszervezet egyeztető tárgyalásra hívta össze a hazai roma szervezeteket, amelyek megtárgyalták a kisebbségi törvénytervezet 1992. áprilisi változatát, és kialakították az ezzel kapcsolatos állásfoglalásukat. Úgy határoztak, hogy a számukra sértő és elfogadhatatlan tervezet ügyében a Kisebbségi Kerekasztal álláspontját támogatják, azaz a kormánnyal az 1991. szeptemberi megállapodás alapján kell lefolytatni a tárgyalásokat. Üdvözölték egyúttal a kormány tárgyalási szándékát, de e téren érdemi párbeszédet sürgettek, annál is inkább, mert a törvény elfogadását rendkívül sürgősnek ítélték. Leszögezték, hogy tényleges és gyakorolható jogokra, a települési önkormányzatokkal partneri viszonyban álló saját, önálló kisebbségi önkormányzatokra van szükség, a kulturális autonómia és többszintű érdekvédelem megoldása mellett.

1992. április 21.

A magyarországi kisebbségi szervezetek nyilatkozata szerint az április 9-én, a kormány által elfogadott törvénytervezettel szemben az egyedüli megoldás a kisebbségekkel együtt kidolgozott és azok egyetértését élvező törvény lehet. A konszenzus tervezet kialakítása azonban csak tárgyalások útján lehetséges, amelyre a Kisebbségi Kerekasztal delegációja kész, de az április 22-ére összehívott fórum nem helyettesítheti a szükséges szakmai és politikai egyeztetéseket.

1992. április 22.

A kormány és a kisebbségek képviselőinek tárgyalásán nem született konszenzus a kisebbségi törvénytervezetről, amelyet Wolfart János annak tulajdonított, hogy a kisebbségi vezetők az egész, február óta módosított tervezetet elvetették, és az egyeztetések elölről való újrakezdését szorgalmazták. A kormánydelegáció ugyanakkor nem volt felhatalmazva a reagálásra, ha az egész tervezetet negligálják, és csak tolmácsolhatta a kormánynak a kisebbségi álláspontot.

1992. április 23.

A Roma Parlament rendezésében, Salgótarjánban megtartott romatalálkozón elhangzott, hogy miközben a kormány szerintük egyoldalúan felfüggesztette a Kisebbségi Kerekasztallal folytatott tárgyalásokat, 22-ére váratlanul meghívták a Kerekasztalt azzal, hogy mondjon véleményt az új kisebbségi törvénytervezetről, amely az összes kisebbség véleménye szerint is kisebbségellenes, de kiváltképp hátrányos a cigányság számára.

1992. április 30.

A kormány határozatot hozott a Kisebbségi Kerekasztallal való tárgyalási szándékáról.

1992. május 6.

A Kisebbségi Kerekasztal ülése üdvözölte a kormány szándékát a tárgyalások folytatásáról, a javasolt helyszíneket és időpontokat, illetve kijelölte a Kerekasztal kétszintű, politikai és szakértői delegációját. A politikai küldöttség tagja lett Kaltenbach Jenő, Lásztity Péró, Rózsa T. Endre és Zsigó Jenő, akiket hétfős szakértői delegáció egészített ki. Az ülésről Doncsev Toso levélben tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet, amelyben felsorolta, hogy mely témakörökről kíván a Kerekasztal egyeztetéseket folytatni – jelezve, hogy a szövegszerű javaslatokat a tárgyalások helyszínén fogják átadni.

1992. május 8.

Újra kezdődött a kisebbségi törvénytervezet tárgyalása a kormány kijelölt delegációja és a Kisebbségi Kerekasztal között. Megállapodás született a tárgyalások további lebonyolításáról, és a témajavaslatokról, amelyek közül a Kerekasztal számos kérdésben szövegszerű javaslatot is tett. A felek kinyilvánították azon szándékukat, hogy közös szövegjavaslat kimunkálására törekszenek.

1992. május 11.

Szabad György fogadta Olof Janssont, a finnországi Ålandi Parlament elnökét és kíséretét. A házelnök a vendégekkel ismertette többek között a kisebbségi törvény előkészületeit is.

1992. május 14.

A kisebbségi törvénytervezet tárgyalására került sor a kormány kijelölt delegációja és a Kisebbségi Kerekasztal között. A napirenden az alapvető rendelkezések megvitatása szerepelt a Kerekasztal írásos anyaga alapján. Többek között kitértek a honos kisebbségek és nyelvek taxációjára, bár a Kerekasztal által javasolt felsorolások tartalmaztak eltéréséket a későbbi törvényhez képest. Nem jött létre megegyezés a kisebbség-fogalom vitatott elemeiről (saját nyelvre, kultúrára való utalás, állampolgárság megléte).


<*Lablec*>