Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témái a köztestület definíciója, az egyesületek kérdése, valamint az önkormányzatok és egyesületek viszonya voltak.
Ágoston András levelet küldött Szabad Györgynek a kisebbségi törvényjavaslat parlamenti vitájához kapcsolódóan: a vajdasági magyar pártelnök szorgalmazta a kisebbségek számára a politikai szubjektivitáshoz, a felelős vezetőréteg létrehozásához, valamint az identitással kapcsolatos önálló döntések meghozatalához kapcsolódó lehetőségek biztosítását. A házelnök a telefaxot a köszönőlevelének másolatával együtt aznap továbbította Fodor Gábornak. „Kérem, hogy ennek ismertetése révén is hívja fel képviselőtársaink figyelmét arra a széles körű érdeklődésre, amely e vitát kíséri és arra a felfokozott várakozásra, amely a törvény mielőbbi megalkotását olyannyira indokolttá teszi.”
Tabajdi Csaba a Népszabadságnak elmondta, hogy az ET jogi és emberi jogi bizottságának legutóbbi ülésén napirendre került a magyarországi kisebbségi törvénytervezet.
A Vas megyei Kétvölgy székhellyel megalakult a Magyarországi Vendek Szövetsége, amelyet a Vas Megyei Bíróság november 6-án jegyzett be. Az alapszabály szerint a Szövetség a céljai közé sorolta a hazai vend etnikum megőrzését, nyelvének ápolását, hagyományainak életben tartását, mélyreható kapcsolatok kialakítását „a vend nép és rokonai között, különös tekintettel a szlovénségre”, a kapcsolatfelvételt és együttműködést a világban működő vend szövetségekkel, valamint a Vendvidék gazdasági és szociális színvonalának emelését, a természeti és környezeti értékeinek a védelmét.
Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Balogh Gábor, a független képviselők vezérszónoka a javaslat számos pontját bírálta. Jakab Róbertné (MSZP) szlovák nyelvű felszólalásában pozitívumokat és negatívumokat egyaránt felsorolt. Ez utóbbiak között említette a kisebbségek meghatározását, a csekély hatásköröket és a deklaratív jellegű rendelkezéseket. Speidl Zoltán (MDF) elismerte, hogy nem lehet azt pontosan tudni, hogy kiknek is, hány embernek és milyen kisebbségeknek hozzák meg a jogszabályt. Szerinte a kisebbségeken belül is nagy a megosztottság, hatalmi harcok dúlnak, amelyekből egyesek politikai tőkét is kovácsolnának. Hága Antónia (SZDSZ) visszautasította a kisebbségi szervezetek bírálatát, Németh Zsolt (FIDESZ) pedig kijelentette, hogy a javaslat nem jó, és nem indokolt róla olyan pátosszal beszélni, ahogy azt szerinte a kormánypárti képviselők tették.
1992. október 13.Karagics Mihály az Új Magyarországnak, a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban elmondta, hogy azt szeretnék, ha a leendő törvény nem csupán területi alapon, a kisebbségi önkormányzatok útján kedvezne a kisebbségeknek, hanem a szórványban élő hazai horvátok is kellő jogokat kapnának az identitásuk fenntartásához. Szeretnék kiterjedtebbnek tudni a kisebbségi egyesületek szerepét az országos szintű érdekvédelemben, valamint kellő anyagi garanciák törvénybe foglalását.
1992. október 14.A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témája a kisebbségi önkormányzatiság volt.
Gyenge András, a KÜM osztályvezetője megköszönte Fodor Gábornak a törvényjavaslat angol nyelvű változatát, és egyúttal kért egy, a parlamenti vitáról szóló esetleges összefoglalót, amit az Európa Tanácsban folyó munka során használhatna fel.
Fodor Gábor a Szabad Györgynek írott levelében kérte őt arra, hogy tegye lehetővé a néhány szomszéd ország parlamenti bizottságainak és magyar kisebbségi szervezeteinek meghívását azokra a plenáris ülésekre, amelyek keretében a kisebbségi törvényjavaslatot tárgyalják.
1992. október 17.Tabajdi Csaba, az MSZP országgyűlési képviselője véleményezés céljából megküldte a törvényjavaslatot az 1990. áprilisi dobogókői konferencián részt vett szakértőknek: Ankerl Gézának, Eva Maria Barkinak, Marc Lengereau-nak, Czettler Antalnak, J. P. Descan-nak, Felix Ermacora-nak, Eric Harremoes-nek, Rudolf Hilfnek, Jean-Emile Humblet-nek, Hans Klecatsky-nak, Vladimir Klementic-nek, Eva Klotznak, Komlóssy Józsefnek, Peter Leuprechtnek, Jean-Bernard Marie-nak, Karl Mitterdorfernak, Tore Modeen-nak, Armin Nickelsennek, Christoph Pannak, Parragi Lászlónak, Ivo J. D. Peetersnek, Roland Riznek, Stephen Rothnak, Nikolai Rudenskinek, Jean-Claude Scholsemnek, Schöpflin Györgynek, Gerhard Seewann-nak, Malcolm N. Shaw-nak, Stojan Speticnek, Franz Ludwig von Stauffenbergnek, Rudolf Viletta-nak, Joseph Yacoub-nak, Karl Zeller-nek.
1992. október 21.A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témája a törvény finanszírozási kérdései voltak.
1992. október 22.Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, SZDSZ-es országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján kisebbségellenesnek minősítette a kisebbségi törvényjavaslatot, mivel szerinte csupán néhány településen lehet majd kisebbségi önkormányzatot létrehozni, és a javaslat a kisebbségi jogokat nem természetesnek, hanem a többség kegyeként értelmezte. Célszerűnek tartotta háromoldalú tárgyalások megkezdését a Kisebbségi Kerekasztal, a kormány és pártok részvételével.
1992. október 31.Sipiczki Mátyás, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének alelnöke megküldte Arczt Ilonának Ghyczy Tamás két tanulmányához fűzött megjegyzéseit. A kisebbségi vezető szerint a helyi konfliktusok elkerülése érdekében szükség lenne a települési önkormányzatok kötelezettségeinek pontosabb meghatározására, illetve a kisebbségi önkormányzatok indulásával, a szükséges intézményrendszerek kialakításával és az oktatás megreformálásával összefüggő központi támogatás biztosítására. Az országos önkormányzat finanszírozásával kapcsolatban pedig elvetette a kisebbségek „vizsgáztatását”.