Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VIII IX X XI XII
A kormányülés második olvasatban megtárgyalta és elfogadta a kisebbségi joganyag módosítására kidolgozott törvénytervezetet. Heizer Antal tájékoztatása szerint a hosszas előkészítés után jó pár kérdés eldöntése a parlamenti szakaszra maradt.
A Külügyminisztériumban a hazai kisebbségek „anyaországainak” Budapestre akkreditált diplomatái kaptak tájékoztatást az elkészült és benyújtásra váró törvénytervezetről.
A kormány benyújtotta az utóbb T/9126-os számú, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A dokumentum áttekintésére március 8-án öt országgyűlési bizottság (Önkormányzati, Oktatási, Alkotmány- és igazságügyi, Külügyi, valamint Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi) lett felkérve
A Magyar Hírlapnak a kétharmados támogatást igénylő törvényjavaslatról készült összeállításában Hargitai János országgyűlési képviselő kijelentette, hogy „a FIDESZ nem tiltakozik a névjegyzék ellen. Nem kizárt, hogy lesznek módosító javaslatok, de azok nem fogják megborítani a törvényt.”
2004. március 18.Az Önkormányzati bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta a T/9126. sz. törvényjavaslatot.
Várnai Márton, az Etnikai Fórum Pécsi Szervezetének elnöke megküldte Szili Katalinnak a törvénymódosítással kapcsolatos javaslatait, amelyeket április 13-án továbbítottak Szászfalvi Lászlónak. A kisebbségi vezető vitatta a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, és nem értett egyet a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum megszüntetésével sem.
Heizer Antal a Magyarországi Szlovákok Szövetségének, az Országos Szlovák Önkormányzatnak, a Tótkomlósi Szlovák Önkormányzatnak, illetve a Komlósi Szlovákok Szervezetének együttes meghívására Tótkomlóson tartott előadást a törvényjavaslatról.
2004. március 23.Az EJKVB ülése – Szabó Vilmos, Papp Imre, Heizer Antal, Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanok, illetve az országos elnökök részvételével – megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta a T/9126. sz. törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen a pártok képviselői – Kósáné Kovács Magda, Hargitai János, Fodor Gábor és Szászfalvi László – mind úgy foglaltak állást, hogy a javaslat alkalmasnak bizonyul az általános vitára, de a részletes vita előtt érdemes lenne néhány hét szünetet tartani a vitás vagy függőben maradt kérdések megoldására. A kisebbségi vezetők közül a cigány, a horvát, a német és a szlovák feltétel nélkül támogatta a névjegyzék bevezetését, míg mások vagy elvetették, vagy csak módosításokkal tudták volna azt elfogadni.
Az Oktatási bizottság egy tartózkodás mellett támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.
Kövesi Vilmos, a Független Cigány Kerekasztal Országos Szövetségének elnöke megküldte Szászfalvi Lászlónak a szervezetnek a törvénymódosítással kapcsolatos állásfoglalását. Másnap ismételten levelet küldött az EJKVB elnökének, amelyben különösen a kisebbségi választói névjegyzékkel szembeni elutasításának adott hangot, és a helyett, a manipulációk kiszűrésére a megyei választási bizottság felügyeletét és helyi etikai bizottságok felállítását javasolta. A véleményeket és javaslatokat Szászfalvi László április 5-i válaszlevelében köszönte meg.
Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság nagy többséggel, míg a Külügyi bizottság 11 igen és 6 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslatot.
2004. március 30.A CSZOSZ közzétette a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontját, amely elvetette a tervezett módosításokat, különösen a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését. A dokumentum javasolta egy kisebbségi kerekasztal életre hívását a települési önkormányzati szövetségek bevonásával, valamint a parlamenti pártokkal való egyeztetés megkezdését.
2004. március 31.Az Országgyűlés plenáris ülésén, Kiss Péter expozéjával kezdődött meg a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. sz. törvényjavaslat általános vitája. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a megelőző napokban is volt egyeztetés a kisebbségekkel, és ebben a szakaszban is fontos változások történtek (jogalanyok körének bővülése, további adatvédelmi elemek beépítése stb.). Hangsúlyozta, hogy bár nem jött létre teljes körű egyetértés, de az a korábbi évekhez képest szélesebb. Hargitai János azt a kérdést tette fel, hogy miért változott az utolsó pillanatban a koncepció, miért nem két törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. Rámutatott arra is, hogy a kisebb közösségek részéről nagy a névjegyzékkel szembeni ellenállás, amelyet érdemes lenne érlelni, finomítani. Vezérszónokként utóbb felhívta arra a figyelmet, hogy bizonyos témakörökben nem alakult ki egyetértés a FIDESZ-ben. Nagy Gábor Tamás, a Külügyi bizottság tagja (FIDESZ) elmondta, hogy a párt külügyi kabinetje az országos elnökökkel való találkozón megállapította, hogy különösen a tervezett regisztráció megosztja a kisebbségeket, ezért a képviselőik javaslata az, hogy a javaslatot vonja vissza az előterjesztő, és dolgozzon ki egy nagyobb konszenzust élvező változatot. Simon Gábor az MSZP frakciója nevében támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Fodor Gábor felszólalásában elmondta, hogy az SZDSZ-től távol áll a regisztráció gondolata, de alaposan meg kell fontolni a névjegyzék mellett és ellen szóló érveket. Szászfalvi László szerint is komolyan meg kell fontolni a névjegyzékkel szembeni indokokat, de azt az MDF támogatni tudja. Az Emberi jogi, Önkormányzati, Külügyi, Oktatási és Alkotmányügyi bizottságok támogatták a törvényjavaslatnak az általános vitára bocsátását, különösebb fenntartásokat csak a Külügyi bizottság kisebbségi véleménye fogalmazott meg. A pártok vezérszónokai szintén támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot, bár hangot adtak a névjegyzékkel kapcsolatos kételyeiknek is. Végül a levezető elnök az általános vitát határozatlan időre elnapolta – annak a hírek szerint a 2004. júniusi Európai Parlamenti választások után kellett folytatódnia.