Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 4       Lapozás: 1-4

I II III IV V VI VIII IX X XI XII


2004. február 7.

Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a január 20-i nyilatkozattal kapcsolatban úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, hogy „állásfoglalásunk nem azt jelenti, hogy nem szeretnénk törvénymódosítást, csupán megfelelő garanciákat ahhoz, hogy a kisebbségek érdekképviseletét valóban az adott kisebbséghez tartozók lássák el.”

2004. Február 7-8.

A NEKH kétnapos szemináriumot szervezett az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői számára Keszthelyen, amelyen egyedül a ruszin kisebbség nem képviseltette magát. A tanácskozás legfontosabb napirendi pontja a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosítása volt. Heizer Antal tájékoztatása szerint valamelyest közeledtek az álláspontok, mégpedig a szigorúbb regisztrációs elvek irányában, de felvetődött a jogalanyok körének kiszélesítése is.

2004. február 17.

Négypárti egyeztetést tartottak a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosításáról, amelyen Szászfalvi László, Kósáné Kovács Magda, Hargitai János és Fodor Gábor vettek részt. A megbeszélésen a képviselők egyetértettek a változtatások szükségességével, a módosítások irányával, valamint a kisebbségi választói névjegyzékek bevezetésével kapcsolatban. Az EJKVB elnökének tájékoztatása szerint még lesz egy utolsó egyeztetés az országos önkormányzatok vezetőivel, majd a kormánydöntést követően, február végén - március elején a parlament elé kerülhetnek a törvényjavaslatok.

2004. február 26.

A NEKH-ben tanácskozást tartottak a törvénytervezetről, amely az utolsó alkalom volt az országos kisebbségi önkormányzati képviselők számára, hogy kifejezzék a véleményüket a tervezett szövegről. A megbeszélésen jelen volt Szabó Vilmos, Papp Imre, az IM helyettes államtitkára, valamint Luczay Zsuzsanna, a BM főosztályvezetője. Az Etnonet megállapítása szerint, amíg egyes kisebbségek összességében elégedettek voltak a tervezettel, addig az elutasító közösségeknél a „korábban tapasztalt éles elutasítás csendes morgássá szelídült.” Hartyányi Jaroszlava szerint „tudomásul vesszük, hogy ránk erőltetik a választói névjegyzéket.” Heinek Ottó ezzel szemben az elégedettségét hangsúlyozta, és szerinte elhárult annak a veszélye, hogy a kormány esetleg felpuhítja a szabályozást.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék