Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
Kaltenbach Jenő a kisebbségi önkormányzatok működését segítő legújabb kézikönyv bemutatóján elmondta, hogy hozzá kellene kezdeni a hatályos jogi szabályozás hibáinak kijavításához. Álláspontja szerint továbbfejlesztésre szorul a kulturális autonómia lehetősége, valamint a választójog területe. Az utóbbi például azért, mert a két legnagyobb kisebbség, a cigányság és a németség esetében összesen száz olyan település volt, ahol a 2001-es népszámláláson még tíznél kevesebben jelezték a kisebbségi hovatartozásukat, és 2006-ban mégis alakult kisebbségi önkormányzat. Országosan legalább százötven ilyen település akadt.
2006. október 13.Ignácz János, a Somogy Megyei Romák Egyesületének elnöke a Somogyi Hírlapnak elmondta: elégedetlenek azzal, hogy a kedvezményes mandátum intézményének megszüntetésével lényegében kiszorultak a települési önkormányzatokból. Fájlalta azt is, hogy a valós létszámnál sokkal kevesebben regisztrálták magukat a romák a kisebbségi választói névjegyzéken.
2006. október 15.Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter október 15-i hatállyal Paulik Antalt nevezte ki a NEKH megbízott elnökévé.
A Magyar Hírlap tudósítása szerint felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon nem romák is szavaztak cigány jelöltekre.
Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülése megtárgyalta a bunyevác kisebbségi kezdeményezést, de a döntést a bizottság egy következő ülésére halasztották információhiány miatt.
Az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottsága egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a kisebbségi ombudsman 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, amelynek kapcsán Kaltenbach Jenő beszámolt arról, hogy a joganyag 2005-ös módosításával kis lépés történt a kulturális autonómia megvalósításának irányában. A választásokkal kapcsolatban viszont az értékelése szerint országos viszonylatban virágzott az etnobiznisz, amely esetében a csalók még igazolást is kapnak.
A NEKH, az ET, valamint az ET budapesti Információs és Dokumentációs Központja nemzetközi utókövető szemináriumot rendezett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény hazai végrehajtását érintő kérdésekről. A konferencián Kaltenbach Jenő hangsúlyozta, hogy a kisebbségi választói névjegyzék összeállításakor kizárólagossá kell tenni az érintettek kompetenciáját, mivel az identitáshoz való jog nem csupán egyéni, hanem kollektív jog is. Paulik Antal kijelentette, hogy a választások lebonyolítása után összegzik a tapasztalatokat, és térnek vissza a jogszabályi rendelkezések módosításához. Zdzislaw Galicki, az ET Tanácsadó Bizottsága részéről úgy foglalt állást, hogy a nemzetközi összehasonlításban is jelentős magyarországi eredményeket meg kell őrizni.
2006. december 4.Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülése nem támogatta a kisebbségi törvénynek a bunyevác népcsoporttal való kiegészítését.
2006. december 5.Az OVB az 578/2006. sz. határozatában 2007. március 4-ére tűzte ki a területi és országos kisebbségi önkormányzatok megválasztását.
2006. december 11.Az Országgyűlés elfogadta a kormányzati szervezet-átalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvényt, amely – december 22-ei hatállyal – módosította a kisebbségi törvényt. Ennek értelmében a törvény által nevesített NEKH helyébe a „nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős szerv” megjelölés került. A törvény felhatalmazta a kormányt arra, hogy kijelölje ezt a felelős szervet.
2006. december 13.Az Országgyűlés plenáris ülése megvitatta az ombudsmanok 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Kaltenbach Jenő hangot adott a választási rendszerrel kapcsolatos elégedetlenségének. Salamon László, a KDNP nevében felszólalva reagált, és egyúttal bírálta azt az elgondolást, hogy bárki is felülvizsgálhassa a választópolgárok önmeghatározását.
2006. december 18.Az Országgyűlés elfogadta a népi kezdeményezésről szóló 60/2006. (XII. 20.) Országgyűlési határozatot, amelyben nem támogatta a magyarországi bunyevácok hivatalos kisebbségként való elismerését.