Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I III IV V VI VII VIII IX X XI XII
Báthory János levélben arra kérte Kósáné Kovács Magdát, hogy válaszoljon az OCÖ november végi közleményére.
2002. január 9.Kósáné Kovács Magda a Népszabadságban megjelent, „Nem félünk a farkastól” című írásában bírálta a FIDESZ és a Lungo Drom 2001 decemberében megkötött választási szövetségét, és személyesen a szervezet vezetőjét, Farkas Flóriánt. Ebben többek között kijelentette, hogy „a kisebbségekről szóló törvény megkopott, (…) a választók és választottak kisebbségi voltával mit sem törődő választási rendszer miatt európai „bezzeg”-példából lassan közröhej tárgyává leszünk.”
2002. január 13.A Magyarországi Németek Napja alkalmából rendezett ünnepségen Wilfried Gruber, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete értékelte a kisebbségi törvényt, amely szerinte nem egészen tökéletes, de alkalmazhatósága számos módon bebizonyosodott.
2002. január 28.Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnöke a Népszabadságnak adott interjújában hangsúlyozta a választási törvény módosításának szükségességét annak érdekében, hogy a romák maguk választhassák meg képviselőiket.
2002. január 29.Hargitai János és Kósáné Kovács Magda arról tájékoztatták Báthory Jánost, hogy az OCÖ novemberi közleményével kapcsolatban hivatalos bizottsági álláspont kialakítására már nem volt lehetőség a 2001. évi ülésszak bezárása után, és arra sem látnak már esélyt, hogy az előterjesztéseket még ebben a parlamenti ciklusban a plenáris ülés megtárgyalja. Ugyanezt közölték levélben Farkas Flóriánnal is.
Az EJKVB elnöke válaszlevelében köszönte meg a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának novemberi állásfoglalását, és tájékoztatta az önkormányzatot arról, hogy a törvényjavaslatok megtárgyalására ebben a ciklusban már nem kerülhet sor. Az állásfoglalást tájékoztatásul megküldte Hargitai Jánosnak is.
Közös találkozót tartott nyolc országos kisebbségi önkormányzat vezetője Gyulán, amelyre politikai okokból egyedül a megosztott roma kisebbség részéről nem hívtak meg senkit, de a hiányzó német, szlovák, örmény és horvát kisebbség számára felkínálták a csatlakozás lehetőségét. A résztvevők ugyanis tizenkét pontból álló, közös nyilatkozatot fogadtak el a megoldatlan parlamenti képviselet ügyében, de követeléseik között szerepelt a kulturális autonómia megvalósításához szükséges jogi és pénzügyi feltételek megteremtése is. A résztvevő országos lengyel elnök, Sutarski Konrád viszont nyilvánosan elhatárolódott a nyilatkozat egyes pontjaitól.
2002. március 12.Sutarski Konrád a Magyar Rádióban kijelentette, hogy nem fogadta el a múlt heti kisebbségi nyilatkozatot, mert azt a kulturális autonómia megítélésének kérdésében túlságosan egyoldalúnak, és a magyar állammal szemben túlzottan kritikusnak tartotta.
2002. április 7.Az országgyűlési választások első fordulója.
2002. április 17.Kaltenbach Jenő az éves beszámolóját ismertető sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem lehetetlen a kisebbségi önkormányzati választások elhalasztása, a külön időpontban történő megrendezés, de szerinte az új kormány megalakulása után elegendő idő lesz még a kisebbségi törvény módosítására. Felelőtlenségnek tartotta viszont úgy nekivágni az őszi választásoknak, hogy addig semmilyen változás nem következik be a jogszabályokban. Ezzel kapcsolatos javaslatai közt említette a választások időbeni elkülönítését, a választójog szigorítását, valamint az arányos szisztémára való áttérést helyi és országos szinten egyaránt.
2002. április 21.Az országgyűlési választások második fordulója.