Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 12       Lapozás: 1-10 | 11-12

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII


2006. július 3.

Az Országgyűlés plenáris ülése nem vette sürgős tárgyalásba a FIDESZ azon javaslatát, amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosítását tűzte ki célul annak érdekében, hogy biztosítsák a kisebbségek kedvezményes mandátumát.

Rytkó Emília közölte, hogy a zsidó kisebbségi kezdeményezés ügyében nem sikerült a kellő számú aláírást összegyűjteni, ezek száma a nyolcszázat sem érte el. Másnap az egyik kezdeményező, Szegő András jelezte, hogy nem adják fel, mert megmaradt az az elvi lehetőség, hogy a négy év múlva esedékes következő kisebbségi önkormányzati választásokig elismertessék a zsidó kisebbséget.

2006. július 8.

Az MCDSZ országos elnöksége közleményt adott ki a kisebbségi választói névjegyzékbe vétellel kapcsolatban, amelyre a Szövetség az elterjedt félreértések miatt kerített sort. A dokumentum hangsúlyozta, hogy „… mindent el kell követni, hogy a cigánynak valló személyek és azok, akik nem tudják értelmezni a törvény mondanivalóját, azok részére minden segítséget meg kell adni annak érdekében, hogy a cigány érdekvédelem törvényes keretek között a cigány társadalmi szervezetekkel együtt a helyhatósági választásokon nagyobb részvétellel szavazzák meg.”

2006. július 11.

Sólyom László október elsejére tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint így a települési kisebbségi önkormányzatok megválasztását.

2006. július 13.

A Népszabadság hírül adta, hogy több száz olyan település is akadt az országban, ahol korábban nem működött kisebbségi önkormányzat, ősszel mégis tartanak kisebbségi önkormányzati választásokat. Heizer Antal ugyanakkor ezt örvendetes fejleményként értékelte.

2006. július 14.

Heizer Antal jelezte, hogy megoszlanak a vélemények annak a tekintetében, hogy a regisztrált választópolgárok száma sok-e vagy kevés. Kolompár Orbán szerint a névjegyzékben többen voltak annál, mint amire egyes roma politikusok és a parlamenti pártok számítottak, míg Horváth Aladár szerint a szám elegendő volt ahhoz, hogy a kisebbségek többsége kinyilvánítsa azt, hogy nem ért egyet a rendszerrel.

2006. július 15.

16 órakor lezárult a kisebbségi választói névjegyzékekbe történő felvétel. Heinek Ottó elmondta, hogy várhatóan hasonló nagyságrendben kerülnek megválasztásra német kisebbségi önkormányzatok, mint 2002-ben. Fuzik János is hasonló számra számított, aki szerint úgy tűnt, hogy működött a névjegyzék „szűrő”- szerepe.

Az OVI július 17-i adatai szerint összesen 195 824 választó regisztráltatta magát, ebből roma 103 812, német 45 210, szlovák 14 990, horvát 11 030, román 4 250, lengyel 3 063, ruszin 2 693, görög 2 373, szerb 2 147, örmény 2 150, bolgár 2 069, ukrán 1 044, szlovén 993.

2006. július 17.

A NEKH értékelése szerint 2006-ban valamivel több kisebbségi önkormányzat alakulhat, mint 2002-ben.

2006. július 18.

A Hír TV hírül adta, hogy nem sikerült felszámolni az etnobizniszt, és a NEKH elnökére hivatkozott, aki szerint a visszaélések kiszűrésére újabb törvénymódosításra volt szükség, amely bevezetné a nyelv- és kultúraismereti vizsgát.

2006. július 20.

Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Magyarországi Roma Parlament elnöke tragikusnak minősítette azt, hogy a romáknak csak egy töredéke vetette fel magát a kisebbségi választói névjegyzékekbe.

2006. július 22.

Kaltenbach Jenő a Népszavának nyilatkozva elmondta, hogy az új rendszer szerinte nem oldotta meg a visszaélések kiszorításának célját. Heizer Antal szerint viszont „bizonyos mértékben és településeken” igen.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék