Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VIII IX X XI XII
A kisebbségi választói névjegyzék bevezetése elleni tiltakozásul Horváth Aladár kilépett az OCÖ-ből. A roma vezető a regisztrációt zsákutcás rendszernek és a magyar közigazgatáshoz nem igazodó, alkalmatlan struktúrának minősítette. Szerinte a kisebbségi hovatartozását felvállaló cigányok számánál is kevesebben fogják regisztráltatni magukat. Megítélése szerint az OCÖ vezetése „lezüllesztette a romapolitikát”, és ennek a törvénynek a támogatása volt az utolsó csepp. A Népszabadságban június 20-án megjelent, „Eddig – és hogyan tovább?” c. írásában utóbb kifejtette, hogy a cigány képviselők súlyos történelmi bűnt követtek el, mert a romák többsége félelemből nem akarja magát listára vetetni, és a kisebbségi önkormányzati rendszer amúgy is csődöt mondott. Horváth nyilatkozata előtt Kolompár Orbán a módosítással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy annak eredményeként „nyugodt, higgadt és kiegyensúlyozott körülmények” között lehet majd megtartani a kisebbségi önkormányzati választásokat.
2005. június 15.Heinek Ottó a Magyar Nemzetnek nyilatkozva kifejezte azon reményét, hogy az év őszén még finomít az Országgyűlés a kisebbségi törvényen és a kisebbségi választójogi törvényen. Megítélése szerint ugyanis a módosítás nem gátolja meg az etnobizniszt, és a kedvezményes települési önkormányzati mandátum következtében a pártok érdekeltek lesznek abban, hogy „rászervezzenek” a kisebbségi önkormányzati választásokra, regisztráltassák saját embereiket. Heizer Antal szerint a számításaik alapján ez nem reális veszély.
2005. június 16.A CSZOSZ közleményt adott ki az elfogadott törvény kapcsán, amely szerint az új rendszer épít a korábbi tapasztalatokra, és megfelel a térség geopolitikai követelményeinek és realitásainak.
2005. június 18.Kolompár Orbán az Ipolyvecén megrendezett Diszkrimináció-ellenes Napon kijelentette, hogy pozitív változást jelent a kisebbségi törvény módosítása, mert megszűnik a kisebbségi önkormányzatok kiszolgáltatottsága, megszűnik a függőség a települési önkormányzat szerveitől, és végre normális lesz az anyagi finanszírozás is. Előremutatónak tartotta azt, hogy megteremti a kisebbségi testületek finanszírozásának automatizmusát, és rögzíti a települési önkormányzat feladatköreit. Előrelépésként értékelte, hogy a romák maguk kezdeményezhetik a választást, és maguk választhatják meg a képviselőiket. A cigány kisebbségi önkormányzatok számának esetleges csökkenését alaptalan félelemnek nevezte. Megnyugtatónak tartotta az előkészület alatt álló végrehajtási rendeletet, amely lehetőséget biztosítana a kisebbségeknek a választói névjegyzék összeállításának ellenőrzésében.
Farkas Flórián Szolnokon nyilatkozva szintén helyesnek ítélte a kisebbségi törvény módosításának támogatását, amely szerinte kiszűri az etnobiznisz haszonlesőit.
Mádl Ferenc az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt megküldte az Alkotmánybíróságnak, hogy az alkotmányossági szempontokat megvizsgálja. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfő aggályosnak tartotta a népszuverenitás elvének és a választójog egyenlőségének sérelmét a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum tervezett, új megoldásával kapcsolatban. A lépéséről a köztársasági elnök aznap levélben tájékoztatta Szili Katalint. Soltész István, az Országgyűlés főtitkára június 22-i levelében továbbította a köztársasági elnök átiratát Szászfalvi Lászlónak.
2005. augusztus 2.Az Országgyűlésnek benyújtásra került a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, a 2003-2005 közötti időszakot taglaló kormánybeszámoló. A jelentés a további kisebbségpolitikai feladatok sorában kiemelte, hogy „a kisebbségi jogszabálycsomag hatálybalépését követően egy még időben tervezhető és felépített folyamattal lehet felkészülni a 2006. évi kisebbségi választásokra, kidolgozhatók és hatályba léptethetők az új jogszabályok végrehajtási rendeletei, és fokozatosan be lehet vezetni a megújuló gazdálkodási, pénzügyi szabályozókat. (…) A Kormány a kisebbségi joganyag megújítása következő lépéseként végrehajtási rendeletek révén kíván összhangot teremteni az alacsonyabb szintű jogszabályi kör kisebbségi vonatkozásaiban.”
2005. augusztus 28.Heizer Antal a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, hogy megkezdték a joganyagnak a kisebbségekkel való ismertetését, mivel az Országgyűlés által elfogadott kisebbségi joganyagnak csak egy eleme került alkotmánybírósági kontrollra. A NEKH elnöke szerint októberig fog eldőlni, hogy lesz-e újra dolga a Parlamentnek a törvénnyel, de immár nem kérdés az, hogy tarthatnak-e 2006-ban kisebbségi önkormányzati választásokat.
2005. augusztus 30.A NEKH fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen részt vett a Hivatalba látogató Göncz Kinga. Az ünnepség résztvevői többek között áttekintették a következő időszak feladatait, amelyek közül kiemelten kezelték az új alapokon nyugvó kisebbségi önkormányzati választások szakmai előkészítését.
2005. szeptember 8.Az ÁSZ közzétette a 371 helyi és 150 kisebbségi önkormányzat 2003. évi gazdálkodásáról szóló vizsgálatának eredményét. Megállapításai között szerepelt az, hogy „az ellenőrzési tapasztalatok alapján elkerülhetetlen az állami és az önkormányzati feladatok újragondolása, pontosabb meghatározása, a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti hatás- és feladatkör elhatárolása és ezekhez kapcsolódóan az önkormányzati finanszírozási rendszer korszerűsítése." A jelentés rámutatott a gazdálkodási rend számos hiányosságára is.
2005. szeptember 14.Heizer Antal Szekszárdon kijelentette, hogy a kisebbségek parlamenti képviselete politikai kérdés, és a parlamenti pártoknak meg kell állapodniuk abban, hogy miként kívánják a kérdést megoldani. Úgy ítélte meg, hogy a pártok félelmei az esetleges kisebbségi képviselőkkel szemben jelentősen oldódhatnak, mert a 2006 őszi kisebbségi önkormányzati választásokon már valóban az adott közösségből lehet megválasztani a kisebbségi testületeket. A NEKH elnöke ezt annak az országjáró körútnak a keretében mondta el, amelynek során számos településen ismertette a kisebbségi törvény nyáron elfogadott módosítását. Azon reményeinek is hangot adott, hogy az Alkotmánybíróság szeptemberben dönt a kérdésben, és az év végéig hatályba léphetnek a módosító rendelkezések.