>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I III IV V VI VII VIII IX X XI XII

A NEKH elnökének augusztus 5-én feltett kérdései nyomán, az OVB kimondta azt, hogy egy kislistás vagy egyéni jelölt sem vállalhatja fel kedvezményre jogosító módon több kisebbség képviseletét a választásokon, ahogy az egy indulóra leadott szavazatok sem kerülhetnek két kompenzációs listára, és egy személyre is csak egy listát alapozhatnak.

A Népszabadság hírül adta, hogy újra fenyeget az etnobiznisz. A lap szerint a gyanús kisebbségi választási kezdeményezések ügyében Kaltenbach Jenő a közeljövőben vizsgálatot indít, és indokolt esetben az OVB-tól kéri a vitatott kezdeményezés érvénytelenítését. Kreszta Traján, országos román vezető egyúttal felhívta a figyelmet a gyanús román kezdeményezésekre.

Hírként jelent meg, hogy Krasznai József, a Strasbourgba kivándorolt cigány családok képviselője, a Roma Parlament alelnöke szlovák kisebbségi önkormányzat létrehozását kezdeményezte Székesfehérvárott. Hasonló akcióra került sor öt megye mintegy tizenhét településén annak érdekében, hogy a roma politikusok a törvényi szabályozás ellentmondásaira így hívják fel a figyelmet.

Doru Vasile Ionescu, a román tájékoztatási minisztérium államtitkára, a Határon Túli Románok Hivatalának elnöke sajtótájékoztatóján élesen bírálta a hazai román kisebbséggel összefüggésben a választási visszaéléseket lehetővé tevő, magyarországi kisebbségi önkormányzati választást.

A Magyar Nemzet tudósítása szerint Kaltenbach Jenő vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy vajon összhangban vannak-e a törvényi szabályozással a gyanúsnak mondható választási kezdeményezések. Kolompár Orbán, a Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának országos elnöke elmondta, hogy az akkoriban felszínre került anomáliák a kisebbségi törvény hiányosságaiból adódnak. Leszögezte, hogy a szervezet kizárólag a helyben élő romákból szerveződő kisebbségi önkormányzatok létrejöttét segíti. Heizer Antal a problémával kapcsolatban azt javasolta, hogy a hiteles kisebbségi képviselők ne függetlenként, hanem szervezetek jelöltjeiként, és nevüket nemzetiségi nyelven feltüntetve induljanak.

Tanácskozásra került sor a NEKH képviselői és a kisebbségi vezetők részvételével Balatonszemesen. A megbeszélés szakmai hátterét számos, az elmúlt időszakban született dokumentum képezte, köztük az országos önkormányzatok kisebbségpolitikai elvárásai (2002. május), a Medgyessy Péterrel való júniusi találkozó emlékeztetője. A kisebbségi törvény módosítását illetően háttéranyagnak bizonyult az EJKVB 2001-es indítványai, valamint a kisebbségi ombudsman 1999-es tervezete, amelyeket kiegészítettek a parlamenti képviselet ügyében kidolgozott egyéb koncepciók.