>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I III IV V VI VII VIII IX X XI XII

A Népszabadság tudósítása szerint Teleki László romaügyi államtitkár, Horváth Aladár miniszterelnöki tanácsadó és Kaltenbach Jenő a Roma Sajtóközpontnak adott nyilatkozatban ítélték el azt, hogy Jászladányban cigány kisebbségi jelöltként indul a polgármester felesége, a sok vitát kiváltó alapítványi iskola kuratóriumának elnökhelyettese, a polgármesteri hivatal építésügyi előadója és az FKGP egyik helyi tagja.

Heizer Antal az EJKVB ülésén jelezte, hogy értesülései szerint az örmény elektorok többsége előreláthatólag nem az autentikus közösség tagjai közül kerül majd ki, illetve problémák várhatók a budapesti román kisebbségi önkormányzat megalakulásakor is. Az elnöknek tudomása volt arról is, hogy a parlamentből kiszorult pártok is állítanak kisebbségi jelölteket, így az etnobiznisz „hatalmi kérdéssé” is vált. Az Origonak a NEKH elnöke elmondta, hogy Lányi Zsolt volt országgyűlési képviselő (FKGP) örmény színekben indul, és a Magyar Igazság és Élet Pártjához tartozók is alapítottak egy örmény szervezetet. Megítélése szerint ugyanakkor sikeresek lesznek a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások, a visszaélések számát egy százalék körülire tette. Hangsúlyozta viszont, hogy a kisebbségi törvényt és a választójogi szabályokat módosítani kell. Ezzel kapcsolatban hangot adott azon véleményének, hogy ebben a ciklusban a jogszabályalkotás fő koordináló szerve a NEKH lesz. A visszaéléseket szerinte ki lehetne zárni a jelöltekkel szemben támasztott objektív kritériumok alkalmazásával.

Czuczumanov Dimiter, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke szerint számos, a kisebbséghez nem tartozó személy próbál majd települési vagy kisebbségi önkormányzati mandátumhoz jutni a helyhatósági választásokon.

Heizer Antal felhívást intézett a kisebbségi önkormányzati választásokon induló, de nem kisebbségi jelöltekhez, kérve őket, hogy a választások tisztasága és a kisebbségek érdekében lépjenek vissza.

Kaltenbach Jenő a kisebbségi önkormányzati választási kezdeményezésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy „tarthatatlan a jelenlegi kisebbségi önkormányzati választásokra vonatkozó jogi szabályozás, hiszen hazai, nemzeti kisebbségeink e törvény alapján nem tudják eldönteni, hogy az kire is vonatkozik.” Elmondta, hogy a probléma megoldására már 1997-ben jogszabály-módosítási javaslattal élt egy roma szervezet, illetve az OBH is jelezte a kifogásait a legutóbbi jelentésében, de nem történtek lépések ez ügyben.

A magyarországi horvát, német és szlovák kisebbségek vezetői közös sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy az adott közösséghez nem tartozó jelöltek is indulnak a kisebbségi önkormányzati választásokon.

Heizer Antal felhívást intézett a választókhoz arra kérve őket, hogyha nem ismernek hiteles kisebbségi jelölteket, akkor jobb, ha nem töltik ki a kisebbségi szavazólapot, és nem szavaznak a kisebbségi önkormányzatokra.

Települési és kisebbségi önkormányzati választások, amelynek során 1811 közvetlen és 68 közvetett módon létrejövő kisebbségi önkormányzatot választottak meg.

A NEKH elkészítette az előzetes koncepciót a nemzeti és etnikai kisebbségekhez kötődő választójogi kérdésekről, amelynek elsődleges célja a vonatkozó alkotmányos rendelkezések közötti ellentmondás feloldása volt. A Hivatal álláspontja szerint a szabályozás fő irányát és a visszaélések kiszűrésének módját a kisebbségi választói névjegyzék, és/vagy a kisebbségi közösséghez tartozó magyar állampolgár definíciója jelentheti, illetve az, hogy ezen eljárásokban a kisebbségi szervezetek komoly jogokat, azaz a közösség meg tudják védeni magukat. A javasolt eljárási rend értelmében a kisebbségi jelölt csak kisebbségi szervezet ajánlásával regisztráltathatná magát, büntetőjogi felelőssége tudatában, dokumentumokkal együtt nyilatkoznia kellene a hovatartozásáról és az objektív kritériumok meglétéről, illetve a jelölés a szervezetek által megtámadható is lenne. A feljegyzés melléklete ezeken kívül még egyéb lehetséges korlátozásokat is felvetett. A munkaanyag az egyéb megvitatandó kérdések közé sorolta végül a kisebbségi önkormányzati középszintet, valamint az elektori gyűlések rendszerét. Ezek keretében átgondolandónak minősítette a fővárosi-kerületi viszonyrendszert, illetőleg a küldöttekre épülő szisztéma és egy arányos választási mechanizmus bevezetését.

Az EJKVB ülése.

Medgyessy Péter vezetésével az Országházban megalakult a Romaügyi Tanács. A testület egyik tagja, Zsigó Jenő a választójogi törvény módosítását szorgalmazta, mert szerinte a kisebbségi jogok akkor léteznek, ha a kisebbségiek választják meg a képviselőiket.

Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter egy gyulai sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a hatályos magyarországi kisebbségi törvény módosításra szorul, mert a román önkormányzatokba bekerülhetnek olyanok is, akik nem tagjai a közösségnek. A módosítás szükségességével, a problémák megoldásával egyetértett Bárándy Péter igazságügyi miniszter, de nem tudta megválaszolni azt, hogy mikorra várható a jogszabály módosítása. Az országos román önkormányzat vezetése egy, a román miniszterrel is ismertetett javaslattal állt elő, amely szerint egy meghatározott, egyházi és civil delegáltakból álló bizottság bizonyos kritériumok alapján állapítaná meg, hogy kik indulhatnának kisebbségi jelöltekként.

Vuity István, a fővárosi horvát önkormányzat elnöke lemondásra szólította fel a választásokon horvát kisebbségi mandátumot szerzett, de nem horvát származású személyeket.