Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII


1992. november 5.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témája a törvény garanciális rendszere, a finanszírozási garanciák voltak, Ghyczy Tamás tanulmányának megvitatásával. Az ülésen kiosztásra kerültek Sipiczki Mátyásnak ez utóbbival kapcsolatos megjegyzései is.

Fodor Gábor a Gyenge Andrásnak, a KÜM osztályvezetőjének írott válaszlevelében közölte, hogy a plenáris és bizottsági ülésekről csak a jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre.

1992. november 6.

Fodor Gábor levélben arra kérte Doncsev Tosot, hogy közölje, ki az a három politikai megfigyelő a Kisebbségi Kerekasztal részéről, akik a rövidesen következő bizottsági tárgyalásokon részt fognak venni.

1992. november 10.

Lukács Tamás a Wolfart Jánosnak írott válaszában jelezte, hogy a hatpárti bizottság – a következő tervezett témák megjelölésével – mindaddig ülésezik, amíg tart az általános vita, vagy amíg feladata lesz. Közölte továbbá azt is, hogy a szakértők közül Kukorelli István visszalépett, de Lőrincz Csaba tanulmánya a napokban el fog készülni.

1992. november 12.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témái a PM által beterjesztett anyag, valamint Varga János (MDF) módosító indítványának megtárgyalása voltak. Ez utóbbi a törvény jogalanyainak körét kívánta pontosítani.

1992. november 13.

Karcsay Sándor (KDNP) és Tabajdi Csaba (MSZP) képviselők az ET jogi és emberi jogi bizottságának velencei üléséről hazatérve sajtótájékoztatón mondták el, hogy a résztvevők a magyarországi kisebbségi törvénytervezetet Európában a legelőremutatóbb és legprogresszívebb megközelítésnek nevezték. Kiemelték a nemzetközi normák figyelembe vételét, azok meghaladását, a kisebbség fogalmának meghatározását, a szabad identitásválasztás és a kollektív jogok rögzítését. Kritikai megjegyzésként hangzott viszont el az, hogy miért nem szerepel a zsidóság a honos népcsoportok felsorolásában, de miért van benne a görögség. Voltak, akik a tervezetet túl liberálisnak minősítették, attól tartva, hogy ez visszaélésekre adhat lehetőséget.

1992. November 14-15.

A Szerb Demokratikus Szövetség megtartotta harmadik országos küldöttgyűlését Ráckevén. A tanácskozáson szó esett a kisebbségi törvényjavaslatról is, amellyel kapcsolatban módosításokat tartottak szükségesnek.

1992. november 18.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek napirendjén a törvény kulturális autonómiával kapcsolatos részeinek megvitatása szerepelt.

Doncsev Toso a Fodor Gábornak küldött válaszlevelében megnevezte azt a hét személyt (Doncsev Toso, Sipiczki Mátyás, Lásztity Péró, Schneider Ágnes, Zsigó Jenő, Rózsa T. Endre, Dzindzisz Jorgosz), akik közül a három delegált alkalmanként kikerülhet.

1992. november 19.

Lásztity Péró, a Kisebbségi Kerekasztal titkára levélben arra kérte Lukács Tamást, hogy vitassák meg újból a kulturális autonómia témakörét, mivel a kisebbségi szakértők a meghívók elmaradása vagy késői kézbesítése miatt nem tudtak az albizottság legutóbbi ülésén részt venni. Fodor Gábornak címzett levelében pedig a titkár azt kifogásolta, hogy a kisebbségi részvétel a munkacsoportban technikai okokból bizonytalanná vált, és kérte egyúttal az ilyen jellegű akadályok elhárítását. Lukács Tamás december 17-i válaszlevelében adott magyarázatot ezen kifogásokra. Fodor Gábor pedig szintén december 17-i válaszlevelében közölte, hogy a meghívókat a Kerekasztal elnökének fogják címezni, aki lehetőleg gondoskodjon a kisebbségi politikai megfigyelők részvételéről. Az EJKVB elnöke jelezte azt is a Kerekasztalnak, hogy a törvényjavaslat általános vitája hamarosan lezárul, és felgyorsul annak bizottsági tárgyalása.

Az MNSZ Országos Választmánya megvitatta a kisebbségi törvényjavaslatot, és a Választmány kapcsolódó javaslatait Hambuch Géza ügyvezető elnök foglalta össze és küldte meg Szabad Györgynek és Fodor Gábornak. A dokumentum a többes szervezeti formák, illetve az intézményi és anyagi garanciák mellett érvelt. Valószínűsíthető szerinte az is, hogy számos okból kifolyólag a németek által (is) lakott települések jelentős részében a települési önkormányzatot nem kisebbségiként fogják megválasztani. A házelnök az anyagot 24-én továbbította Fodor Gábornak. A bizottsági elnök pedig december 16-án küldte meg a képviselőknek a Szövetség módosító javaslatait, valamint Czettler Antal november végi véleményét a törvényjavaslatról.

1992. November 20-21.

A Magyarországi Szlovákok Szövetsége megtartotta IX. kongresszusát, amely közleményben sürgette a kisebbségi törvény elfogadását.

1992. november 24.

Fodor Gábor Rea Józsefnek, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Államigazgatási, Területi, Önigazgatási és Nemzetiségi Bizottsága elnökének levélben fejezte ki azon szándékát, hogy egy pozsonyi küldöttség budapesti látogatásának keretében újítsák fel az egykori Kisebbségi és Emberi Jogi Bizottsággal való együttműködést, amelyet a kisebbségi törvényjavaslat tárgyalása különösen fontossá tett.

Czettler Antal jogász-történész elkészítette az „Észrevételek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 5190. sz. törvényjavaslathoz” c. szakértői anyagát.


<*Lablec*>