Román-Magyar szótár
| i betű | |
| Lapozás: 1-50 ... 1051-1100 | 1101-1150 | 1151-1200 ... 2651-2677 | |
| îndigui|t -tă, -ţi, -te | mn elrekesztett, felduzzasztott; töltés közé szorított |
| indirec|t -tă, -ţi, -te | mn I. 1. közvetett; nylevt vorbire indirectă fügő (közvetett) beszéd; 2. nyelvt complement indirect részeshatározó. - II. hsz közvetve |
| indisciplină | n fn fegyelmezetlenség; 2. (dezordine) rendetlenség |
| indisciplina|t -tă, -ţi, -te | mn fegyelmezetlen |
| indiscre|t -tă, -ţi, -tte | i mn 1. fecsegő, kotnyeles; 2. tapintatlan |
| indiscreţ|ie -ii | n fn 1. fecsegés, kotnyelesség; 2. tapintatlanság |
| indiscutabil -ă, -i, -e | mn vitathatatlan, kétségtelen. - II. hsz vitathattlanul |
| indisolubil -ă, -i, -e | mn I. 1. felbonthatatlan, megbonthatatlan; 2. nem oldódó. - II. hsz felbonthatatlanul |
| indispensabil -ă, -i, -e | mn I. nélkülözhetetlen. - II. h, n fn, tbsz (izmene) alsónadrág |
| indispoziţ|ie -ii | n fn 1. lehangoltsg, rosszkedv; 2. kisebb rosszullét, indiszpozíció |
| indispune | indispun, indispus i I. ts lehangol, elkedvetlenít. - II. vissz elkedvetlenedik |
| indispu|s -să, -şi, -se | i mn 1. lehangolt; 2. gyengélkedő |
| indivi|d -dă, -i, -de | h és n fn 1. egyén; 2. biol egyed |
| individual -ă, -i, -e | mn I. egyéni, személyes. - II. hsz egyénileg |
| individualism | s fn individualizmus |
| individuali|st -stă, -şti, -ste | mn individualista |
| individualit|ate -ăţi | n fn egyéniség |
| individualit|ate -ăţi | n fn 1. egyéniség; 2. személyiség, jelentős személy |
| individualiz|a -ez, -at | ts i egyénít |
| individualiz|are -ări | n fn egyénítés |
| indiviz -ă, -i, -e | mn, jog osztatlan |
| indivizibil -ă, -i, -e | mn oszthatatlan |
| indivizibilitate | n fn oszthatatlanság |
| indiviziune | n fn, jog vagyonközösség, osztatlanság |
| indo-europ|ean -eană, -eni, -ene | mn és h, n fn indoeurópai |
| îndobitoc|i -esc, -it | i I. ts elbutít. - II. vissz 1. elállatiasodik, elzülik; 2. elbutul |
| îndobitoci -|t, -tă, -ţi, -te | mn 1. elállatiasodott; 2. átv eltompult, elbutult |
| îndobitocire | n fn 1. elállatiasodás; 2. átv eltompulás, elhülyülés |
| îndoctrin|a -ez, -at | ts i vmely tannal felvértez, vmely tanba bevezet |
| îndoi | îndoi, îndoit i I. ts 1. öszehajt, behajt; 2. (meg)hajlít, behajlít. - II. vissz 1. meghajlik; 2. összegörnyed, meggörbül |
| îndoi -esc, -it | i I. ts 1. megkétszerez; a îndoi porţia megkétszerezi az adagot; 2. felvizez, felhígí. - II. vissz 1. megkétszereződik; 2. kételkedik |
| îndo|ială -ieli | n fn 1. kétség; fără îndoială kétségtelenül; a avea îndoieli kételkedik; 2. tétovázás; a sta la îndoială tétovázik |
| îndoielnic -ă, -i, -e | mn 1. kétséges, kétes; 2. bizonytalan |
| îndoi|os -oasă, -oşi, -oase | mn 1. kétséges; 2. gyanús,kétes |
| îndoir|e -i | n fn elgörbülés |
| îndoi|t1 -tă, -ţi, -te | i mn 1. összahajtott, behajtott; 2. meghajtott, meggörbült |
| îndoi|t1 -tă, -ţi, -te | mn 1. I. megkettőzött; 2. felhígított, felvizezett. - I. hsz kétszeresen |
| îndoitur|ă -i | n n hajtás, hajlat |
| indolen|t -tă, -ţi, -te | mn közönyös, nemtörődöm, egykedvű |
| indolenţ|ă -e | n fn közönyösség, egykedvűség |
| îndoli|a -ez, -at | ts i gyászba borít |
| îndolia|t -tă, -ţi, -te | mn 1. gyász-; 2. gyászba borult, gyászoló |
| îndolier|e -i | n fn gyász; gyászba borulás |
| indonez|ian -iană, -ieni, -iene | mn és h, n fn indonéziai |
| îndopa | îndop, îndopat i I. ts 1. teletöm, jóllakat; 2. töm, hizlala; 3. megtöm, teletöm. - II. vissz teletömi (teleeszi) magát |
| îndop|are -ări | n fn 1. teletömés, jóllakatás; 2. tömés, hizlalás; 3. megtömés |
| îndopat | îndopare s fn, ld îndopare |
| îndopa|t2 | mn 1. biz teletömött; 2. megtömött; 3. hizlalt |
| îndrăc|i -esc, -it | i I. vissz (a se înfuria) feldühödik. - II. ts (a înfuria) feldühít |
| îndrăci|t -tă, -ţi, -te | mn 1. feldühödött, bősz; 2. ördöngös, átkozott |