>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VIII IX X XI XII

A Romaügyi Tanács 2004. évi első ülése megvitatta a törvényjavaslatot, de az ezzel kapcsolatos napirendi pont már a helyszínen került a Tanács elé.

Kövesi Vilmos a Nemzetközi Romanap alkalmából, Komáromban megtartott demonstráción kijelentette, hogy tiltakoznak az ellen, hogy hatvan évvel a holocaust után ismét nyilvántartásba akarják venni a kisebbségeket, erősítve ezzel az előítéleteket. Felszólítva a törvénymódosítás megakadályozására hangsúlyozta, hogy nem riadnak vissza a népszavazás kezdeményezésétől, és akár a nemzetközi fórumokhoz való fordulástól sem. A roma vezető emlékeztetett arra, hogy első lépésként már levélben megkeresték az országgyűlési képviselőket és a pártokat, hogy ne támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Hankó András békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzati képviselő véleményezte a törvényjavaslatot, amely állásfoglalást Ando György, az önkormányzat elnöke május 18-án küldött meg Szászfalvi Lászlónak. Bírálatának középpontjában a kisebbségi választói névjegyzék tervezett megoldása állt: helyette a választás napján külön kért szavazólapos rendszer, és településenként több szavazatszedő bizottság felállítását szorgalmazta.

Kolompár Orbán olaszországi és spanyolországi roma szervezetek vezetőivel folytatott megbeszélést Budapesten. A találkozó fő témája a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer volt.

Heinek Ottó a Tolnai Népújságnak adott interjújában támogatta a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, amely szerinte alkalmas megoldás arra, hogy valóban a kisebbségek joga legyen önkormányzatot választani. Elmondta azt is, hogy a javaslatot egyértelműen még a horvát és szlovák önkormányzatok támogatták, de ide sorolható még valamiképpen a görög és a szlovén is.