>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VIII IX X XI XII

Az OVB ülése a 44/2005. sz. határozatában formai okra hivatkozva megtagadta a magyarországi oroszok hivatalos kisebbségként való elismerését célzó országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.

Pavlov Milica a belgrádi Politika c. lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy minden magyarországi kisebbség vitatja a törvénymódosítást, és a 2006-os választásokon a hazai szerbek vélhetően nem fogják alávetni magukat a törvény által megkövetelt bonyolult eljárásnak.

A budapesti szlovák szervezetek kezdeményezésére csendes demonstrációt tartottak a budapesti Kossuth téren, tiltakozva a 2006. évi költségvetés kisebbségeket érintő, negatívnak tartott rendelkezései ellen. A szervezők – Hollósy Tiborné, az Ozvena – Budapesti Szlovák Kórus és Petró László, a Szlovák Nyugdíjasok Klubjának elnökei – tizenhárom pontos petíciót juttattak el Szili Katalinnak. A kezdeményezést támogatásukról biztosították szlovákiai szereplők is Stanislav Bajaníknak, a Matica Slovenská Honfitársi Múzeumának igazgatójának nevében. A demonstrációval kapcsolatban a NEKH közleményt adott ki.

Szegő András, a zsidó kisebbségi kezdeményezés egyik szervezője a Népszabadságban választ intézett a november végi, a kezdeményezést elutasító nyilatkozatra.

Az Országgyűlés plenáris ülésén Németh Erika azonnali kérdést intézett az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez „Hogyan látja a Kormány: van esélye annak, hogy a 2006. évi helyhatósági választásokon a nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes rendszerben mandátumhoz jussanak?” címmel. Mesterházy Attila államtitkár válaszában elmondta, hogy aznapig kilenc tárgyalási fordulót tartottak annak érdekében, hogy elkészüljön a módosító normaszöveg. A javaslat november elejére született meg, az egyeztetések már erről zajlottak, és három verzió látszik körvonalazódni, ügyelve egyúttal az alkotmányossági aggályokra is. Németh Erika viszontválaszában jelezte, hogy bár nem ismerte meg az egyeztetések eredményét, az államtitkár válaszát elfogadja.

Sólyom László a szlovákiai közszolgálati rádiónak adott exkluzív interjújában kijelentette, hogy a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek önkormányzatai lényegében kulturális autonómiának tekinthetők.

Gokieli Szvetlana, az Orosz Hagyományőrzők Kaposvári Egyesülete nevében hitelesítés céljából benyújtotta az OVB-nak a magyarországi oroszok hivatalos kisebbségként való elismerését célzó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. A kezdeményezésről az OVB 2006 márciusában döntött.

Az ET Miniszteri Bizottsága elfogadta a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény magyarországi végrehajtásáról szóló ResCMN (2005) 10. sz. határozatát, amely pozitív fejleményként értékelte a 2005-ös törvényt. Ajánlásaiban szorgalmazta a dokumentum azon erőfeszítések folytatását, amelyek a kisebbségi törvény hiányosságait orvosolják, ideértve a választási rendszer, az intézmények átvételének, működtetésének és fenntartásának tökéletesítését, az intézményi autonómia megerősítését, valamint a kisebbségi önkormányzatok támogatására vonatkozó szabályok pontosítását.

Ülésezett a magyar-román kisebbségi együttműködési szakbizottság Battonyán. A tanácskozáson a felek megállapodtak többek között abban, hogy megvizsgálják, miként alakulnak a soron következő, új szabályozás szerint zajló kisebbségi önkormányzati választások.