>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Kreszta Traján állásfoglalásában a gyanús román kisebbségi kezdeményezésekre célozva, azt hangsúlyozta, hogy „elutasítjuk, hogy történelmileg kialakult közösségeinkhez nem tartozó személyek kollektív jogaink képviseletében fellépjenek.”

Heinek Ottó tájékoztatása szerint a német választási kezdeményezések mintegy tizede volt kétséges. Sajnálatosnak nevezte egyúttal azt, hogy az etnobiznisz rossz fényt vet a teljes kisebbségi önkormányzati rendszerre. Kaltenbach Jenő szerint a vitatott kezdeményezések száma a korábbihoz képest ugrásszerűen megnőtt, és szinte valamennyi kisebbséget érintette. A szükséges módosítások kudarcával kapcsolatban elmondta, hogy azon kisebbségi vezetők felelősségét sem szabad elhallgatni, akik igyekeztek „blokkolni” a változtatási törekvéseket, a választások előtt pedig a visszaélésekről panaszkodtak. A települési önkormányzatban való kedvezményes mandátum intézménye miatt a kisebbségi biztos szerint arra is fel kell készülni, hogy pártjelöltek kisebbségi színekben fognak indulni a helyhatósági választásokon. Az alföldi szlovákok választási etikai kódex elfogadását kezdeményezték, amely szerint a szlovák jelölteknek identitásukat szűkebb és tágabb környezetükben felvállaló, szlovák származásúaknak kell lenniük, akik a szlovák nyelvet legalább társalgási szinten ismerik.

Papp László Tamás újságíró „Etnobiznisz és zsákutca” című, a Népszabadságban megjelent írásában, a szabad identitásválasztás megkérdőjelezése okán elvetette a kisebbségi állampolgárok regisztrációját, és hangsúlyozta, hogy a kisebbségi önkormányzatokat teljesen diszfunkcionálisnak, látszatmegoldásnak és zsákutcának tartja, ezért leghelyesebb lenne szerinte azokat megszüntetni. Heinek Ottó október 7-i válaszlevelében ezzel szemben leszögezte, hogy a kisebbségi önkormányzatok túlnyomó többsége tisztességesen végzi a dolgát, és a jogintézményt a kisebbségek igénylik, és egyre jobban élnek is vele.

Zilahi László jogász a Magyar Narancs augusztus 8-i számában megjelent, „Püspökfalatok” című cikke nyomán a Népszabadságban azt javasolta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzatok választását térben különítsék el egymástól.

Sor került Kiss Elemér és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei közötti konzultációra. Szeptember végén a NEKH elnöke eljuttatta az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőinek a kisebbségi törvény módosításának előzetes koncepcióját.

Heizer Antal a szeptember 26-i konzultáció alapján elkészítette a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének megteremtéséről szóló előzetes koncepciót.