>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VIII IX X XI XII

Az ICSSZEM közleményt adott ki a kisebbségi jogszabályok módosításáról, amely a párbeszéd fontosságát és a legvégsőkig tartó konszenzuskeresést hangsúlyozta a kisebbségek ügyében.

Az Országgyűlés plenáris ülésén közel egy év után folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Mesterházy Attila felrótta a FIDESZ képviselőinek, hogy 2004 októberében kiléptek a törvényjavaslatot addig övező négypárti egyetértésből, és azóta sem kaptak a párttól szövegszerű módosító javaslatokat, csupán a problémák felvetése ismert. Németh Zsolt szerint a párt benyújtott módosításokat, csak a kormány nem készített alternatív javaslatokat, és így mintha maga a kormány temetné a törvénymódosítás lehetőségét. Elmondása szerint „… valóban nagymértékben hatott ránk, hogy a kisebbségi állampolgárok nagy számban fejtették ki aggályaikat.” A nagyobbik ellenzéki párt képviselői felszólalásaikban jórészt továbbra is elvetették a névjegyzék intézményét, a megyei szint létrehozását, a személyi hatály EU-s állampolgárokra történő kiterjesztését, és a korábbiakhoz képest a kisebbségi választók és jelöltek nyilatkozattételét, illetve a jelöltek nyelvismeretét fogalmazták meg.

Az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat Szentgotthárdon ünnepelte a fennállásának tizedik évfordulóját. Az ünnepségen Heizer Antal felhívta a figyelmet a készülő törvénymódosításra és hangot adott azon reményének, hogy a jövőben nem fognak olyan önjelöltek érkezni a kisebbségi önkormányzati választásokra, akik fülhallgatót viselnek, mert nem értik a kisebbségi nyelvet. Ígéretet tett arra nézve, hogy az ország a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kisebbségek valós igényeit teljesítse.

Miután a Békés megyei Elek Román Általános Iskolájának működtetése kérdésessé vált, és az ügyben a Határon Túli Románok Hivatala is kifejezte az aggodalmát, Heizer Antal megerősítette: a magyar kormány feladatának tekinti a kisebbségek kulturális és nyelvi értékeinek megőrzését, és az ehhez szükséges törvényi és költségvetési feltételek megteremtését. Azon túl, hogy az állam kiemelt jelentőséget tulajdonít a nemzetiségi oktatásnak, működéséhez többletforrásokat biztosít, támogatja az országos kisebbségi önkormányzatok azon törekvését, hogy kezükbe vegyék az intézmények működtetését.

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott és le is zárult a törvényjavaslat általános vitája. A pártok álláspontjai nem közeledtek egymáshoz: vita alakult ki arról, hogy vajon a hatályos jogszabályok alapján meg lehet-e rendezni a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokat. Farkas Flórián kijelentette, hogy „… olyan módosító elemet nem tudunk támogatni, amit a kisebbségek túlnyomó többsége nem tud elfogadni.” Hangot adott azon reményének is, amely szerint az elkövetkező napokban megszületik a konszenzus a szakmai egyeztetések keretében. Aznap Mesterházy Attila, Németh Erika, Godó Lajos és Bán Imre MSZP-s, illetve Németh Zsolt, Gruber Attila és Farkas Flórián FIDESZ-es országgyűlési képviselők egy sor módosító javaslatot nyújtottak be.

Göncz Kinga megküldte Szászfalvi Lászlónak a hunok kisebbségként való elismerését célzó népi kezdeményezésről szóló MTA és miniszteri állásfoglalásokat. A miniszteri vélemény szerint „… hazánkban saját nyelvvel, identitással, kultúrával, hagyományokkal és hun kisebbségi közösségi tudattal rendelkező népcsoport, nemzeti vagy etnikai kisebbség nem létezik.”

Az EJKVB ülésének előkészítése érdekében konzultáció Mesterházy Attila ICSSZEM politikai államtitkár és Heizer Antal stb. részvételével.