Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


I II III IV V VI VIII IX X XI XII


2005. május 4.

Kaltenbach Jenő az Országgyűlés szakbizottsága előtt tartott beszámolójában felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogi szabályozás mellett veszélybe kerülhetnek a 2006-os kisebbségi önkormányzati választások, ezért sürgette a választójogi törvény módosítását.

2005. Május 4-8.

Az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának bukaresti tanácskozásán a szervezet állást foglalt a magyarországi kisebbségpolitikával kapcsolatban is: szorgalmazta a kisebbségi törvény tervezett módosításának, valamint a parlamenti képviseletről szóló törvénynek a mihamarabbi elfogadását.

2005. május 9.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 180 – egy kivételével kormánypárti – igen, és 102 – ellenzéki és független – tartózkodás mellett döntés született a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról.

2005. május 25.

Az Országgyűlés plenáris ülése megvitatta a kisebbségi ombudsman beszámolóját. Kaltenbach Jenő a kisebbségi törvényjavaslat elfogadását szorgalmazta, mivel a hatályos szabályok szerint nem lehet megtartani a kisebbségi önkormányzati választásokat. Az ülés keretében Hargitai János, a FIDESZ vezérszónoka kiemelte, hogy a jelek szerint az akkori formában nem lehet megtartani a kisebbségi önkormányzati választásokat, ezért módosításra van szükség.

2005. május 26.

A Figyelő hírül adta, hogy a következő napokban több egyeztetésre kerül sor az MSZP és a FIDESZ szakpolitikusai között egy olyan rendszer kidolgozása érdekében, amely valóban a kisebbségek tagjaiból választaná a kisebbségi önkormányzatokat. A legfontosabb kérdésnek valamiféle választási szűrő beépítése ígérkezik.

2005. május 31.

Az MSZP és a FIDESZ között több hónapos egyeztetés után megállapodás született a törvényjavaslat vitás pontjainak ügyében. Mesterházy Attila szerint olyan alkotmányos javaslat született, amely kisebbségpolitikai szempontból elfogadható, és politikailag vállalható. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a módosítás lényege annak elősegítése, hogy a kisebbségek válasszák meg saját intézményeiket, valamint az, hogy szélesítse a kisebbségi önkormányzatok jogköreit. Kiemelte, hogy a kisebbségi önkormányzatokkal folyamatos párbeszédet folytattak annak érdekében, hogy létrejöjjön a kompromisszum. A módosító javaslat bizottságiként fog az Országgyűlés elé kerülni, és az ettől eltérő javaslatokat mindkét párt visszavonja. A kompromisszum része volt az is, hogy a törvényjavaslatnak még a tavaszi ülésszakban el kell jutnia a végszavazásig, és ennek érdekében a frakciók akár a Házszabálytól való eltéréshez is hozzájárulnak. A módosító javaslatcsomagot egyaránt bírálta Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. A kritizált pont szerint a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvétel feltétele a jegyzőnél való nyilvántartásba vétel lenne. A kisebbségi biztos szerint mindez visszalépés jelent a korábban tervezettekhez, a kisebbségi szervezetek szerepvállalásához képest, és ez a megoldás nem akadályozza meg azt, hogy valaki csupán politikai-anyagi előnyszerzés céljából vallja magát kisebbséghez tartozónak. Az adatvédelmi biztos szerint nem indokolt, hogy állami szerv tartson nyilván ilyen személyes adatokat. Horváth Aladár szerint a regisztráció csak fokozza az elkülönülés érzését, és ezért a romák többsége el fogja utasítani azt.

Az EJKVB megkezdte a törvényjavaslat módosító javaslatainak tárgyalását.


<*Lablec*>