A bibliográfia elsődleges célja a kisebbségekkel, ezen belül a határon túli magyarsággal foglalkozó tudományos kutatás szakirodalmi megalapozása. Csak azok a publikációk szerepelnek benne, amelyek vagy tudományos kutatás eredményei voltak, vagy pedig tudományos kutatás kiindulópontjai lehetnek. A bibliográfiában néhány indokolt kivételtől eltekintve 1918 és 1945 között megjelent dokumentumok leírásai szerepelnek. A később megjelent, a tárgyalt korszakra vonatkozó szakirodalomra nem terjedt ki az adatgyűjtés. A korszak egészére és valamennyi utódállam területére vonatkozó hasonló tematikájú és mélységű szakirodalmi áttekintést még nem publikáltak.
A bibliográfia döntően az utódállamokra vonatkozó anyagokat tartalmazza (Ausztria, Csehszlovákia, Kárpátalja, Románia, Jugoszlávia). Ugyanakkor jelentős mennyiségű szakirodalmat dolgoz fel a kisebbségi kérdés elméleti vetületeiről, valamint Magyarországról, mint a határokon túl maradt magyar kisebbségek anyaországáról.
A feldolgozott dokumentumtípusok és szakterületek a következők: bibliográfiák, lexikonok (helyismereti, helytörténeti általános és szakbibliográfiák); sajtórepertóriumok; életrajzi adattárak; statisztikák; településtörténet, -szerkezet, -fejlesztés, településföldrajz; politikai élet (pártok, intézményrendszer, interetnikus kapcsolatok); társadalom (társadalomszerkezet, demográfia, népesség, foglalkoztatottság, migráció); gazdaság (helyi szervezetek, regionális gazdasági együttműködés); művelődés, kultúra, tudomány; képzőművészet, irodalom, színház; oktatás, iskolák; nyelv (nyelvjárás, nyelvi kölcsönhatások); egyház, vallás; néprajz (néphagyomány, hagyományőrzés).

Az adatbázisba szervezett gyűjtemény összesen 6260 bibliográfiai rekordot tartalmaz.