>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Heizer Antal kezdeményezésére az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel való évindító konzultációra került sor a NEKH székházában. A találkozón a résztvevők megvitatták a 2006-2007-es kisebbségi önkormányzati választásokra való felkészülés kérdéseit.

Balog József, az OCÖ elnökhelyettese az önkormányzat nevében arra kérte az Országgyűlést, hogy akkori formájában ne fogadja el azt a törvénymódosító javaslatot, amely megszigorítaná a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum megszerzésének feltételeit. Megítélése szerint a tervezett szigorítás ellentétes mind a cigányság, mind pedig a többi kisebbség érdekeivel. Álláspontja szerint nagyon kevés olyan település akadt, amelyben csak a cigány kisebbség szavazataival be lehetett volna kerülni, illetve további korlátozó tényező a szervezetek kizárólagos jelölési joga. Nehezményezte továbbá azt is, hogy az országos önkormányzatokkal nem egyeztették a javaslatot, és a döntést szerinte inkább már az új parlamentnek kellene meghoznia ez ügyben – lehetőleg még a nyári szünet előtt.

Az Országgyűlés plenáris ülése megtárgyalta a települési önkormányzatokban való kedvezményes kisebbségi mandátum biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A kormány- és az ellenzéki oldal egyaránt azt hangsúlyozta, hogy ez az, amiben sikerült megegyezniük a pártoknak, és a jogi aggályok ellenére a javaslatot változtatás nélküli elfogadásra javasolták. A Magyar Nemzet információi szerint a szavazást a választások előtti utolsó plenáris ülésen, február 13-án, hétfőn tartják (valójában utolsó előtti plenáris ülés – D. B.).

Az OVB ülése határozott többek között arról, hogy megküldi az MTA-nak véleményezésre a magyarországi bunyevác kisebbségi kezdeményezést.

A magyar-román kisebbségi együttműködési szakbizottság aláírta a decemberi, Battonyán megrendezett ülésének jegyzőkönyvét. A bizottság témái között szerepelt többek között a magyarországi kisebbségi törvény módosítása is.

Az Országgyűlés plenáris ülése 106 igen szavazattal, 172 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el a napirend kiegészítéséről szóló indítványt, azaz a kedvezményes kisebbségi mandátum intézményéről szóló javaslat megtárgyalását. Az OCÖ elnöke ezt utóbb, február 21-én a cigánysággal szembeni politikai puccsnak minősítette, és Sólyom Lászlónak, Szili Katalinnak, valamint a parlamenti pártok vezetőinek és a négy roma származású országgyűlési képviselőnek a közbenjárást kérte annak érdekében, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésnapon tárgyalja az előterjesztést. Farkas Flórián szerint a törvényjavaslat elfogadását az MSZP akadályozta meg, megszegve ezzel az ígéretét, és nem betartva az országgyűlési határozatban foglaltakat. A kisebbségi vezető hangot adott azon reményének, hogy a FIDESZ választási győzelme esetén megvalósul a kisebbségek önkormányzati képviselete.

Megkezdődött a kisebbségi vezetők háromnapos országos találkozója Békéscsabán. Fuzik János a törvénymódosítással összefüggésben elmondta: reményeik szerint visszaszorulnak a visszaélések, és megszűnik az „etnobiznisz.” A tanácskozás érintette a kisebbségi önkormányzati választások aktuális kérdéseit.

Fuzik János utalva a kedvezményes mandátumról szóló előterjesztés ügyének elakadására, bírálta az Országgyűlést a „nem épp jogkövető” magatartása miatt.

A Népszabadság hírül adta, hogy a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum kialakítása érdekében az OCÖ törvénymódosítást sürget, és kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását. Ennek érdekében az országos testület Sólyom Lászlóhoz fordult.