Románia 1989 -1996

Összeállította Udvardy Frigyes

1989

december 16. Temesváron tüntetések kezdődtek, a tömeg Tőkés László lakása elé vonult.

december 22. Délben a bukaresti forradalmárok oldalára állt a hadsereg.

Temesváron megalakult a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség.

december 23. Megalakult a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács. Létrejött: Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága, Nagyváradon, a Magyar Demokratikus Tanács városi szervezete, Háromszéken az RMDSZ Ideiglenes Megyei Tanácsa.

december 24. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa kiáltvánnyal fordult az országhoz. Az ideiglenes jellegű tanács tagjai között van Doina Cornea, Ana Blandiana, Mircea Dinescu, Tőkés László, Domokos Géza, Petre Roman és Ion Iliescu.

december 25. Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Ideiglenes Intézőbizottsága. Kiáltványt tettek közé. Az első változatot Demény Lajos és András János fogalmazta meg, december 23-án. Az RMDSZ Végrehajtó Bizottsága tagjai: Domokos Géza elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila titkár. Az IB tagjai: Cs. Gyímesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor, Toró Tibor.

december 26. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa Ion Iliescut nevezte ki elnöknek, Dumitru Mazilut alelnöknek, Petre Romant miniszterelnöknek.

december 29. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának közleménye felhívta a romániai magyarságot, hogy aktívan támogassa a Nemzeti Megmentési Frontot.

1990

január 2. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottság közleménye megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Domokos Géza elnök ismertette megbeszélését Horn Gyula külügyminiszterrel, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula december 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt.

január 5. A Nemzeti Megmentési Front nyilatkozatot adott ki a romániai nemzeti kisebbségek jogairól.

január 7. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága megbeszélést tartott a megyei szervezetek képviselőivel Kolozsvárott. Megállapították, hogy a magyarlakta területeket gyakorlatilag behálózzák az RMDSZ szervezetei. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást.

január 13. Az RMDSZ Országos Küldöttértekezletet tartott Marosvásárhelyen. Közzétették az RMDSZ Szándéknyilatkozatát.

január 22. Kolozsváron találkoztak a romániai történelmi egyházak képviselői, és szándéknyilatkozatot fogadtak el, bejelentve igényüket többek között az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására. A Római Katolikus Egyház saját kéréseivel kiegészítette a nyilatkozatot: diplomáciai kapcsolat létesítése a Vatikánnal, a hagyományos egyházmegyék helyreállítása, a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése (ide kapcsolva a temesvári, nagyváradi és szatmári egyházmegyéket), a szerzetesrendek szabad működése, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Tanács (Státus) visszaállítása.

január 25. Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívta fel a figyelmet.

január 26. Az RMDSZ állásfoglalásban tiltakozott a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének televíziós beszéde ellen.

január 27. Leváltották Pálfalvi Attila oktatásügyi miniszterhelyettest, utódául Demény Lajost nevezték ki február elsején.

Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága állásfoglalást adott ki. Helyesli az Oktatásügyi Minisztérium intézkedési tervét, hogy megvalósuljon a tanulók anyanyelvi oktatása, továbbá az iskolák 1959-ben kezdődött erőszakos átalakítása előtti státusának visszaállítása.

február 3. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága nyilatkozatában kifejtette, hogy két ízben tárgyalt Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel az oktatási kérdésekről. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a román nyelvű sajtóban magyarellenes rágalmazó kampány indult. A szövetség igényt tart arra, hogy a kisebbséget érintő kérdésekben tudta és beleegyezése nélkül ne szülessen döntés. Az RMDSZ ragaszkodik a Bolyai Tudományegyetem és más kisebbségi felsőoktatási és kutatóintézetek visszaállításához.

február 10. Marosvásárhelyen hatalmas tömeg, mintegy 70 ezer ember tüntetett a kisebbségi jogokért, a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceumért, a Bolyai Tudományegyetemért és a többi főiskoláért. Az előzmény az volt, hogy február 7-én Marosvásárhelyen megalakult Vatra Românească néven egy magyarellenes politikai szervezet. Február 9-én román fiatalok tüntettek Marosvásárhelyen a magyar nyelvű oktatás ellen, több magyar diákot összevertek. Ez után került sor a magyar lakosok néma tüntetésére. Az emberek kezükben könyvvel és gyertyával vonultak, transzparensek hirdették, hogy a magyar iskolákért tüntetnek. Ugyanezen a napon mintegy 40 ezer ember tüntetett Sepsiszentgyörgyön a magyar nyelvű oktatásért. A háromszéki magyarság állásfoglalása rögzíti, hogy anyanyelvi oktatást követelnek minden fokon, az óvodától a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemekig. Brassóban is tüntettek az RMDSZ felhívására a magyar iskolákért, az anyanyelvi oktatásért.

február 17—18. Megalakult a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a romániai magyar fiatalok érdekvédelmi szervezeteinek szövetsége Sepsiszentgyörgyön. Szándéknyilatkozatot adtak ki.

február 18. Bukaresti tüntetők betörtek a kormány épületébe. Akciójukat követte a bányászjárás.

február 22. Megszüntették a magyarországi könyvek akadálytalan beengedését Romániába, a tankönyvszállítmányokat visszafordították a határon.

február 24—25. Az RMDSZ országos küldöttgyűlése Sepsiszentgyörgyön. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, Tőkés László Tiszteletbeli elnök, alelnökök: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila, további tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylveszter Lajos, Zólya László.

március 4. A Vatra Românească gyulafehérvári nagygyűlésén éles kirohanások hangzottak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők ellen.

március 11. A nemzeti kisebbségek 12 szervezete elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem válaszolt a február 23-interpellációra: a minisztérium április 15-ig alakítsa ki a nemzeti kisebbségi iskolahálózatot a következő tanévre, és szervezzék meg a kisebbségi minisztériumot.

A temesvári forradalmárok elfogadták és nyilvánosságra hozták a Temesvári Kiáltványt.

március 14. Kolozsváron magyarellenes feliratok jelentek meg. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatában visszautasította a magyarellenes megnyilvánulásokat.

március 15. A magyar nemzetiségűek 1848-as szabadságharcra való békés megemlékezését több városban megzavarták a Vatra Românească hívei. Szatmárnémetiben az ünneplőkre támadtak, magyarokat vertek meg.

március 16. Marosvásárhelyen egy gyógyszertár bejáratára kétnyelvű feliratot függesztettek ki, emiatt a román tömegek több embert megvertek, köztük a helyszínen tartózkodó magyarországi tévéoperatőröket is. A Vatra Românească magyarellenes provokatív tüntetést szervezett Marosvásárhelyen (ahol a felvonulók magyar vért követeltek, és kötelet sürgettek Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak és Kincses Elődnek).

március 17. Folytatódtak Marosvásárhelyen a magyarellenes megmozdulások: tüntettek a magyarok ellen, behatoltak a református egyház felsővárosi hivatalába, és bántalmazták az ott tartózkodókat, egyházi javakat tettek tönkre.

Az RMDSZ Elnöksége tiltakozott a magyarellenes provokációk ellen, amelyek Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen történtek. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa nem reagált az RMDSZ helyzetjelentéseire.

március 19—21. Román nacionalista tömeg tüntetett Marosvásárhelyen a magyarok ellen, a környékről 13 busszal hoztak további tüntetőket, akik leszaggattak minden magyar feliratot, majd megtámadták a magyar nemzetiségűeket. Az RMDSZ székházát fejszékkel, dorongokkal megostromolták. Mintegy 75 fő rekedt az épületben, akiknek a később megérkező katonaság szabad elvonulást ígért. Amikor kijöttek, a román tömeg láncokkal, botokkal ütlegelte őket. A katonaság tétlenül szemlélte az eseményeket. Sütő András írót is összeverték, a fél szemére megvakult, több bordája eltört. Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a történtek miatt, kérte az események kivizsgálását. Március 20-án román tömegek rátámadtak a magyarokra, sok volt a sebesült. Március 21-én sok üzemben leállt a munka, magyar és román tömegek vonultak a város központjába, a katonaság kordont vont közéjük. Ismét vidékről hoztak teherautókkal románokat, akik botokkal felfegyverkezve átszakították a kordont, és nekimentek a magyar tüntetőknek. Az összetűzésnek halálos áldozatai is voltak, továbbá 465 sebesültje.

március 21. A román kormány nyilatkozatában Magyarországot vádolta a marosvásárhelyi eseményekért. Király Károly visszautasította a vádat.

március 22. Újraalakult az Erdélyi Múzeum Egyesület Kolozsváron.

március 25. A pápa megoldotta a romániai katolikusok több évtizede tartó kormányzati válságát, 5 új latin szertartású és 6 görög szertartású katolikus püspököt nevezett ki az egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök helyére Bálint Lajos eddigi segédpüspököt, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert, iaşi-ipüspöknek Petru Gergelt, bukaresti érseknek Ioan Robut nevezte ki. Üldözésük idején tanúsított állhatatos magatartásukért címzetes érseki címet kapott Boros Béla és Ioan Chertes görög katolikus püspök.

március 26. Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé választotta Tőkés László temesvári lelkipásztort.

április 3. Az RMDSZ és a Vatra Românească Szövetség képviselőiből álló vegyes bizottság megállapodott abban, hogy a román lakosságot biztosítani kell arról, hogy a kisebbségek jogai, azok gyakorlásának biztosítása nem csorbítja érdekeiket, a nemzeti kisebbségeket pedig arról, hogy a jelenlegi államhatalom, garantálja minden törvényes jogát, összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Románia által elfogadott nemzetközi szerződésekkel.

április 21—22. Megrendezték az RMDSZ I. kongresszusát Nagyváradon, 350 küldött részvételével. A megnyitó beszédet Domokos Géza tartotta. A kongresszuson Domokos Gézát választották meg elnöknek, Szőcs Gézát főtitkárnak. Az elnökség további tagjai: Bodó Barna, Béres András, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Erőss Péter, Formanek Ferenc, Káli István, Kántor Lajos, Kolumbán Gábor, Markó Béla, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Verestóy Attila, Vida Gyula, Zonda Attila.

április 24. Bukarestben nagy tömegek tüntettek április 22-e óta. Az ideiglenes parlament ülésén csavargóknak titulálták a tüntetőket, és ezen a napon a rendőrség gumibottal támadt rájuk. Ez volt az első eset december óta, hogy a hatalom nyílt erőszakhoz folyamodott.

május 12. A kormány 1990. május 12. /521. sz. rendelete a kisebbségi oktatást súlyosan korlátozta. Az RMDSZ Hargita megyei vezetősége tiltakozott az állam vezetőinél a diszkrimináció ellen, mert ez a rendelet visszalépést jelentett a diktatúra időszakához képest.

május 20. Parlamenti és elnökválasztást tartottak.

A választás eredménye: államelnök Ion Iliescu (szavazatok 85,07%-át kapta), a parlamenti választások eredménye a képviselőházban — szavazatok száma (%): Nemzeti Megmentési Front 9 089 659 (66,31%), RMDSZ 991 601 (7,23%), Nemzeti Liberális Párt 879 290 (6,41%), a szenátusban: Nemzeti Megmentési Front 9 353 006 (67,02%), RMDSZ 1 004 353 (7,20%), Nemzeti Liberális Párt 985 094 (7,06%). A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum, Nemzeti Liberális Párt 38 mandátum.

június 1. Az RMDSZ Főtitkársága tiltakozik az Erdélyi Szövetség által, Trianon évfordulóján, Románia területén tervezett tüntetés ellen.

június 4. A romániai magyar történelmi egyházak vezetői, püspökei Kolozsváron tanácskoztak abból az alkalomból, hogy Nicolae Stoicescu vallásügyi miniszter július 6-ára Bukarestbe hívta az egyházak vezetőit a kidolgozandó egyházügyi törvénytervezettel kapcsolatos megbeszélésre. A romániai magyar történelmi egyházak vezetői közös levelet írtak a miniszternek, kifejtve, hogy 1990. január 22-i szándéknyilatkozatukra nem kaptak választ. Szerintük a tervezetnek tartalmaznia kell azt, hogy a felekezetek egyenlőek, saját szabályaik alapján szerveződnek, szabadon tarthatnak fenn iskolákat, az egyházak jogi személyek.

június 13—15. A rendőrség erőszakkal felszámolta a bukaresti Egyetem téren április 22-e óta tartó tüntetést, őrizetbe vettek 263 tüntetőt. A rendőrök gumibottal támadtak a tömegre. Heves összecsapások voltak, gyújtogatás is történt.

Június 14-én hajnalban megérkeztek a Zsil-völgyi bányászok, elfoglalták az Egyetem tér övezetét. Tüntetőket és járókelőket vertek meg, erőszakkal behatoltak a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt székházaiba, és mindkettőt feldúlták. A rendőrség összesen 600 letartóztatásról számolt be, hozzátéve, hogy az összecsapásokban 29 rendőr megsebesült. Iliescu elnök beszédet mondott a bányászok előtt. A nép a választáson demokratikusan vezetőséget választott, a tüntetők ezt akarták erővel megdönteni, hangsúlyozta az elnök.

június 16. Az RMDSZ június 16-inyilatkozata foglalkozott a június 13—15-e közötti bukaresti eseményekkel. Az RMDSZ elítélte, hogy június 14-én Szilágyi Zsolt és Zsigmond Attila RMDSZ-képviselőket indokolatlanul bántalmazták. A sorozatos válságjelenségeket a kormányzat hibái is eredményezték, így a szélsőséges megnyilvánulások elnéző kezelése, a közvélemény megtévesztése.

június 20. Beiktatták Románia elnöki tisztségébe Ion Iliescut. Petre Romant nevezi ki miniszterelnöknek.

július 3. A Hargita Megyei Törvényszék ítéletet mondott az 1989 decemberében hatósági közeget meglincselő oroszhegyiek ügyében: Nagy Istvánt, Vass Kis Elődöt, Nagy Imrét és Ambrus Pált egyenként 13 évi börtönbüntetésre ítélte, minősített emberölésért. A védők fellebbeztek.

július 10. Dr. Demény Lajost felmentették tanügyminiszter-helyettesi tisztségéből.

július 21. Az RMDSZ Országos Választmánya július 20—21-én Csíkszeredában ülésezett. Nyilatkozatában követelte a Bolyai Tudományegyetem újraindításának engedélyezését, továbbá tiltakozott a marosvásárhelyi eseményeket követő egyoldalú bírósági eljárás ellen.

július 29. Ismeretlenek megrongálták a fehéregyházi Petőfi-emlékművet: kiszúrták, kivésték a szemét, letörték az orrát, állát, szakállát.

augusztus 4. RMDSZ-szenátorok közös állásfoglalást adtak ki, kifejezve aggodalmukat a növekvő intenzitású kisebbségellenes, nacionalista propaganda miatt. Szerintük ezt szolgálja sok esetben a sajtó, a televízió és rádió, de ilyen hangulatot szítanak a különböző nagygyűlések, tüntetések, sőt parlamenti nyilatkozatok is. A szélsőséges erők fő támadása az anyanyelvi oktatás ellen irányul.

augusztus 13. Marosvásárhelyen magyarellenes tüntetés zajlott le, amely ellen az RMDSZ megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott.

augusztus 29. Az RMDSZ levélben fordult Iliescu elnökhöz, ebben felhívta a figyelmet a romániai magyarság ellen folytatott sajtókampányra.

szeptember 11. Az RMDSZ szenátori és képviselői csoportja interpellációban tiltakozott a Gheorghe Ştefan oktatási miniszter által telefonon továbbított utasítás ellen, melynek értelmében hatályon kívül helyezik a kisebbségi tanulók anyanyelven történő felvételizési jogát. Érvényes törvény nem helyezhető hatályon kívül egy telefonüzenettel — hangsúlyozták az interpellációban.

október 4. A román szenátus határozata értelmében a Székelyföldön keresztül haladó személyvonatokon a jövőben rendőrségi és katonai járőrök tartanak ellenőrzést. A televízióban megmagyarázták, hogy az intézkedés célja a román utazóközönség megvédése az itt lakó utasok terrorizmusával szemben.

október 5. Az RMDSZ Országos Választmánya Csíkszeredában ülésezett. Az Országos Választmány Kolozsváron elfogadta Az RMDSZ a demokratikus Romániáért — Elvek és elvárások program-csomagtervét.

október 9. Az RMDSZ-képviselők tiltakozásul kivonultak a parlamenti ülésről, mert a gazdasági társaságok törvénytervezete szerint ezek vezetője csak román lehet, az RMDSZ ezt román állampolgárságúra javasolta változtatni. Végül a kormány az RMDSZ álláspontjának megfelelően döntött.

december 1. A Gyulafehérváron tartott nemzeti ünnepi ülésen beszédet mondott Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára is. Beszédét szélsőséges csoportok megzavarták közbekiabálással, fütyüléssel; a hangulatkeltésben részt vett — a televíziós felvételen is láthatóan — Petre Roman miniszterelnök is. Ez ellen az RMDSZ december 2-án keltezett nyilatkozatában tiltakozott, követelve Petre Roman miniszterelnök megbízatásának visszavonását.

december 5. A Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetője, Vasile Văcaru szenátor államellenes tevékenység vádjával bűnvádi eljárást követelt Tőkés László püspök ellen.

1991

január 9. Szőcs Géza szenátor interpellációban tiltakozott Tőkés László Temesvár ostroma című könyve behozatalának megtiltása ellen, továbbá a január 1-jétől életbe lépett rendelet ellen, melynek értelmében Magyarországról könyvet csak a Vallásügyi Vezérigazgatóság engedélyével lehet behozni.

január 19. Előzetes letartóztatásba helyezték Cseresznyés Pál marosvásárhelyi lakost, akit a marosvásárhelyi események idején készült filmfelvételek alapján azonosítottak azzal, aki belerúgott Mihai Cofariu román tüntetőbe.

január 30. Magyar—román oktatási és tudományos munkatervet írtak alá Budapesten. A megállapodásban szerepel a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló ekvivalencia-egyezmény kidolgozása.

február 1. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy döntött, hogy támogatja Románia kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére.

február 3. A televízióban Răzvan Teodorescu, a Román Televízió elnöke közölte, hogy február 18-ától csökkentik a nemzetiségi adásidőt, és megszüntetik az ellenzék részére biztosított rendszeres műsort.

február 4. A televízió nemzetiségi nyelvű adásidejének csökkentése ellen nyilatkozatban tiltakozott az RMDSZ és a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete.

március 2—3. Az RMDSZ Országos Választmánya Szatmárnémetiben ülésezett.

április 6. Az RMDSZ Országos Elnöksége munkaülést tartott Kolozsváron. A kiadott nyilatkozatban elítélték a fasiszta színezetű ultranacionalizmus tobzódását, a Román Nemzeti Egységpárt magyarellenes nyilatkozatát (eszerint a magyarságot meg kell fosztani még azoktól a jogoktól is, amelyekkel rendelkezik).

április 12. Bolintin de Vale községben az ott lakó cigányokra támadtak a helybeliek, és felgyújtottak 22 házat, anélkül, hogy a hatóság közbeavatkozott volna. Az RMDSZ nyilatkozatban ítélte el a történteket, továbbá károsnak minősítette a Román Televízió és egyes képviselők állásfoglalását, akik mentegetni próbálták az erőszakot.

május 11. A FUEV (Európai Népcsoportok Föderális Uniója) Budapesten tartott kongresszusán felvette tagjai sorába az RMDSZ-t.

Bukarestben Somogyi Ferenc magyar és Theodor Meleşcanu román külügyi államtitkár aláírta a magyar—román „Nyitott égbolt” szerződést. Ennek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe felett.

május 21. Az RMDSZ törvényhozói a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatti tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről. (A szeparatizmus minden pontosítás nélküli használata a nemzetbiztonsági törvényben, továbbá a háborús veteránok olyan meghatározása, hogy csak az számít annak, aki a román hadseregben harcolt.)

május 24—26. Marosvásárhelyen megrendezték az RMDSZ II. kongresszusát, 271 szavazati joggal rendelkező küldött jelenlétében. Domokos Géza tartotta az elnöki beszámolót. Tőkés László püspök javasolta a románság képviselőivel való tárgyalást a romániai magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére, sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza főtitkár a romániai magyarság társnemzeti státusának elismertetését javasolta, egyidejűleg nemzetiségi törvénycsomagot terjesztett a kongresszus elé. Domokos Gézát választották meg az RMDSZ elnökének, Szőcs Gézát és Kolumbán Gábort alelnöknek, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György.

május 30. George Stancov képviselő a képviselőházban bejelentette: negyvenöt esztendővel ezelőtt végezték ki Antonescu marsallt, aki szerinte „a nemzet újraegyesítésének, a román nép méltóságának harcosa volt”. Egyperces felállásra szólította fel képviselőtársait. A terem nagy része felállt, az RMDSZ-képviselők ülve maradtak. Később Kerekes Károly RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy Antonescut háborús bűnösként ítélték halálra.

május 31. Tiltakozó menetet tartottak Marosvásárhelyen az Orvosi Egyetem épülete előtt az egyetem szenátusának határozata ellen, amely szerint 13 professzort nyugdíjba küldenek. Ezek a professzorok jelentették a magyar nyelvű oktatás gerincét.

június 12. A képviselőházi tanügyi bizottság ülésén felolvasták az 1991. május 12. /521. sz. kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint kisebbségi lakosságú területeken kötelező román osztályok szervezése akkor is, ha a tanulók száma nem éri el a tíz főt, Románia történelmét és földrajzát a magyar tagozaton is románul tanítják, ugyanúgy a műszaki tantárgyakat. Nagy Benedek képviselő felszólalásában visszautasította ezeket a módosításokat, hangsúlyozva, hogy a minisztérium lényeges pontokban enged a szélsőséges, ultranacionalista erőknek, azoknak, akik folytatni akarják Ceauşescu erőszakos asszimilációs politikáját.

június 20. A szenátus után a képviselőház is elfogadta az állambiztonsági törvényt, amely az államellenes cselekedetek közé sorolja a szeparatizmust. Az RMDSZ Országos Elnöksége aznapi üléséről kiadott közleménye szerint az RMDSZ megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az elfogadott nemzetbiztonsági törvényben alkotmányellenesen szerepel a „szegregációs jellegű” szeparatizmus megfogalmazás; ez lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre.

június 26. Iliescu elnök fogadta az RMDSZ küldöttségét. A küldöttek szóvá tették az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat, a szélsőséges erők aggasztó gyarapodását, a nemzetbiztonsági törvényben a szeparatizmus önkényes értelmezésének a veszélyét, Románia történelme és földrajza kötelezően román nyelvű oktatásának hírét, és azt, hogy a szükségesnél kevesebb magyar nyelvű osztály létesítését akarják engedélyezni. Felvetették, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a Bolyai Egyetem visszaállításával lehetne pótolni.

július 2. Kolozsváron több ezren tüntettek a Báthory, Brassai és Apáczai Líceumok udvarán a magyar iskolákért, jelen voltak az egyházak képviselői. A Polgári Szövetség és az Antitotalitárius Fórum román képviselői támogatásukról biztosították a magyarság jogos követelését.

július 6. Kolozsváron tartotta meg az RMDSZ a Küldöttek Országos Tanácsának (KOT) alakuló ülését. Tőkés László javaslatára a KOT felhívást intézett a román kormányhoz, a Nemzeti Megmentési Fronthoz és az ellenzéki pártokhoz interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal létrehozására. Ugyancsak felhívással fordult az EBEÉ genfi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva.

július 11. Szovátán megalakult a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége. Ideiglenes székhelye Csíkszereda.

július 29. Az amerikai szenátus, a képviselőház jóváhagyásával, Romániával kapcsolatos határozatot fogadott el, amely „elítéli az antiszemitizmus újjáéledését és az etnikai kisebbségek iránti türelmetlenséget, az etnikumközi villongásokat Romániában”. Felhívja a román kormányt, egyértelműen ítélje el azokat a szervezeteket, amelyek az antiszemitizmust szítják, és a magyar, cigány és más kisebbség ellen uszítanak, biztosítsa a kisebbségek jogait.

augusztus 5. II. János Pál pápa érsekség rangjára emelte, és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá a gyulafehérvári egyházmegyét. Bálint Lajos püspököt nevezte ki érsekké.

augusztus 7. A Nemzeti Megmentési Front nyilatkozatában elutasította az RMDSZ javaslatát, hogy országos kerekasztal-értekezletet rendezzenek a kisebbségek ügyében.

augusztus 30. A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete és az RMDSZ Országos Elnöksége első közös tanácskozását tartotta Nagyváradon. Megegyeztek a helyhatósági választásokon történő együttműködésben. Az egyházak ismételten kérték az RMDSZ vezetőségét, hogy határozottan lépjen fel a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében.

szeptember 4. Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának oktatási tagozata nyilatkozatban utasította el a kormány jogkorlátozó határozatát, hogy a történelmet és a földrajzot románul kell tanítani. Az RMDSZ azt javasolta a szülői bizottságoknak, hogy szükség esetén éljenek a polgári engedetlenség eszközeivel.

szeptember 7. Kolozsváron megalakult az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa (KOT) keretében működő Politikai Testület. Kiadott közleménye hangsúlyozza, hogy autonóm helyi önkormányzatokra van szükség, amelyekben biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet. Szükség van nemzetiségügyi minisztériumra, vissza kell állítani a Bolyai Tudományegyetemet. Ügyészi vizsgálatot kér a Vatra Românească tevékenységének tisztázására.

szeptember 10. A parlament jóváhagyta az alkotmánytervezet első szakaszát, amely szerint Románia nemzeti állam. Ellene szavaztak 45-en — az RMDSZ és a KDNPP (Parasztpárt) képviselői — tartózkodtak 35-en.

szeptember 25. A sztrájkoló petrozsényi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy szerelvényt és elindultak. Mintegy nyolcezer bányász érkezett Bukarestbe, a hozzájuk csatlakozott helybeliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy Petre Roman miniszterelnök hallgassa meg kérelmeiket. A tömeg a kormány székházára támadt, beverték az épület ablakait, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel. Két ember meghalt, sokan megsebesültek. A rendőrségnek sikerült kiszorítania a tüntetőket a térről, akik átvonultak az Egyetem térre. A több napon át tartó zavargások nyomán lemondásra kényszerült Petre Roman miniszterelnök.

október 2. A Székelyföldi Politikai Csoport közleményt adott ki egyeztető megbeszéléséről.

október 4—5. Az RMDSZ Országos Elnöksége október 4-én Aradon tanácskozott, 5-én pedig az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa (KOT) tartotta Aradon gyűlését. Ezen nagy vita folyt a kormányban való részvétel esetén igénylendő posztokról.

október 8. Az RMDSZ Országos Elnökségének bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyalóküldöttség beszámolt Stolojan, jelölttel új kormányfővel folytatott tárgyalásáról. Súlyos felelőtlenségnek minősítették azt a tervet, hogy az október 19-i agyagfalvi gyűlést a székelyföldi autonómia igényének bejelentésére használják fel. Az RMDSZ Országos Elnöksége közleményében hangsúlyozta, hogy a szövetségen belül nem létezik „Székelyföldi politikai csoport”, és nem léphet fel az RMDSZ nevében.

október 15. a székelyudvarhelyi RMDSZ-szervezet úgy döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond a tervezett agyagfalvi megemlékező gyűlés megtartásáról.

október 16. Hivatalba lépett Theodor Stolojan miniszterelnök kormánya, miután a szenátus és a képviselőház elfogadta a kabinet tagjainak névsorát. Stolojan a kiutat az általános választások mielőbbi megtartásában látta.

október 17. A parlament két házának együttes ülésén felolvasták a Kovászna és Hargita megyéből „elűzött” románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését, melyet a tévé és a rádió is közvetített. Ez a jelentés elüldözötteknek tünteti fel a kényszerkihelyezéssel Székelyföldre vezényelt román tanárokat, akik 1989 után visszatértek szülőföldjükre. A magyar és román iskolák törvénytelen szétválasztását szintén elítélte a jelentés. Az ülés megkezdésekor Tokay György képviselő kért szót, bejelentve, hogy a Kovászna—Hargita-jelentés felolvasásával a tévé nézői tanúi lehetnek a magyar kisebbség „ellen irányuló, előre megfontolt szándékú és felelőtlen támadásnak.” Az RMDSZ parlamenti frakciója tiltakozásul kivonult az ülésről, mert a jelentés „az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg.”

október 21. A Csíkszéki RMDSZ állásfoglalásban tiltakozott a Har-Kov jelentés ellen. Az RMDSZ Országos Elnöksége tárgyalt a parlamentben maradás időszerűségéről.

október 23. Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke nyilatkozatban ítélte el a parlamentben elfogadott, a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról szóló jelentést. A jelentés az üldözés egyik fő bizonyítékának tekinti azt, hogy a Székelyföldön 1989 decemberében megöltek 4 románt, figyelmen kívül hagyva, hogy ezekkel a személyekkel nem mint románokkal, hanem mint a diktatúrát kiszolgáló rendőrökkel számoltak le, nem szólva arról, hogy mellettük 3 magyart is megöltek azokban a napokban, továbbá a diktatúra néhány kiszolgálójával más megyékben is végezték. A jelentés felolvasása óta számottevően nőtt a magyarok elleni pogrom- és lincshangulat. Az RMDSZ ellen folyik a hangulatkeltés. Az RMDSZ a román demokratikus erők segítségét kéri.

október 25—26. Az RMDSZ Országos Elnöksége Csíkmenaságon tartotta soros ülését. Kiadott nyilatkozata leszögezte: az RMDSZ a területi autonómia Székely­udvarhelyen megfogalmazott gondolatát nem fogadja el. Visszautasítja a Kovászna-Hargita-jelentés nyomán elindított, a romániai magyarságot ért támadásokat, melyekben a tévé és a rádió játszotta a főszerepet. Az RMDSZ több támogatást vár el a Demokratikus Konvencióba tömörült ellenzéki szövetségeseitől. Az RMDSZ a kormányhoz fordul Románia földrajzának és történelmének anyanyelven történő oktatása ügyében.

november 8. Antall József miniszterelnök fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSZ-küldöttséget. A megbeszélésen szóba került a romániai magyarságot szülőföldjén ért támadás. Az RMDSZ küldöttsége egyetértett a magyar kormány politikájával, hogy nem törekszik Románia nemzetközi elszigetelésére. A látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a magyar politikai élet vezetői között.

november 23. A parlament elfogadta az alkotmányt. A név szerinti szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSZ-képviselők egységesen ellene szavaztak, rajtuk kívül a parasztpártiak és a liberálisok közül többen, továbbá az új igazságügy-miniszter, Mircea Ionescu-Qintus is ellene voksolt. (510 képviselő és szenátor közül 414 mellette, 95 ellene szavazott.)

december 2. Horn Gyulának, a külügyi bizottság elnökének vezetésével ötpárti parlamenti delegáció utazott Bukarestbe, a román parlament meghívására. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, Horn Gyulát pedig Iliescu elnök.

december 8. Romániában népszavazást tartottak az új alkotmány elfogadásáról. A népszavazás végeredménye: az alkotmány elfogadása mellett szólt az érvényes szavazatok 77,3%-a, ellene szavazott 2 millió 235 ezer választó, azaz 20,4%, érvénytelen volt a szavazatok 2,3%-a.

december 11. Domokos Géza találkozott Iliescu elnökkel. — Nem fogadhatjuk el, hogy Ion Iliescu elnök „inkorrekt” és „nem lojális” jelzőkkel illette a magyar lakosságot és az RMDSZ-t a népszavazáson tanúsított magatartása kapcsán — jelentette ki Domokos Géza a tanácskozás után. Szó volt még az oktatásról, a televízió és a rádió magyar nyelvű adásáról, valamint a sajtóról.

december 12. Király Károlyt megfosztották szenátori mandátumától, mert nem vett részt az Alkotmány parlamenti megszavazásán.

december 27. Az RMDSZ Országos Elnöksége nyílt levélben fordul a Központi Népszámláló Bizottsághoz. Mivel nem létezik székely nyelv illetve székely nemzetiség kérték ezeknek a jegyzékből való törlését.

1992

január 6. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Tiltakozom címmel juttatta el nyílt levelét a bel-és külföldi nyilvánossághoz. Ebben felemelte szavát Király Károlynak a szenátusból történt önkényes kizárása, Héjja Dezső, Orbán Da­niela és Paizs Ottó indokolatlan letartóztatása, továbbá Radu Tinu és volt szekustársai felmentése ellen. Ez a felmentés szerinte a visszarendeződés megnyilvánulása. Kéri továbbá, hogy az 1990. január 4-i amnesztiarendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozik a népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Kéri a kisebbségi egyházakat, az RMDSZ-t, hogy román szövetségeseikkel együtt — vagy akár nélkülük — vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen.

január 7—14. Népszámlálást tartottak Romániában. Január 10-én az RMDSZ Országos Elnöksége nyilatkozatban hívta fel a tagság figyelmét a népszámlálás során történő visszaélésekre: ceruzával töltik ki a kérdőíveket, aláíratják a kérdőíveket kitöltés előtt, manipulatív kérdéseket tesznek fel az anyanyelvre és vallásra vonatkozóan. Kérik a tagságot, jelezze a visszaélési kísérleteket.

január 27. Budapesten megkezdődött a magyar—román alapszerződés szövegezésével kapcsolatos szakértői szintű megbeszélés.

február 1. Az RMDSZ Országos Elnöksége nyilatkozatban ítélte el, hogy a helyhatósági választási kampányban az ország számos településén magyarellenes és antidemokratikus jogi eljárások zajlanak. Koholt vádak alapján több helységben bírósági határozattal törölték az RMDSZ jelöltjeit. A legkirívóbb a marosvásárhelyi Káli Király István esete. Az általános demokratikus jogok érvényesítése nem biztosítható csupán parlamenti jelenléttel.

február 9. A helyhatósági választások első fordulója. 3150 RMDSZ-tanácsost és -polgármestert választottak meg.

február 12. A parlament két házának együttes ülésén elfogadták a Hargita-Kovászna-jelentést. Ioan Gavra egységpárti képviselő javasolta: vizsgálják ki a magyar szélsőséges csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy ez a jelentés alkotmányellenes, diszkriminatív. A jelentés nem más, mint nem ellenőrzött vélemények tömege. Az RMDSZ parlamenti csoportja közleményben tiltakozott a határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív az a döntés, hogy csak két megyére terjedt ki a vizsgálat. Tiltakoztak továbbá azért, mert többségi határozattal megakadályozták az RMDSZ ellenvéleményének parlament elé terjesztését.

Marosvásárhelyen megszületett a választási eredmény. A városi tanács összetétele a következő: RMDSZ 14 tanácsos (48 544 szavazat), RNEP 9 tanácsos (32 665), Demokratikus Konvenció 1 tanácsos (3667). A polgármester Pokorny László lett (53%, 50 185 szavazat).

február 15. Az RMDSZ Maros megyei vezetősége az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Pokorny László, Marosvásárhely megválasztott polgármestere független jelöltkénti indulásához szükséges aláírásoknál történt szabálytalanságokért a felelősség nem hárítható át az RMDSZ-re. Pokorny László az ellene indított támadások nyomán lemondott.

február 23. A helyhatósági választások második fordulója, Kolozsváron Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt polgármester jelöltje kapta a legtöbb szavazatot.

február 24. Romulus Vulpescu szenátor a parlamentben hadüzenetnek nevezte Für Lajos honvédelmi miniszter és Entz Géza államtitkár beszédeit, és a magyarok számára internálótáborok létrehozását sürgette: le kell zárni a határokat, a turistákat haza kell küldeni, és a „közismerten bujtogató magyar vezetőket internálni kell”.

február 28—29. Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a Küldöttek Országos Tanácsa Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát május 29—31-e között tartják, Brassóban. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második forduló eredményeit befolyásolta a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna-jelentés ügyében, Văcaru szenátornak Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke.

március 9. Csíkszeredában tömegtüntetést szervezett az RMDSZ, közel 20 ezer ember részvételével. „Anyanyelvi oktatást akarunk minden szinten” feliratú táblák társaságában a tüntetők ismertették követetéseiket, amelyeket eljuttatnak a román parlamenthez és a nemzetközi szervezetekhez: demokratikus oktatási rendszer létrehozása, minden tantárgy anyanyelven történő oktatása, a nemzeti történelem önálló tantárgyként való bevezetése, az egyházi iskolák visszaállítása.

március 10. Az RMDSZ egységének megőrzésére szólított fel, a felülről elindított platformosodási folyamatot kétségesnek nevezte az RMDSZ 40 fős parlamenti csoportjából 10 szenátor és 15 képviselő felhívása. Az Országos Elnökség Bukarestben tartott március 18-i ülésén foglalkoztak a március 10-i felhívás. Az Elnökség ezt a magatartást károsnak és a jövőben elkerülendőnek tartotta.

március 11. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete (RMDE) Kolozsváron elfogadja alapszabályzatát.

március 14. Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ kereszténydemokrata platformja. Az Országos Szervezőbizottság székhelye Székelyudvarhely.

március 20. Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (az RMDSZ platformjaként), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke. Elfogadták és közzétették a szándéknyilatkozatot, melyben hitet tettek a modern liberális eszmék mellett.

április 11. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tiltakozott Kolozsvár polgármesteri hivatalának rendelkezése miatt, amely szerint a közleményeket és egyéb hirdetményeket csak az ország hivatalos nyelvén lehet kifüggeszteni. Ez ellenkezik a helyi közigazgatásról szóló törvény 30. szakaszával. A Nemzeti Liberális Párt kilépett a Demokratikus Konvencióból, mert elfogadhatatlannak tartotta az RMDSZ törekvéseit.

április 16. Iliescu elnök váratlanul Kovászna megyébe látogatott, Sepsiszentgyörgyön Fodor Ferenc megyefőnök fogadta. A Vatra és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselői felrótták az elnöknek, hogy a bukaresti politikusok magukra hagyták az erdélyi románságot a magyar tengerben. Követelték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, továbbá bérpótlékot az itt élő román hivatalnokoknak, azonkívül az RMDSZ betiltását. Iliescu kifejtette: Magyarországnak nem kell közbelépnie a romániai magyarság problémáinak megoldásáért, az a román államra tartozik. Jeszenszky Géza külügyminiszter felelőtlen politikus, mert visszasírja a Trianon előtti helyzetet, revizionista igényekkel lép fel. A Vatra Românească nem fasiszta szervezet, jelentette ki az elnök.

április 21. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter Romániába érkezett, hogy aláírja a román—német alapszerződést. Német konzulátus nyílik Nagyszebenben és Temesváron.

április 25. Az RMDSZ Országos Elnöksége Marosvásárhelyen ülésezett. A Demokratikus Konvencióval való további együttműködésről döntött. Az elnökség felhívással fordult Marosvásárhely polgáraihoz: a kialakult feszültséget csökkentené, ha végre sikerülne létrehozni a demokratikus közigazgatást.

május 1. Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa (KOT) Székelyudvarhelyen ülésezett, és a szövetség rendkívüli kongresszusát a parlamenti választások utáni időre halasztotta. A KOT tiltakozott a helyhatósági választások után hatalomra került szélsőséges, nacionalista erők alkotmány- és törvényellenes intézkedései ellen. Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben megakadályozták a megyei tanács megalakulását, Kolozsváron a polgármester kötelezővé tette a rendezvények előzetes engedélyezését, megsértve ezzel az alkotmányt.

május 6. Strasbourgban úgy döntöttek, hogy Románia — bizonytalan belpolitikai helyzete miatt — nem válhat az Európa Tanács teljes jogú tagjává.

május 10. Adrian Năstase külügyminiszter Szőcs Géza felvetésére kifejtette a romániai magyar állampolgárok problémái nem képezhetik a román—magyar megbeszélések tárgyát. Egyedül Románia intézkedhet a kisebbségek jogainak biztosítása ügyében, a legmagasabb nemzetközi mércéknek megfelelően.

május 24. Marosvásárhelyen megtartották az ismételt helyhatósági választást, az RMDSZ jelöltje, Nagy Győző lett a polgármester. A választásra jogosultak 77,7%-a vett részt a szavazáson, Nagy Győző szerezte meg a szavazatok 56,8%-át (55 397-en voksoltak rá), a Vatrához közel álló helyi pártkoalíció, a Maros Megyei Demokrata Szövetség 39,5%-ot (38 543 szavazat), az RMDSZ nélküli Demokratikus Konvenció 2,5%-ot (2471 szavazat), egy kisebb csoport 0,4%-ot (414 szavazat) ért el.

június 4. A Kolozsvárra látogató Iliescu elnököt füttykoncerttel fogadták, és királypárti jelszavakat skandáltak az emberek. Funar polgármester kérte az államfőt, hogy a Magyarországról érkező turistákat a legszigorúbb vámnak vessék alá, vezessék be a magyar turisták vízumkötelezettségét, a magyar nyelvű tévéadást románul feliratozzák, és követeljék vissza Budapesttől az 1937 és 1945 közötti évekből származó erdélyi dokumentumokat. Iliescu elnök kijelentette, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják, kormányzati szinten is, Magyarországgal nem sikerült megtalálni a közös hangot.

június 8. Az RMDSZ Országos Elnöksége felhívásában tiltakozott a tanügyi törvény tervezete ellen, amely a romániai magyarság számára elfogadhatatlan, diszkriminatív, korlátozza az anyanyelv használatát. Az RMDSZ felszólította a tagságot, hogy június 11-én szervezzen tüntetéseket vagy nagygyűléseket.

június 11. Nagyváradon ülésezett a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete. Románia vezetőihez, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásában megállapítottak, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói döntés megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek fölötti jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve az egyházi intézményeket. 1990. március 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen, és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon.

Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester június 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttségével folytatott tárgyalás után visszakozott. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, amelyben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen.

június 22. Ion Iliescu elnök fogadta az RMDSZ kolozsvári küldöttségét. A küldöttség tagjai közölték: Kolozsvárott Funar polgármester sorozatos magyarellenes intézkedései miatt pattanásig feszült a helyzet. Iliescu elnök kijelentette: Veszélyesnek tartja a szélsőségek eluralkodását. Kifejtette, hogy nincs hatásköre a helyhatóság tekintetében, de kormányszintű intézkedéseket fog szorgalmazni. Ugyanakkor közölte, hogy Tőkés László és Szőcs Géza bizonyos nyilatkozatai is a szélsőséges megnyilvánulások sorába tartoznak. A küldöttség tagjaként jelen levő Szőcs Géza leszögezte, hogy sohasem vallott szélsőséges elveket.

június 27—28. A Demokratikus Konvenció Emil Constantinescut választja meg elnökjelöltnek. A Nemzeti Megmentési Frontból március 30-án kivált párt felvette a Demokratikus nemzeti megmentési Front nevet és újrajelöli Ion Iliescu államelnököt.

július 4—5. Az RMDSZ Országos Elnöksége, a tagszervezetek elnökei és az RMDSZ parlamenti frakciója közös tanácskozást tartott Hargitafürdőn. A kiadott közlemény szerint elhatározták, hogy az RMDSZ a saját jelöltjeivel indul az őszi választáson, elnökjelöltként pedig a Demokratikus Konvenció jelöltjét támogatja.

július 7. A Maros Megyei Törvényszék 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és — távollétében — Barabás Ernőt, a marosvásárhelyi eseményekben való részvételük miatt. Cseresznyés Pál a vád szerint 1990 márciusában belerúgott egy földre került román tüntetőbe. Az RMDSZ Maros megyei elnöksége nyilatkozatban tiltakozott az ítélet ellen.

július 20. Miniszterelnöki rendelettel váratlanul leváltották a két, zömmel magyar lakosságú megye, Hargita és Kovászna magyar nemzetiségű prefektusát, Pataki Imrét és Fodor Ferencet. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete a Polgári Szövetség megyei szervezetével együtt adta ki tiltakozó nyilatkozatát július 21-én. Július 23-án tiltakozó nagygyűlést tartottak Csíkszeredában, illetve Sepsiszentgyörgyön.

augusztus 21. A Hargita megyei jelöltegyeztető elektorgyűlésen véglegesíteni akarták a megyei listát. Az udvarhelyszéki és a gyergyószéki RMDSZ választmányok nem fogadták el a szenátor- és képviselőjelöltek sorrendjét.

augusztus 26—27. Az RMDSZ Országos Elnökségének rendkívüli, másnap reggelig tartó ülésére került sor Csíkszeredába, a megyei képviselőjelöltek listájának megállapítása érdekében.

szeptember 2. Tőkés László püspök Temesváron sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez intézett felhívást tett közzé, amelyben megfogalmazta az éhségsztrájk okait (a hatalom gerjeszti az idegengyűlöletet, a magyarellenességet, miközben a tömeggyilkos Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják) és a követeléseket (többek között: vizsgálják ki a marosvásárhelyi és bukaresti erőszakos bűncselekményeket, bocsássák szabadon a magyarellenes koncepciós perek marosvásárhelyi, oroszhegyi és zetelaki elítéltjeit, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit).

szeptember 4. Leváltották Horváth Andort, a Kulturális Minisztérium államtitkárát. Ő volt az utolsó magyar származású államtitkár a kormányzatban.

szeptember 11. Tőkés László püspök bejelentette, hogy felfüggeszti éhségsztrájkját.

szeptember 27. Parlamenti és elnökválasztásra került sor Romániában. Az RMDSZ választói 12 szenátort és 27 képviselőt juttattak be a parlamentbe.

október 25. Az újonnan megválasztott román parlament magyar tagjai, a kolozsvári Szent Mihály-templomban, ünnepélyes ökumenikus istentisztelet keretében fogadalmat tettek. A fogadalomban szerepel az önrendelkezésért folytatott harc.

Az RMDSZ nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről. (Kolozsvári Nyilatkozat.) A romániai magyarság államalkotó tényező, a román nemzet egyenjogú társa. Az RMDSZ a belső önrendelkezés elvének megvalósításában látja a megoldást. A közösségek önkormányzata hozzájárul az ország demokratizálásához.

Kolozsvárott tanácskozott az RMDSZ KOT (Küldöttek Országos Tanácsa) 307 tagja, beleértve a szervezet megválasztott szenátorait és képviselőit. Korábban Hargita megyében nem tudtak megegyezni az RMDSZ-jelöltek listájáról, végül Domokos Géza elnök döntött a listáról. Ezt szabályzatellenesnek tekintették az RMDSZ tizenkét tagú elnökségéből nyolcan, az etikai bizottságnál kezdeményeztek eljárást Domokos Géza ellen, majd Szőcs Géza levélben lemondásra szólította fel Domokos Géza elnököt. Domokos Géza szeptember 30-ilevelében elutasította a lemondást, kifejtve, hogy a következő kongresszuson végleg visszavonul.

november 19. A román parlament titkos szavazással (260 igen, 203 nem) bizalmat szavazott Văcăroiu kormányának, aki az RMDSZ javaslatát, a kisebbségügyi minisztérium létrehozását alkotmányellenesnek minősítette, az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztérium felállítását elvetette. Az új kormány kevéssé ismert szakemberekből állt.

november 28. Magyar értelmiségiek nyilatkozatban tiltakoztak a bejelentett, Mátyás király szobrát fenyegető illetéktelen módosítás ellen. A kormány segítségét kérik, mert Funar polgármester intézkedései nyugtalanságot keltenek a lakosságban.

december 1. Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke nyilvánosságra hozott tiltakozásában az RMDSZ aggodalmáról szólt a szélsőséges román körök magyarellenes akciói és agresszív fellépése miatt. Iliescu elnök elmarasztalta az RMDSZ-t a Kolozsvári Nyilatkozat miatt. Kolozsváron sorozatosak a magyarellenes akciók, amelyeknek egyik fő mozgatója Gheorghe Funar polgármester. Meg akarják változtatni a Mátyás-szobor feliratát és a még megmaradt néhány magyar utcanevet. Ezen a napon elhelyezték a szobor talapzatára a Iorga-idézetet: „Győztes a háborúban, csak Baián győzte le saját népe, amikor megpróbálta legyőzni a legyőzhetetlen Moldvát.”

Domokos Géza az RMDSZ nevében Iliescu elnöknek és Văcăroiu miniszterelnöknek írt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen. Az alkotmány több cikkelyét és más törvényeket is sért a szobron végrehajtott módosítás, ezért kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását.

december 6. Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelettel egybekötött tiltakozó megmozdulást rendeztek. Funar polgármester betiltotta a Mátyás-szobor miatti tüntetést, ezért tartották a gyűlést a templomban, amelyen részt vettek a KOT (Küldöttek Országos Tanácsa) tagjai és az RMDSZ parlamenti frakciója is.

december 22. Az Országos Műemlékvédő Bizottság határozatban tiltotta meg a Kolozsvár főterén található emlékművek és azok környezetének módosítását, elrendelte a Mátyás-szobor eredeti állapotának visszaállítását.

1993

január 15—17. Brassóban megtartották az RMDSZ III. kongresszusát.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kemény szavakkal ítélte el a romániai visszarendeződést, az egész országra kiterjedő intoleranciát, idegengyűlöletet, kisebbség-, illetve magyarellenességet és antiszemitizmust. Javaslatot tett a román nemzet és a romániai magyarság képviselőiből álló kerekasztal-konferenciára. Domokos Géza, megerősítve, hogy visszavonul, elnöki felszólalásában rámutatott arra, hogy „nem lehetünk szabadok”, ha a román nemzet diktatúrában él. A szövetségre leselkedő csapdákat a kifáradásban, a lemondásban, a beletörődésben és a valóságtól való elszakadásban jelölte meg. Nagy vita után fogadták el önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Ugyancsak vita volt a belső önrendelkezésről is, az elfogadott meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed identitása megőrzése céljából a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információáramlásra.” A szervezeti és szabályzatmódosítás révén létrejött az RMDSZ önkormányzati modellje.

Az RMDSZ elnökének Markó Bélát választották (252 küldöttből 226-an szavaztak rá), tiszteletbeli elnöknek pedig — közfelkiáltással — Tőkés Lászlót. Ez utóbbi nyolc javaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely azokat egyöntetűen megszavazta. A személyi viták élessé váltak. A kongresszuson terjesztették Szőcs Géza füzetformában megjelent Politikai napló című, Tokay György képviselő ellen írt jegyzetét.

február 1. Brüsszelben Nicolae Văcăroiu miniszterelnök aláírta, az Európa Tanács és Románia közötti társulási szerződést.

február 6—7. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt kongresszusára került sor Marosvásárhelyen.

február 20. Gyergyószentmiklóson február 19—20-án megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (a KOT-ot felváltó SZKT). A 134 tagú testület tagjai: a Brassóban megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, a csatlakozott pártok és társszervezetek képviselői. Csiha Tamást választották meg a szövetségi tanács Állandó Bizottsága elnökévé, Takács Csaba képviselőt pedig az RMDSZ ügyvezető elnökévé.

február 24. 95 kolozsvári magyar értelmiségi nyilatkozatot adott közre, tiltakozva a Funar-féle hatalmi önkény ellen. Előzőleg 1992. november 28-án fejezték ki tiltakozásukat Gheorghe Funar polgármester Mátyás-szoborral kapcsolatos provokációja miatt. Akkori tiltakozásuknak nem lett eredménye.

február 26. Közleményt hoztak nyilvánosságra a magyar kormány és az RMDSZ küldöttségének budapesti tárgyalásáról. A magyar kormány örömmel üdvözli, hogy a brassói kongresszuson a belső önrendelkezés alapján újjászerveződött az RMDSZ.

március 1. A román parlament mindkét házában az összes román párt elítélte Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke washingtoni kijelentését, miszerint a romániai magyar kisebbség ellen etnikai tisztogatás folyik. Az RMDSZ szövetségese, a Polgári Szövetség Pártja nevében Stelian Tănase is keményen fogalmazott, Petre Roman, a Nemzeti Megmentési Front vezetője pedig ellenséges magatartással vádolta a püspököt. Tokay György felszólalásában az érzelmi megközelítéstől óvott. A botrányt a bukaresti televízió kavarta fel, amely március 1-jén szövegösszefüggéseiből kiragadva idézte Tőkés László szavait. A szenátusban is egyöntetűen elítélték Tőkés László nyilatkozatát, a román nép ellenségének nevezték az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Verestóy Attila szenátor felszólalásában hangsúlyozta, hogy Tőkés László szavai nem fejezik ki az RMDSZ véleményét.

március 25. Vlad Adrian Căşuneanu ügyvédet nevezték ki Kovászna megye és Doru Voşlobant Hargita megye prefektusának. A két magyar többségű megyében felháborodással fogadták a román prefektusok kinevezésének hírét. Căşuneanu kinevezése ellen tiltakozást juttatott el a miniszterelnöknek Kovászna Megye Tanácsa.

március 26—27. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Nagyváradon tartott ülésén állásfoglalást adott ki:  folytatódik a romániai magyarsággal szembeni diszkriminációs politika. Ennek friss példája Hargita és Kovászna megyék magyar prefektusainak menesztése. Kinevezték az ügyvezető elnökséget.

március 29. Sepsiszentgyörgyön a Kovászna és Hargita megyei területi RMDSZ-szervezetek, a helyi önkormányzatok vezetői és parlamenti RMDSZ-képviselők összeültek, és nyilatkozatot adtak ki, melyet eljuttattak Iliescu elnöknek, a kormánynak és a nemzetközi emberjogi szervezeteknek: a romániai magyarság elleni újabb súlyos diszkriminációnak minősítik azt, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat neveztek ki. A polgári engedetlenség különböző formáival élve fognak harcolni az intézkedés visszavonásáért.

április 1. Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredában Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. Kijelentette: „Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen”. Kovászna megyében április 2-án kezdődtek tüntetések.

április 7. A magyar Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a román parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye román prefektusainak kinevezése ügyében. A román kormány joga a kinevezés, azonban „a döntés körültekintőbb mérlegelését tette volna szükségessé a két megye etnikai összetétele, az a körülmény, hogy túlnyomórészt magyarlakta közigazgatási területekről van szó. E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség körében.” Kérik, hogy a jövőben a román kormány körültekintőbben járjon el, vegye jobban figyelembe az ilyen kérdések érzékeny jellegét.

április 16. Az RMDSZ nyilatkozatban utasította vissza hat román párt Hargita megyei szervezetének a televízióban közzétett nyilatkozatát, amelyben a románságot ért megkülönböztetésről beszéltek. Valójában a magyar lakossággal szembeni etnikai megkülönböztetésről van szó, amit a következők bizonyítanak: Hargita megyében a román lakosság 14%-ot, a magyar 84,6%-ot képvisel, Kovászna megyében a román és magyar lakosság aránya 23,4%, illetve 75,2%. Ennek ellenére Hargita megyében a prefektúra román tisztviselőinek aránya 65,9%, Kovászna megyében 60,6%. Hargita megyében az ügyészek 60, a bírák 50 százaléka román, Kovászna megyében ez az arány 50%, illetve 83,3 százalék. Hargita megyében az intézményekben románok 55%-ban jutottak igazgatói funkcióba.

május 11. Megtartja alakuló ülését a Nemzeti Kisebbségi Tanács, a kormány 137/1993-as határozata alapján.

május 12. Dr. Balázs Sándornak a Bolyai Társaság elnökének a Bolyai Egyetem ügyében Iliescu elnökhöz írt levelére Traian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt. Elutasította a magyar tannyelvű egyetem újraindításának gondolatát, még azt is kétségbe vonta, hogy az a romániai magyarság egyöntetű kérése lenne. A Bolyai Egyetem visszaállítása „szegregációs intézkedés lenne”, erősítené a szeparatizmust, fokozná az etnikumközi feszültségeket.

május 21—22. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Marosvásárhelyen ülésezett. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg. Heves vita folyt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre.

Május 22-én, Flensburgban, az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagjává vált.

június 7. A Legfelső Törvényszék megerősítette az 1990 márciusi, marosvásárhelyi események miatt elítélt Cseresznyés Pál tíz évre szóló börtönbüntetését. Az ítélethirdetés titokban történt, az újságíróknak azt mondták, délután jöjjenek vissza, ám akkorra már vége volt a tárgyalásnak. Az RMDSZ június 8-i nyilatkozatában a nemzetközi közvélemény segítségét kérte Cseresznyés Pál ügyében.

június 12. Markó Béla RMDSZ-elnököt fogadta Iliescu államelnök. Markó Béla az RMDSZ brassói kongresszusa után Iliescu elé terjesztett problémákra tért vissza, megállapítván, hogy azóta nem történt változás. Az államfő most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ elvárásait az ET jelentéstevői is magukévá tették. Az RMDSZ síkraszáll azért, hogy a megfogalmazott elvárások teljesüljenek, az RMDSZ csak ez után mondhat igent Románia ET-be való felvételére.

június 15—16. Az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) negyedik tanácskozását tartotta június 15—17-én a tengerparti Neptunon. A tanácskozáson részt vevő RMDSZ-képviselők (Borbély László, Frunda György, Tokay György) találkoztak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács vezetőjével. Megegyeztek abban, hogy a Babeş-Bolyai Egyetemen 300 helyet biztosítanak a magyar nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek; visszavonják azt a rendeletet, hogy az elemiben a történelmet és földrajzt román nyelven kell tanulni, továbbá, hogy tíz román tanuló jelentkezése esetén bármely településen kötelező román osztályt nyitni. Ezentúl ez lehetőség lesz, és érvényét kiterjesztik a kisebbségi tanulókra is.

június 29—20. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa.

július 29. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtóértekezleten elmondta, hogy magánszemélyként Tokay György, Frunda György és Borbély László RMDSZ-képviselők amerikai közvetítéssel (Project on Ethnic Relations) Nep­tun­fürdőn találkoztak Victor Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Traian Cheleleu elnöki szóvivővel. Mandátum nélküli tárgyalásaik azt mutatják, hogy a román kormány az RMDSZ-t megkerülve akar egyezkedni. Tőkés László április óta két folyamodványban kért magyarázatot ezekről a tárgyalásokról, de nem kapott választ. Az RMDSZ megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga tárgyalni.

augusztus 3. Markó Béla bejelentette, hogy az RMDSZ nevében csak szövetségi elnöki mandátummal lehet tárgyalni.

augusztus 5. A Neptunfürdőn rendezett megbeszélésen részt vett, és ezért Tőkés László által elítélt, Markó Béla által elmarasztalt három RMDSZ-politikus (Frun­da György, Tokay György és Borbély László) közös nyilatkozatban utasította vissza, hogy titkos megbeszélésen vettek volna részt. A PER (Project on Ethnic Relations) négy alkalommal magánjellegű megbeszéléseket szervezett. Eredménynek tekintik, hogy a megjelentek elismerték a kisebbségi probléma létezését, továbbá azt, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatára a kormány „remélhetőleg” állást foglal a kisebbségi törvényjavaslattal és a kétnyelvű feliratokkal kapcsolatban.

augusztus 6. Markó Béla közleményben jelentette be, hogy az RMDSZ nevében tárgyalni csak a szövetségi elnök mandátumával lehet. A Neptunon megjelent RMDSZ-politikusoknak ilyen megbízatásuk nem volt. Ezen a megbeszélésen a kormány képviselői nem hivatalos ígéreteket tettek. Ezek az ígéretek a román kormányzati propaganda részei. Ígéretek már többször elhangzottak. Az, hogy a történelmet és a földrajzt (csak) az elemiben magyarul lehet majd tanítani, félmegoldás, a további diszkrimináció bizonyítéka. A Bolyai Egyetemet sem állították vissza. Az intézményekben folyik a „politikai visszarendeződés és diszkrimináció, aminek vegyes lakosságú helységekben etnikai jellege van”.

augusztus 14. A III. RMDSZ-kongresszuson leköszönt tizenegy tagú Országos Elnökség 9 tagja közös nyilatkozatban tájékoztatta az RMDSZ testületeit arról, hogy nem volt tudomásuk Borbély László, Frunda György és Tokay György tárgyalásairól, a hatalommal folytatott titkos egyezkedéseiről. Ez azt jelenti, hogy semmilyen mandátummal nem rendelkeztek, ahogy azt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is kifejtette. A közös nyilatkozatot az egyik érintett, Tokay György volt elnökségi tag és Domokos Géza volt elnök nem írta alá.

augusztus 18. Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa Bukarestben az RMDSZ székházába látogatott, az RMDSZ képviselőivel tárgyalt. Kifejtette, hogy fontos lépés lenne a megfelelő kisebbségi és tanügyi törvény elfogadása.

augusztus 20. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöksége tisztázó vitát kezdeményezett a Neptunfürdőn lezajlott tárgyalásokról; megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Borbély László ismételten hangsúlyozta, hogy nem volt titkos tárgyalás, nem paktáltak le a hatalommal. Markó Béla kifejtette, hogy a Neptunon megjelentek nem az RMDSZ nevében tárgyaltak, hiba volt, hogy az elhangzott ígéreteket eredménynek minősítették. A „hármak” utólagos nyilatkozataikban pozitívan értékelték a tanácskozást.

augusztus 26. Strasbourgban átadták az RMDSZ memorandumát az Európa Tanácsnak (Románia felvételéről az Európa Tanácsba). Tizenöt pontban összefoglalták a Románia jogrendjével kapcsolatos kifogásaikat.

augusztus 27. Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára Bukarestben találkozott az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Markó Bélával. A sajtótájékoztatón az ET főtitkára hangsúlyozta, hogy Románia ET-be való felvételének feltétele a kisebbségek helyzetének rendezése, elmondta továbbá, hogy átvette Markó Bélától az RMDSZ Románia ET-tagságával kapcsolatos memorandumát.

augusztus 31. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége visszahívta képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból.

szeptember 1—3. Az RMDSZ állandó rendes tagságot kapott az Európai Demokrata Unió budapesti ülésén.

szeptember 4. Az ET jogi és emberjogi bizottsága Párizsban tartott ülésén jóváhagyta Románia felvételi kérelmét. A felvételre szavazók hangsúlyozták, hogy az ET keretein belül több a garancia a kisebbségek jogainak biztosítására.

szeptember 15—19. Jeszenszky Géza külügyminiszter hivatalos látogatást tett Romániában. Először Theodor Meleşcanu külügyminiszterrel tárgyalt, majd Nicolae Văcăroiu miniszterelnök fogadta a magyar külügyminisztert. Jeszenszky a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Meleşcanuval. Meleşcanu történelmi eseménynek nevezte a találkozót, amelyen szó volt a kisebbségekről is. Megállapodtak, hogy a jövőben szimpóziumokat szerveznek a kisebbségek státusáról.

szeptember 24. Pozsonyban Iliescu elnök és Kováč szlovák elnök aláírta a román—szlovák alapszerződést. Az alapszerződés értelmében Románia és Szlovákia a jövőben koordinálni kívánja nemzetiségi politikáját.

szeptember 25—26. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ-nek az Európa Tanács számára készített memoranduma „olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet”.

szeptember 28. Az Európa Tanács (ET) közgyűlése felvette tagjai sorába Romániát. Magyarország tartózkodott a szavazásnál. A felvételi határozat folyamatos, hat hónaponkénti ellenőrzést írt elő a román részről vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban. A határozathoz kilenc módosító és három módosítást kiegészítő indítványt nyújtottak be, ezeket a közgyűlés megszavazta. Ennek értelmében az ET felszólította Romániát, hogy írja alá az önkormányzatok önállóságával, illetve a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos európai chartákat, biztosítsa a sajtószabadságot; ajánlotta, hogy fogadjon el új kisebbségi, illetve oktatási törvényt, szolgáltassa vissza az egyházi javakat, továbbá lépjen fel az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a nemzeti és vallási diszkrimináció ellen, javítsa a börtönviszonyokat, engedje szabadon a politikai és etnikai okok miatt fogva tartottakat.

október 23. Az RMDSZ Maros megyei elnöksége, városi és megyei tanácsosai nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy Marosvásárhelyen — minden előzetes engedélyezés nélkül — megkezdték Antonescu szobrának alapozási munkálatait.

november 12—14. A Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén elfogadták az RMDSZ nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetét.

november 17. A parlamenti tanügyi szakbizottság magyar tagjai az oktatási törvény tervezetéből kérték annak törlését, hogy a történelmet és a földrajzt csak román nyelven lehet tanítani. Erre a bizottság nem volt hajlandó. Az ellenzéki képviselők sem álltak az RMDSZ javaslata mellé. Emiatt november 17-én a magyar képviselők tiltakozásul kivonultak a bizottsági ülésről.

Az RMDSZ sajtóértekezleten ismertette az SZKT-tanácskozáson elfogadott kisebbségi törvénytervezetét. A román újságírók ellenségesen fogadták az autonómia fogalmát.

november 30. A parlament két házának együttes ünnepi ülésén, melyen Moldva Köztársaság parlamenti küldöttsége is megjelent, az Erdéllyel történt egyesülés 75. évfordulójára emlékeztek. Valentin Dolganiuc, Moldva Köztársaság egyik képviselője a Dnyeszter és a Tisza közötti román területről beszélt, ezért Rudas Ernő magyar nagykövet elhagyta a termet. Példáját követte az ukrán nagykövet is, amikor a jelenlevők Besszarábia nevét skandálták.

1994

január 8. A kormány január 7-iülése után szóvivője nyilatkozatot adott ki, amelyben érvénytelennek nyilvánította Máramaros és Szatmár megye csatlakozását az Eurorégióhoz.

január 22. Délelőtt 11 órakor a történelmi egyházak és az RMDSZ felhívására Erdély-szerte megkondultak a templomok harangjai, tiltakozásul Funar kolozsvári polgármester bejelentésére, hogy megváltoztatja a Mátyás-szobor feliratát. A szobor körül felsorakozott az RMDSZ vezetősége, Markó Béla elnökkel az élen, az RMDSZ parlamenti csoportjának számos tagja. A kolozsvári tüntetést a Kolozsvári Magyar Diákszövetség kezdeményezte. Markó Béla elmondta, hogy mindez csak figyelmeztetés, de ha Kolozsvár polgármestere megvalósítja terveit, az RMDSZ az egész ország magyarságát átfogó tiltakozást szervez.

január 31. Az RMDSZ újabb memorandumot juttatott el az Európa Tanácshoz, Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségei betartásáról. Az emlékeztető felsorolja a nem teljesített vállalásokat, ezek között szerepel az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratok alkalmazása, az esélyegyenlőség biztosítása, az oktatásügyi törvények elfogadása, a bírói hatalom függetlensége, az egyházi javak visszaadása, az etnikai alapon elítéltek ügyének rendezése.

február 1. Aláírták a kormánypárt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja — elnöke Ovidiu Gherman — és a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) — elnöke Gheorghe Funar — kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Az RNEP négy miniszteri tárcát kap március 1-ig. A két párt által még nem biztosított a parlamenti többség, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia Párttal, Szocialista Munkapárttal és Demokratikus Agrárpárttal.

február 2. A Takács Csaba ügyvezető elnök vezette delegáció átadta Liviu Maior tanügyminiszternek az RMDSZ oktatásügyi memóriumát.

február 26—27. Csíkszeredában ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa.

március 7. Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Megválasztották az új állandó Bizottságot. Az SZKT elnöke Dézsi Zoltán.

március 9. Kolozsváron megtartotta első munkaülését az SZKT új Állandó Bizottsága. Az RMDSZ Operatív Tanácsának alakuló ülésére is itt került sor. Jelen volt Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, Bodó Barna, Szabó Károly, Vida Gyula.

március 15. A parlamentben Borbély Imre RMDSZ-képviselő először román nyelven méltatta az 1848-as forradalom jelentőségét, majd magyarul is összegezte mondanivalóját. Amint megszólalt anyanyelvén, a képviselők dühödten kiabáltak, a demokrata párti házelnök többször megvonta tőle a szót, majd kikapcsolta a mikrofont. P. Ţurlea képviselő azonnal reagált. szerinte a románság számára nemzeti tragédia március 15-e.

március 21. A szenátus folytatta a háborús veteránokkal és özvegyekkel kapcsolatos törvény vitáját. Az RMDSZ érvelése, tiltakozása ellenére elfogadták, hogy az egykori magyar hadseregben szolgált román és magyar volt honvédek csak akkor minősíthetők veteránoknak (és jogosultak a kedvezményekre), ha bizonyítani tudják, hogy nem harcoltak a román hadsereg ellen. A szenátus elutasította a kérést, hogy az RMDSZ felolvashassa nyilatkozatát, ezért az RMDSZ-szenátorok tiltakozásul kivonultak. A nyilatkozat szerint a törvény a magyar nemzetiségűek ellen irányul.

március 25. Traian Chebeleu elnöki szóvivő sajtóértekezletén bejelentette, hogy Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, köztük a zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltekét. Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István 15—15 éves, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Illyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass Kis Előd 18 és 20 év közötti, továbbá Bálint Mihály börtönbüntetését. (Ugyanakkor kegyelmet kaptak a volt RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai.) Az elnöki kegyelem még nem tette lehetővé a szabadulásukat, azonban a helyi szerveknek jogukban állt szabadlábra helyezni őket. Az RMDSZ ezt pozitív lépésnek tekinti, mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, azonban tovább folytatják a harcot a börtönben maradt Cseresznyés Pálért.

március 25—27. A Szabadelvű Kör Országos Programadó Gyűlést tartot Csíkszeredában.

március 30. A parlament két háza a háborús veteránokról szóló törvénytervezetnek azt a változatát fogadta el, hogy az észak-erdélyiek, akik a magyar hadseregben szolgáltak, csak akkor részesülhetnek a veteránokat megillető kedvezményekben, ha nem harcoltak a román hadsereg ellen. Ilyen kitétel a dél-erdélyi szászok esetében nincs, akik a Wehrmacht, illetve az SS alakulataiban harcoltak. A képviselőház megszavazta a háborús veteránok törvénytervezetének azon pontjait, amelyeket az RMDSZ ellenzett.

április 8. A pápa kinevezte az 1993. november végén egészségi okokból lemondott Bálint Lajos gyulafehérvári érsek utódát. Az új érsek Jakubinyi György lett, aki 1990 tavasza óta segédpüspök, az utóbbi időben pedig egyházmegyei kormányzó volt.

május 13—15. Tusnádfürdőn háromnapos szakértői kerekasztal-tanácskozásra került sor a kisebbségi kérdésről, román és magyar meghívottak részvételével.

május 14. Háromszék polgármesterei a kormánytól közleményt kaptak, amely a Külügyminisztérium, illetve a helyi közigazgatást koordináló államtitkárság állásfoglalását tartalmazta. A leirat szigorúan megszabta a polgármestereknek, megyei tanácsosoknak, önkormányzatoknak, hogy miként léphetnek kapcsolatba külföldi településekkel, bukaresti engedélyezésekhez, bonyolult jóváhagyásokhoz kötve a külföldi utazásokat, ugyanígy a vendégmeghívást is. Előírta az aláírandó megállapodások előzetes bemutatását és a találkozásokról történő utólagos beszámolás kötelezettségét is.

május 20. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Marosvásárhelyen rendkívüli SZKT ülésre került sor. Elfogadták a szövetség állásfoglalását az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban.

május 27. Meleşcanu román külügyminiszter Párizsban, az Európai Stabilitási Értekezleten elmondott beszédében elvetette a kisebbségek bekapcsolásának lehetőségét a nemzetközi tárgyalásokba. Meleşcanu Párizsban tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszterrel.

május 31. Iliescu elnök az RMDSZ kezdeményezésére fogadta a szervezet vezetőit. A találkozó célja az oktatási törvénytervezet megvizsgálása volt, mivel az egyeztető tárgyalásokon nem fogadták el az RMDSZ egyetlen módosító javaslatát sem. Az RMDSZ vezetői kérték az elnököt, éljen alkotmány biztosította jogával és közvetítsen, hogy a törvény tartalmazza a nemzetközi dokumentumokban szereplő előírásokat. Iliescu elnök erre hajlandónak mutatkozott.

június 18. Kolozsváron megalakult a Szövetségi Egyeztető Tanács, amely az RMDSZ keretén belül szövetségi szinten társult, illetve az RMDSZ-szel együttműködő egyházi, társadalmi, szakmai és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó fóruma. Megválasztották a vezető testületet. A Szövetségi Egyeztető Tanács Állandó Bizottságának elnöke Csávossy György lett.

június 22. Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa.

június 25. A képviselőházi vitában gyakorlatilag az összes, kisebbségi oktatást szolgáló RMDSZ-javaslatot elutasították, így az ország történelmét és földrajzát románul kell tanítani, akárcsak az egészségügyi, jogi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági szakoktatás esetében a szaktárgyakat; a törvény tiltja a felsőfokú anyanyelvi oktatás megszervezését; nem biztosították az egyházak jogát hagyományos iskolahálózatuk működtetéséhez.

július 1. Hamarosan szakértői tárgyalások kezdődnek a két ország közötti nyitott kérdésekről, elvi megállapodás született a két külügyminiszter találkozójáról is, nyilatkozta Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője bukaresti útja után. A látogatás célja az volt, hogy első kézből nyújtson tájékoztatást az új magyar kormánykoalíció terveiről. Hárs biztosította az RMDSZ vezetőit, hogy az új koalíció nem kíván visszalépni a romániai magyarság támogatásától.

július 7. Kolozsvár főterén megjelentek az Erdélyi Történeti Múzeum emberei, hogy megkezdjék a hónapok óta tervezett régészeti ásatást. Megkondultak Kolozsvár harangjai, mire a város magyar lakosai a főtérre siettek. A szobor környékét mintegy 200 főből álló csendőrlánc vette körül, és gumibottal ütöttek mindenkit, aki megpróbált a kijelölt ásatási helyszínre eljutni. Az elsők között érkeztek a helyszínre az erdélyi magyar történelmi egyházak papjai és az RMDSZ vezetői. Nemsokára csatlakoztak hozzájuk a Bukarestből repülőgéppel hazatérő RMDSZ-képviselők. Megjelent Doina Cornea is, aki értetlenségét fejezte ki a rendőrség brutális fellépése miatt. A kiadott RMDSZ-közlemény felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kolozsváron kialakult helyzetre. Este eltávolították a munkagépeket, elvonult a karhatalom, Gheorghe Lazarovici múzeumigazgató bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem tudják folytatni a munkát. Közben Bukarestben Markó Béla elnök személyesen tájékoztatta a történtekről Iliescu elnököt és a belügyminisztert, az RMDSZ-szenátorok pedig a miniszterelnököt. Július 8-án reggel újból meg akarták kezdeni a munkálatokat, de az ott őrködő kolozsváriak ezt magakadályozták. Délelőtt a kulturális miniszter elrendelte a munka leállítását, amelyet egy különbizottság döntése után kezdhettek újra.

július 10. Kolozsváron ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa.

július 16. Triesztben, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Horn Gyula miniszterelnök megbeszélést tartott Văcăroiu román miniszterelnökkel. Egyetértettek abban, hogy mihamarabb alá kell írni az alapszerződést. Magyarország elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön az alapszerződésbe. A magyar fél megemlítette a határátkelőknél uralkodó áldatlan állapotokat. Văcăroiu javasolta, hogy tegyék rendszeressé a külügyminiszterek találkozóit, és tartsanak miniszterelnöki találkozót.

július 20. Horn Gyula miniszterelnök a parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A kormányprogram tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak, például azt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét, mondta Markó Béla. A „magyar kormány is igényli, hogy ebben az alapszerződésben konkrét garanciák szerepeljenek a kisebbségi kérdés rendezésére. Egy ilyen keretszerződés nem képzelhető el megfelelő garanciák nélkül”, fejtette ki Markó Béla. Tabajdi Csaba államtitkár úgy fogalmazott, hogy amennyiben az alapszerződés-tervezetek nem jelentenek kellő garanciát a határon túli magyarság számára, a szerződést nem kötik meg. Az új kormánykoalíció nem kívánja megszüntetni a támogatást, de ideológiamentessé akarja tenni.

július 29. Tabajdi Csaba államtitkár fogadta az RMDSZ Budapestre látogató küldöttségét. A megbeszélés után Tabajdi kifejtette: vannak olyan pontok, ahol a magyar kormány, illetve az RMDSZ máshova teszi a hangsúlyt, de a lényeges kérdésekben közel állnak egymáshoz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak ítélte, hogy részt vehetnek az alapszerződés kidolgozásában, tartalmi kérdésekre utalva fontosnak tartanák, hogy ezen az úton is megteremtődjék az autonómiaformák létrejöttének lehetősége. Tabajdi Csaba bejelentette: megállapodtak az RMDSZ vezetőivel egy rendszeresen ülésező munkacsoport létrehozásában, melynek első találkozója előreláthatólag augusztus 5-én lesz.

augusztus 15. Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa Bukarestben tárgyalt Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, aki a megbeszélés után a Rádiónak nyilatkozott: a találkozó több mint két óra hosszat tartott, a problémák között a szakoktatás, a történelem és a földrajz oktatása, az önálló magyar nyelvű egyetem kérdése merült fel, továbbá az, hogy megoldatlan az anyanyelv használata a közigazgatásban, a kétnyelvű táblákat a prefektusok leszedették.

augusztus 24. A román—magyar alapszerződéssel összefüggő kérdéseket vitatott meg Budapesten szakértők részvételével Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökhelyettese Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Bodó Barnával, az RMDSZ politikai alelnökével. Tabajdi Csaba ismételten hangsúlyozta, hogy olyan alapszerződés megkötését szorgalmazza, amely messzemenően kiterjed a kisebbségek jogainak szavatolására és azok gyakorlati érvényesítésére is. Az RMDSZ javaslatára — a HTMH koordinálásával — sor kerül az érdekelt tárcák, valamint a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetének munkatalálkozójára. A kisebbségek életét érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkozó szakmai csoportok működtetéséről is tárgyaltak.

augusztus 29. Kovács László külügyminiszter fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, valamint Takács Csaba ügyvezető elnököt és Bodó Barna politikai alelnököt. Ez a megbeszélés Meleşcanu külügyminiszter budapesti látogatásának előkészítéséhez tartozott. Takács Csaba a tárgyalásról elmondta, hogy megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyeket fontosnak tartanak az alapszerződésbe foglalni. A dokumentumhoz tartozó jegyzékben részletesen kitértek azokra a kérdésekre, amelyeknek megoldását igénylik. A garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a román törvénytárba alkotmányos jogként beépülnek az elvárások. Tehát nem garancia a politikai nyilatkozat.

szeptember 5. Meleşcanu külügyminiszter Budapestre látogatott, tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök. Az egynapos villámlátogatás a két külügyminiszter közös sajtótájékoztatójával zárult. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, hogy az alapszerződés rögzítse a legfontosabb elveket, a kisebbségi jogok részletezését pedig külön kisebbségvédelmi megállapodás tartalmazza. Meleşcanu elmondta, hogy szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségéről, üzleti tanács létrehozásáról és a határátkelőkről is tárgyaltak.

szeptember 16—17. A román hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy amennyiben az állam vezetése felszólítja erre, miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira, jelentette ki Mircea Pascu védelmi államtitkár a szeptember 16-án véget ért Közép-Európa és nemzeti kisebbségei címmel megrendezett nemzetközi szemináriumon, az Evenimentul Zilei beszámolója szerint. Pascu kifejtette, hogy a hadseregnek számolnia kell a kisebbségek erőszakos megnyilvánulásaival, szeparatista akcióival. Az RMDSZ a leghatározottabban tiltakozott, és felkérte a kormányt, haladéktalanul határolja el magát Mircea Pascu államtitkár kijelentéseitől. A hadsereg sajtóirodája cáfolta, hogy lenne ilyen, a kisebbségek ellen kidolgozott titkos katonai terv.

szeptember 19. Az RMDSZ képviselői átadták a szenátusnak az általuk kidolgozott oktatási törvénytervezetet és az ezt kísérő 492 380 aláírást tartalmazó csomagot.

szeptember 25—26. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa.

szeptember 30—október 1. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa.

október 14. Horn Gyula miniszterelnök fogadta az RMDSZ parlamenti küldöttségét, majd a megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSZ-ben az új magyar kormányról kezdetben kialakultak. A tanácskozáson az erdélyi magyarság támogatásának kérdéséről, az alapszerződésről és az oktatási törvénytervezetről volt szó. Horn Gyula kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait, s az ottani oktatási törvény sérti a Romániában élő magyar kisebbség jogait. A miniszterelnök hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyaláson érezte a félelmet, hogy az új kormány megegyezési szándéka hátrányos helyzetbe hozza a határon túli magyarokat. Az RMDSZ küldöttsége tárgyalt az összes parlamenti párt frakcióvezetőjével.

november 1. Márton Árpád, az RMDSZ frakciójának alelnöke a román képviselőházban felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásokra hívta fel a figyelmet. Iliescu államfőnek, Oliviu Gherman szenátusi házelnöknek, a kormánypárt elnökének az RMDSZ legitimitását megkérdőjelező nyilatkozatai nem elszigetelt megnyilvánulások, hanem a magyarságot súlyosan sértő állásfoglalások.

november 9. Oliviu Gherman, a szenátus elnöke kifejtette, hogy politikai hiba volt az RMDSZ létrehozásának engedélyezése. „Sajnos, az ország szinte valamennyi jelentős politikai pártja elhanyagolta az RMDSZ létéből származó sajátos erdélyi vonatkozásokat felölelő stratégia kidolgozását.” Gherman hihetetlennek tartja, hogy vannak olyan román értelmiségiek, akik „megvetést tanúsítanak az erdélyi románok kérdései iránt”.

november 10. A képviselőház elfogadta a Román Nemzeti Egységpárt által beterjesztett büntető törvénykönyvi változtatást: hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. A jogkorlátozó, antidemokratikus döntés ellen az RMDSZ képviselői tiltakoztak, de kisebbségben maradtak. Tokay György frakcióvezető aggasztónak nevezte az immár mindkét házban elfogadott másik módosítást, amely 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést ír elő a „nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért”.

november 16—17. A magyar—román alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalás zajlott Bukarestben. Geoană külügyi szóvivő kijelentette, hogy a román fél „mérsékelten optimista”. Egyetértettek a határátkelők számának növelésében, a konzuli hálózat kiterjesztésében, az aradi emlékmű helyreállításának lehetőségében, az ekvivalencia-egyezményről folytatott tárgyalásban. Az alapszerződés ügyében 1993 januárja óta most először került sor érdemi eszmecserére. Mindkét fél új szövegjavaslatot nyújtott át.

november 23. Virgil Măgureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója a parlament két házának együttes ülésén ismertette jelentését. A román államot fenyegető egyik „legnagyobb veszélyként” jellemezte a szeparatizmust. „Románia területén egyes szélsőséges csoportosulások” autonómiát sürgetnek. Ezzel összefüggésben csak a „magyar szélsőségeseket” említette. Az SRI egy ideig megfigyelés alatt tartotta Katona Ádámot, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőjét és Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. Az RMDSZ parlamenti csoportja elutasította a romániai magyarságot és az RMDSZ-tmegbélyegző vádakat. Az SRI igazgatója visszautasította a bírálatot.

november 26. Kolozsváron ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács.

december 4. Iliescu elnök és Meleşcanu külügyminiszter Budapestre érkezett, az EBEÉ államfőinek december 5—6-i csúcstalálkozójára. December 4-én Iliescu elnök több mint egyórás megbeszélést tartott Horn Gyula miniszterelnökkel. Iliescu elnök december 5-én a bukaresti rádiónak nyilatkozott a tárgyalásról. Megegyeztek abban, hogy a kétoldalú viszony nem konfliktusos természetű. Megállapították, hogy „vannak még bizonyos problémák, különösen az alapszerződés vonatkozásában”. Iliescu hangoztatta a magas szintű találkozók szükségességét, úgy, hogy „nem szabnák előfeltételül bizonyos megegyezések létrejöttét”. A találkozóról december 5-én kiadott magyar kormányszóvivői közlemény szerint Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémákat. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló okmányát a két ország az elsők között írná alá.

december 9—10. Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), amely egy felhívást és egy nyilatkozatot adott ki. Az előbbiben az RMDSZ felhívással fordult Románia és egész Európa közvéleményéhez a romániai magyarság helyzetének megoldatlansága miatt. Az RMDSZ sürgeti a jogi dokumentumok kidolgozását, a két- és többoldalú garanciák megteremtését, a kisebbségi kérdés átfogó rendezését.

Az SZKT megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat eldöntötte több prominens személyiség likvidálását. A „halállistán” szerepel Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, olvasható az SZKT nyilatkozatában.

december 13. Név szerinti szavazással a Képviselőházban megbukott a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvénytervezet. Így nem lép érvénybe a nemzeti szimbólumok és a himnuszok használatára vonatkozó törvénycikkely sem.

december 19. Az RMDSZ a szenátusban és a képviselőházban benyújtott azonos szövegű interpellációban tiltakozott Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes hadjárata, a lakásrekvirálási szándéka és annak diszkriminatív jellege miatt.

december 28. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján cáfolta azt a vádat, hogy a Securitate ügynöke volt. A Tinerama hetilapban fénymásolatban közölt jelentések között van hamisítvány, és van tőle származó deklaráció is. Újabb rágalomhadjárat indult ellene, mondotta. A sajtóértekezleten Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna politikai alelnök és Borbély Imre RMDSZ-képviselő szintén elutasították a Tőkés László elleni támadásokat.

1995

január 5. Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa. Kiadott közleményében az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent írásokat diverziós szándékúnak tekinti. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalta a tanács.

január 6. Nagy Benedek képviselő visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök című, Tőkés László ellen irányuló röpiratát. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy az Operatív Tanács január 5-i nyilatkozata alapvető dokumentum; Nagy Benedek levele elhibázott, de még nem diverzió. Egyetért azzal, hogy etikai bizottság elé kell utalni az ügyet. Tokay György szerint az „értekezlet nem oldotta fel a feszültségeket”. „Ha megköveteljük évekkel ezelőtt mindenkitől: tegyen nyilatkozatot a múltjáról, ma nem lennénk itt”. Tőkés László püspök a tanácskozáson javasolta, adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást. Ennek azonban Tokay Györggyel az élen többen ellenálltak. Az RMDSZ 27 fős képviselőházi frakciójából 15-en közös állásfoglalásban ítélték el Nagy Benedek képviselő Tőkés Lászlót támadó röpiratát.

január 14. Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa. Ez a tanács konzultatív szerv, az RMDSZ listáin megválasztott önkormányzati tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek legfőbb testülete, az önkormányzatokat érintő kérdésekben döntés-előkészítő, határozathozó feladatköröket lát el.

január 17. A kormánypárt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja közleményében alkotmányellenesnek nevezte és elutasította az RMDSZ autonómia-programját, felszólította a magyar szervezetet, hogy tartsa tiszteletben a törvényeket. A kormánypárt felhívta az összes felelős politikai erőt, foglaljanak állást az egységes nemzetállam mellett. Az Agrárpárt elnöke, Victor Surdu az RMDSZ betiltását sürgette, követelve, hogy tiltsák meg az RMDSZ jelöltjeinek részvételét a jövendő választáson.

január 20. Aláírták a négypárti egyezményt, megpecsételve a kormányt támogató erők szövetségét: a kormánypárt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja és Funar Román Nemzeti Egységpártja mellett Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja és a Ceauşescu volt miniszterelnöke, Ilie Verdeţ által vezetett Szocialista Munkapárt is bekapcsolódott a kormányzásba.

január 21. Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügy miniszter kijelentette, elég terhelő bizonyítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy elindítsák az RMDSZ betiltásának törvényszéki eljárását. Chiuzbaian ilyen bizonyítéknak tekintette az RMDSZ autonómianyilatkozatait.

január 23. A hat magyarországi parlamenti párt közös nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését és aggodalmát az RMDSZ politikáját és státusát illető romániai megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a román kormány január 20-i nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSZ-t az Országos Önkormányzati Tanács feloszlatására, megdöbbenést váltott ki az RMDSZ betiltásának követelése. Az RMDSZ politikai és jogvédelmi céljait a hat magyarországi parlamenti párt megalapozottnak fogadja el.

Január 26. román kormánypárt terjedelmes közleményt adott ki a hat magyar parlamenti párt állásfoglalásával kapcsolatban. Eszerint az RMDSZ autonómiakoncepciója a „normális állami életet” fenyegeti, a magyar pártok pedig felsorakoztak az RMDSZ mögé. A kormány nem folytathat külön dialógust állampolgárainak „csak egy részével”. A kormány nem a magyar kisebbség, hanem egyes RMDSZ-vezetők felelősségét hangsúlyozta. A kormány szerint RMDSZ autonómiapolitikája ellenkezik az európai normákkal.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa Marosvásárhelyen ülésezett, és közleményt adott ki. Ebben kifejtették, hogy az utóbbi napokban tetőzött RMDSZ-ellenes kampány egyszerre jelent támadást a romániai magyarság legitim törekvései és az általános demokratikus törekvések ellen. A közlemény bírálja a megalakult négypárti koalíciót és annak nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról.

január 24. Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök lemondta Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tervezett budapesti találkozóját, így tiltakozva az RMDSZ betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen.

február 1. Meleşcanu külügyminiszter Kovács László magyar külügyminiszterrel azonos napon aláírta Strasbourgban az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt. A két külügyminiszter különtárgyaláson megállapodott az alapszerződéssel kapcsolatos munkák felgyorsításában. Kovács László sürgette, hogy a román kormány határolja el magát az RMDSZ elleni kampánytól.

Gyergyószentmiklóson ülésezett az RMDSZ SZKT Állandó Bizottsága, hogy megvitassa az RMDSZ-t és az SZKT-t ért támadásokat. Nyilatkozatot adtak ki: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a kormány egy közképviseleti és érdekvédelmi szervezet belső struktúrájába beavatkozva a két éve működő SZKT megszüntetésére törekszik. Visszautasították az alkotmányellenesség vádját.

február 13. A képviselőházban az RMDSZ-t elítélő indítványt fogadtak el. A vitában Antal István RMDSZ-képviselő visszautasította a vádakat.

február 14—15. Megkezdődött Atlantában zárt ajtók mögött a PER által szervezett magyar—román tanácskozás. Markó Béla a tárgyalás megkezdése előtt eredménynek nevezte, hogy Carter volt amerikai elnök jelenlétében kerül sor a tárgyalásokra. A kiadott nyilatkozat szerint a megbeszéléseket folytatni kell, és ki kell terjeszteni őket a politikai pártokra, a kormányzati és egyéb illetékes intézményekre. A párbeszéd lehetséges témái közül az alábbiakat jelölték meg: a politikai légkör enyhítése, az autonómiakoncepció tisztázása, a tanügyi törvény és az anyanyelvi oktatás helyzete, az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, közéletben és gazdaságban, kétnyelvű föliratok, kisebbségi törvény, az egyházak kárpótlása, Cseresznyés Pál ügye és a gazdasági diszkrimináció.

Az RMDSZ atlantai delegációja nyilatkozatban fejezte ki a román képviselőház február 13-án elfogadott, az RMDSZ-t elítélő határozata miatti megdöbbenését. A mesterségesen szított etnikai feszültségek feloldásának szándékával jöttek Atlantába, jogos az elvárásuk, hogy a kerekasztal-tárgyalás idejére függesszék fel az RMDSZ elleni hadjáratot.

február 17. A Demokratikus Konvenció (DK) vezetősége 30 napot adott az RMDSZ-nek arra, hogy nyilatkozatban rögzítse: elfogadja a román állam egységes, nemzeti jellegét. Az RMDSZ az ülés elhalasztását kérte, mert az RMDSZ vezetői még nem értek haza Atlantából. Az RMDSZ nem írja alá a Demokratikus Konvenció által megfogalmazott dokumentumot, amely elismeri a román állam nemzeti jellegét, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

február 18. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának Elnöksége alakuló ülést tartott Kolozsváron, ahol elemezték a kormány valamint egyes megyei tanácselnökök és prefektusok részvételével kibontakozott támadássorozatot. A vádakat megalapozatlanoknak, egyes támadások hangnemét szélsőségesnek vélték. Az OÖT olyan belső szakmai szerveződés, amely gyakorlati kérdések megoldását tűzte ki célként, olvasható közleményükben.

február 25—26. Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Markó Béla elemezte a decemberi tanácskozás óta eltelt, az RMDSZ elleni példátlan kampány által jellemzett időszakot. Rámutatott, hogy az RMDSZ nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. Az SZKT jóváhagyta az etikai bizottság jelentését, amely a Tőkés László tiszteletbeli elnök ellen körözött röpirat ügyében elmarasztalta Nagy Benedek képviselőt, és kizárta az RMDSZ-ből.

március 8. A bukaresti parlament két házának külügyi bizottsága az alapszerződésről tárgyalt, majd Meleşcanu külügyminiszter kijelentette: elképzelhetőnek tartja a „helyi autonómia gondolatát mindazokban a helységekben, ahol a többségi lakosság mellett más etnikumok is élnek”. A kormánypártok vezetői támogatták az alapszerződés gyorsított véglegesítését, összhangban a nemzeti követelményekkel.

március 16. Meleşcanu külügyminiszter Budapestre érkezett, és tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezletükön bejelentették, hogy március 20-ig nem készül el az alapszerződés, azonban tovább folytatják a tárgyalást. Kovács László felsorolta a nyitott kérdéseket, amelyekben még nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása (a román fél szerint elegendő a kisebbségi keretegyezmény szerepeltetése), az anyanyelv használatának értelmezése, az egyesülési jog értelmezése, a politikai pártok létrehozásának kérdése, a további vitás kérdések között van a belső törvények tiszteletben tartásának kötelezettsége, az egyházak kárpótlása és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus formája.

március 20. Horn Gyula miniszterelnök Párizsban, a stabilitási értekezlet kezdete előtt találkozott kollégájával, Nicolae Văcăroiuval, és Balladur francia kormányfő előtt elfogadták azt a közös magyar—román nyilatkozatot, amelyet a két ország a stabilitási egyezményhez csatol. Ebben megállapodnak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás folytatásában, leszögezik, hogy a szerződés az európai normákra alapozódik. Traian Chebeleu elnöki szóvivő március 23-i sajtóértekezletén cáfolta, hogy Románia diplomáciai vereséget szenvedett az alapszerződés elmaradása miatt. Bírálta Magyarországot, mondván, „Romániára nem lehet rákényszeríteni megfogalmazásokat és álláspontokat”. A szóvivő által felolvasott nyilatkozatában Iliescu visszautasította az alapszerződés megkötésének elmaradása miatti bírálatot.

március 27. Horn Gyula miniszterelnök fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A miniszterelnök korábban megállapodott az RMDSZ vezetőivel, hogy időnként véleményt cserélnek. A párizsi stabilitási értekezlet után nem módosult az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről, fejtette ki Markó Béla.

március 28. A szenátus megszavazta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat keretében azt, hogy idegen állam zászlajának kitűzése, jelvényeinek használata vagy himnuszának eléneklése nyilvános helyen 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel büntethető.

április 7—8. Csíkszeredában rendkívüli SZKT ülésszakot tartottak. Megszavazták a belső választásokra vonatkozó alapelveket.

április 29. A Moldvai Csán­gó­magya­rok Szövetsége Klézsére hirdette meg a gyűlését. Előzőleg megállapodtak 15 csángó közösség vezetőjével a Moldvában működő szövetség létrehozásáról, amely minden csángómagyar településen megszervezi saját fiókszervezetét. A gyűlésre érkezők (köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke) klézsei lakosok egy csoportjával találták magukat szembe, akik azt kiáltozták, hogy nem akarnak magyarul tanulni, nem kell nekik magyar istentisztelet. A tömeg bántalmazta az RMDSZ-vezetőket is. Az Erdélyből érkezettek magyar nyelvű ábécéskönyveket hoztak, azokat a tömeg máglyán elégette. A rendőrök mindezt tétlenül nézték végig.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége május 2-án közleményt adott ki a klézsei incidensről.

május 2. Fodor Gábor művelődési miniszter Bukarestbe látogatott, és Liviu Maior oktatási miniszterrel aláírta a három évre szóló magyar—román oktatási együttműködési egyezményt. Az okmány aláírását követő sajtóértekezleten Liviu Maior kifejtette, hogy a dokumentum előirányozza diákok, tanárok és oktatási szakemberek cseréjét, a lektorátusok kérdésének rendezését, a nyári tanfolyamokon való részvételt. Fodor Gábor jelentős előrelépésnek mondta, hogy szerepel a jegyzőkönyvben az oktatási bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismerése.

május 15. A parlamentben a belügyminiszter helyett Ghiciu Pascu államtitkár válaszolt Márton Árpád képviselő kérdésére az április 29-i klézsei incidenssel kapcsolatban, felolvasva a belügyminisztériumi álláspontot. A közlemény az idegen rendszámú kocsiktól kezdve a magyarországi irredenta propagandatevékenységen keresztül az RMDSZ elmagyarosító mesterkedéséig a vádak egész sorát vonultatta fel, megállapítva, hogy a klézsei lakosok spontán gyülekezése során törvénybe ütköző cselekmény nem történt. Márton Árpád RMDSZ-képviselő szemtanúként reagált, elmarasztalva ezeket a megállapításokat, hiszen Klézsén a magántulajdont is megsértették azzal, hogy a könyveket a mikrobuszból kidobálták és elégették, embereket bántalmaztak, és egy jogszerű tanácskozást megakadályoztak.

május 26—28. Kolozsváron megrendezték az RMDSZ IV. kongresszusát.

Markó Béla elnök tartott beszámolót, számbavéve az előző, brassói kongresszus (1993. január) óta eltelt két év fejleményeit. A szervezet nyitott és demokratikus jellegét hangsúlyozta. Tőkés László kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómiapolitikában, felerősödött az autonómiaellenesség, az RMDSZ-en belül is. „A Neptunon keresztül vezető út a PER budapesti konferenciája által immár magyar kormányzati támogatással halad előre.” Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómiaprogramot, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. Hosszú vita zajlott az RMDSZ programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. Markó Bélát újraválasztották elnöknek, Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét megerősítették. Elhatározták, hogy két év múlva rendkívüli kongresszust hívnak össze. Elfogadták az új programot, az alapszabályzatot és a belső választások egyes alapelveit. A kongresszus két oktatási tárgyú nyilatkozatot fogadott el; az egyik tiltakozik az ellen, hogy az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájában a kedvezőtlenebb, az anyanyelvi oktatást korlátozó változatot próbálják elfogadtatni. A másikban a kongresszus felemelte szavát az ellen, hogy megakadályozzák az RMDSZ csaknem félmillió aláírással benyújtott saját oktatási törvényjavaslatának megvitatását. A kongresszuson elfogadták a nemzeti kisebbség elnevezés helyett a nemzeti közösség önmeghatározást.

június 6. Tőkés László püspök címére robbanószerkezetet rejtő csomag érkezett. Előtte Markó Béla, Paul Philippi, a romániai Német Demokrata Fórum vezetője és Nicolae Gheorghe, az egyik roma szervezet elnöke kapott hasonló csomagot, ezekben azonban nem volt töltet.

június 10. A román lapok „lovagias” válásnak nevezték azt, hogy a román ellenzéket tömörítő Demokratikus Konvencióból /DK/ kivált négy ellenzéki párt /Demokrata Párt, Polgári Szövetség Pártja, Liberális Párt`93, Román Szociáldemokrata Párt/ elvált az RMDSZ-től, mert nem tartották megfelelőnek Markó Bélának az RMDSZ autonómia elképzeléseiről szóló tájékoztatóját. Ugyanakkor a DK vezető pártja, a parasztpárt részéről újabb kemény bírálat érte az RMDSZ-t. Corneliu Coposu pártelnök a Cronica Română július 10-iszámában úgy értékelte, hogy az RMDSZ veszélyesen radikalizálódott.

június 14. A szenátus 94 szavazattal 2 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta a tanügyi törvényt, amely jelentősen rontja a kisebbségi oktatás esélyeit. A megszavazott szöveg különbözik a képviselőház által elfogadott tervezettől, ezért a két ház között egyeztetés lesz. Az RMDSZ szenátusi csoportja — miután érvelés nélkül leszavazták módosító indítványait — tiltakozásul kivonult, leszögezve: nem legalizálja jelenlétével a megkülönböztető törvény elfogadását.

június 23. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete rendkívüli tanácskozásra gyűlt össze Kolozsváron. Tiltakozással fordultak Iliescu elnökhöz, az ET vezetőségéhez, az Európai Unió cannes-i csúcstalálkozóján részt vevő politikusokhoz a tanügyi törvénytervezet ellen, amely a magánoktatás körébe utalja a felekezeti oktatást. Egyben a tervezet elfogadásának elnapolását kérték.

június 27. Cannes-ban tartották meg az Európai Unió csúcsértekezletét, amelyre meghívták a társult országok vezetőit is. A csúcsértekezleten találkozott Horn Gyula miniszterelnök és Ion Iliescu államelnök. A találkozó után Iliescu kijelentette, hogy a magyar—román kapcsolatok a lehető legjobbak, hozzátette, hogy július elején külügyminiszteri tárgyalások révén igyekeznek véglegesíteni az alapszerződést. Hamis a konfliktusokat sugalló kép a két ország viszonyáról. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a román oktatási törvénytervezet ellentétes az Európa Tanácsban vállalt román kötelezettségekkel. Iliescu azt válaszolta, hogy még finomítanak a tervezeten.

június 28. A román parlament két háza együttes ülésén elfogadta a tanügyi törvényt, véglegesítette a tanügyi törvénytervezetet. Az RMDSZ szenátorai és képviselői tiltakozásuk jeléül nem vettek részt aznap a parlamenti munkában.

június 30 — július 1. Marosvásárhelyen tartotta ülését a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében. Az Igazoló Bizottság 132 tag mandátumát igazolta. Hét frakció alakult: Szociál-liberális, MIT, Szórvány, Kereszténydemokrata, Partium, Polgári Centrum, Novum Fórum. Megszavazták az Ügyvezető Elnökség új struktúráját. Főosztályok: önkormányzat és területi szervezetek, oktatás, gazdasági-szociális, művelődés- és egyházügyi, ifjúsági.

július 8. Kétórás, eredménytelen RMDSZ-Iliescu találkozóra került sor. Az RMDSZ képviselői elítélték az anyanyelvi oktatás elsorvasztását jelentő törvénycikkelyeket, az államfő pedig azt ismételgette, hogy a törvény meghaladja az európai normákat.

július 18. Az Alkotmánybíróság egyhangúlag elutasította az RMDSZ tanügyi törvénytervezet miatt benyújtott fellebbezését. Az alkotmánybírósági határozat hangsúlyozza, hogy a tervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz.

július 24. Iliescu elnök aláírta az RMDSZ és az Európa Parlament által vitatott oktatási törvényt, ezt követően rögtönzött sajtóértekezleten jelentette be: „hosszas tanulmányozás után úgy ítélte meg, hogy fenntartás nélkül aláírhatja” az oktatási törvényt, mivel az mélységesen demokratikus.

július 27. Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett.

augusztus 3. A Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial al României) 172. száma közölte, hogy az Alkotmánybíróság július 27-i ülésén határozott az RMDSZ által 1994. szeptember 19-én benyújtott, 492 380 aláírással támogatott törvénykezdeményezésről, illetve a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról szóló törvénytervezetet támogató aláírások hitelességéről. A határozat szerint az RMDSZ törvénykezdeményezése megfelel a követelményeknek, a szükséges aláírások megvannak. Az Alkotmánybíróság felkéri a parlamentet és a kormányt a törvény kidolgozására és elfogadására.

augusztus 13. Gyimesközéplokon megtartják a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének tisztújító közgyűlését. A szövetség elnökévé Erős Pétert választják és elfogadják az RMDSZ társult tagsági státusát.

augusztus 31. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa Max van der Stoel találkozott az RMDSZ vezetőivel. Kifejtette, hogy a Tanügyi Törvény valóban visszalépést jelent a jelenlegi helyzethez képest.

október 2. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján Magyari András prorektor beszédének egy részét magyarul szándékozott elmondani. Alig kezdett bele, a jogi kar dékánja tiltakozott ez ellen, és kivonult a teremből. Példáját mások nem követték. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorátusa (élén Andrei Marga rektorral) október 3-án közleményt adott ki, elhatárolva magát — név említése nélkül — a jogi kar dékánjának nacionalista kirohanásától.

október 2. Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Megjelent Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, akik elemezték az aktuális politikai eseményeket. A napirenden a privatizációs tájékoztatás és a helyhatósági választásokra való előkészület szerepelt. A TEKT elfogadta Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei elnökének javaslatát, hogy a privatizációs tájékoztatással kapcsolatos terepmunkát kössék össze a helyhatósági választások előkészítésével.

október 24. Horn Gyula miniszterelnök fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Megbeszélésük után Markó Béla Tabajdi Csaba államtitkárral együtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a tárgyalás részleteit. A magyar kormány támogatja az RMDSZ célkitűzéseit, beleértve autonómiatörekvéseit is. Markó Béla elmondta, hogy Iliescu elnök megbékélési javaslata ellentétben áll a román hatalom valós intézkedéseivel (oktatási törvény, zászlók és himnuszok tiltása, Maros megyei prefektus és alprefektus leváltása). Tabajdi Csaba kifejtette: a magyar kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. A magyar kormány javasolta, hogy a román oktatási törvény szakértői tárgyalásaira hívják meg az RMDSZ, illetve a magyarországi románok képviselőit.

október 30. A képviselőházi állandó bizottság ülésén úgy határoztak, hogy javasolják a hírhedt „zászlótörvény” módosítását: idegen zászló kifüggesztése, illetve himnusz eléneklése akkor számít bűncselekménynek, ha azzal a nyilvánvaló szándékkal történik, hogy kétségbe vonják az állam egységét, szuverenitását és integritását. Az RMDSZ szerint ez sem fogadható el, mert alkotmányellenes, és sérti a kisebbségi állampolgárok identitáshoz való jogát.

november 2. Az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy a romániai magyarság folytatja tiltakozó akcióit a tanügyi törvény jogkorlátozó intézkedései ellen. Példaként említette Kozma Szilárd, Katona Ádám éhségsztrájkját, marosvásárhelyi közéleti személyiségek éhségsztrájk-láncát, amellyel Cs. Gyímesi Éva oktatásügyi alelnök is szolidaritást vállalt. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ egyetért Tőkés László püspöknek a román és magyar államfőhöz intézett alternatív megbékélési javaslatával.

november 18. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Iliescu államelnöknek írt levelében visszautasította Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu nevében Tőkés Lászlóhoz írt levelének hangnemét, azt, hogy rágalomözönt zúdított a romániai magyarság köztiszteletben álló személyiségére, az RMDSZ tiszteletbeli elnökére, így közvetve hasonló rágalmakkal illette az egész szervezetet. Markó Béla összegyűjtötte a levélből a jelzőket: szélsőséges, szegregacionalista, totalitárius, hitlerista, sztálinista, alantas, intoleráns, fundamentalista. Markó Béla ismételten javasolta a román—magyar ke­rekasztal-tárgyalások megrendezését, hogy közösen elemezzék a romániai magyarság helyzetét, és a részvevők utazzanak el Dél-Tirolba is.

december 5. Kolozsváron a történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében sajtókonferencián ismertették az RMDSZ „Jussunkat követeljük” című ötnyelvű kiadványát, amely több mint 60 államosított, elkobozott egyházi ingatlant mutat be.

december 15—16. Marosvásárhelyen került sor a Romániai magyar Kereszténydemokrata Párt III. Kongresszusára. A testület elfogadta a párt új programját. Új elnöke Kelemen Kálmán, tiszteletbeli elnöke Varga László.

december 16. Az Európai Unió csúcstalálkozójára Madridba érkezett Horn Gyula miniszterelnök és Iliescu elnök rövid megbeszélést folytatott. A magyar kormányfő elmondta, hogy célul tűzték ki: 1996 márciusáig véglegesítik a még függőben levő négy dokumentumot (az alapszerződést, az együttműködési egyezményt, a kisebbségi jogokról szóló dokumentumot és a megbékélési nyilatkozatot).

1996

január 12—13. Az SZKT 47 tagjának kérésére Markó Béla Székely­udvarhelyre hívta össze a testület rendkívüli ülését. Témája A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma. Munkadokumentumként Csapó József tervezetét fogadták el, a kodifikációt az Ügyvezető Elnökség által felkért csoportra bízták.

január 15. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa romániai látogatása során az RMDSZ bukaresti székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A főbiztos a tanügyi törvény alkalmazása során észlelt tapasztalatokról, sérelmekről érdeklődött. Az RMDSZ képviselői elmondták, hogy nem érezhető pozitív változás a kisebbségi kérdés kezelése terén, megemlítették a magyar iskolaigazgatók elleni diszkriminatív szankciókat.

február 13. Iliescu elnök fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó Béla több, a romániai magyarságot érintő kérdést vetett fel, így azt, hogy a kormányhoz közel álló lapokban továbbra is gyakoriak a magyarellenes cikkek, a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a szenátusi bizottság még mindig nem vitatott meg, az egyetemi felvételi vizsgák kérdését, a börtönben levő Cseresznyés Pál és a zetelaki elítéltek ügyét. Markó Béla újból javasolta a romániai magyarság és a hatalom képviselői közötti intézményes párbeszéd megindítását.

március 9—10. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Csíkszeredában tartotta ülését. Markó Béla javaslatot terjesztett elő olyan határozatra, amely a millecentenárium alkalmából összefoglalja a romániai magyarság fő célkitűzéseit. Az ülésen Tőkés László és Markó Béla között vitára került sor. Tőkés László azzal vádolta a szövetségi elnököt, hogy „ki akarja szorítani” őt az RMDSZ életéből, Markó Béla pedig azt vetette a püspök szemére, hogy egy adott irányzatot támogat, és gyakran nem egyezteti lépéseit a szövetség vezetőivel. Dézsi Zoltán SZKT-elnök megbeszélést folytatott Markóval és Tőkéssel, és megegyeztek abban, hogy együtt keresik a konfliktus megoldását.

március 12. A szenátus, az RMDSZ-szenátorok módosító indítványait elvetve, az RMDSZ ellenszavazatával, elfogadta az immár hírhedt rendelkezéseket, hogy 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható más állam zászlajának, felségjeleinek kitűzése, illetve himnuszának eléneklése, továbbá 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki „az ország vagy a román nemzet bármely eszközzel történő nyilvános gyalázásáért”.

március 15. Kolozsváron Funar polgármester nagyméretű réztáblát helyeztetett a Petőfi-emléktáblát viselő Biasini-házra. Az új felirat öles betűkkel hirdeti, hogy a magyarok 1848-ban 40 ezer románt öltek meg, és 230 román falut dúltak fel. Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus beszédében arra utalt, hogy a marosvásárhelyi események okozói is magyarok voltak. Funar figyelmeztette a magyarokat, nehogy megkoszorúzzák a Petőfi-emléktáblát, mert annak komoly jogi következményei lesznek. A kolozsvári magyarok a Magyar Színházban emlékeztek az évfordulóra, majd megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. Az eseményen a fenyegetés ellenére sokan megjelentek. Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke utalt a délelőtt folyamán itt elhelyezett történelemhamisító, magyarellenes, uszító emléktáblára.

április 3. Iliescu elnök nemzetközi sajtótájékoztatóján bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az alapszerződésbe beleerőltet egy szerinte érvénytelen európai dokumentumot, az ET 1201-es ajánlását. Románia soha nem fog engedményeket tenni az 1201-es ajánlást illetően. A román államelnök szerint a kisebbségek kollektív jogait nem támasztja alá az európai joggyakorlat.

április 25. A romániai magyar történelmi egyházak vezetői kolozsvári tanácskozásukon Iliescu elnöknek, a kormánynak és a parlamentnek címzett levelükben visszatértek több ízben megfogalmazott kéréseikre. Elkészítették a vallásügyi törvény tervezetét, amelyet a parlament figyelmébe ajánlottak. A romániai magyar történelmi egyházak vezetői a vallásügyi államtitkárságnak is írtak, kifejezve tiltakozásukat amiatt, hogy az új tanügyi törvény nem teljesítette az egyházak kéréseit. Az egyházak nem mondanak le a minden fokon kiépített, az állam által anyagilag támogatott felekezeti iskolahálózat megszervezéséről.

május 16. Az RMDSZ és a Romániai Német Demokrata Fórum közös rendezésében megnyílt Temesváron a FUEV 41. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ elnöke üdvözlő beszédében rámutatott, hogy a romániai magyar kisebbség számára kiemelten fontos egy európai normarendszer kialakítása, mert folytatódnak az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, tiltó rendelkezések korlátozzák az anyanyelvi oktatást, nem sikerült megnyitni a kommunizmus alatt bezárt egyetemet, a közösség tagjai nem használhatják szabadon anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban.

május 23. Az RMDSZ támogatja az Egyesült Államok által Románia számára megítélendő legnagyobb kedvezmény megadását. Ennek azonban a kritériumok tényleges teljesítésén kell alapulni, beleértve az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását is.

június 2. A helyhatósági választások első fordulójára került sor. Ahol egyetlen polgármesterjelölt sem ért el abszolút többséget, ott két hét múltán második fordulót rendeztek.

június 4. Kolozsváron az érvényes szavazatokból Funar 50,67%-ot, Radu Sârbu, a Demokratikus Konvenció jelöltje 37,05%-ot, Ioan Rus, a Román Társadalmi Demokrácia Pártjának jelöltje 4,35%-ot, Petru Liţiu (Liberális Párt ’93) 1,79%-ot kapott, más pártok jelöltjei hasonlóan kevés szavazatot nyertek. A helyi tanácsba a Román Nemzeti Egységpárt 13, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ 6—6, az LP ’93, a Polgári Szövetség Pártja, a Környezetvédő Mozgalom, a Szociáldemokrata Szövetség, a Nagy-Románia Párt és az RTDP 1—1 tanácsost küldött. A korábbi hét helyett ebben a ciklusban csak 6 tanácsos képviseli az RMDSZ-t, a magyar szavazók passzivitása miatt. 1992-ben 50 ezren szavaztak a magyar jelöltekre, 1996-ban csak 26 766-an.

Marosvásárhelyen magyar polgármester nyert, Fodor Imre, az RMDSZ jelöltje, a szavazatok 52,52%-át kapta meg. Székelyudvarhelyen (az RMDSZ jelöltjét, Fe­renczy Ferenc polgármestert maga mögött hagyva) független jelölt foglalhatta a polgármesteri széket, hasonló volt a helyzet Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen. RMDSZ-győzelmet Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson, Szovátán, Szilágycsehben, Nagyszalontán ünnepelhettek.

június 8. A helyhatósági választás összesített adatai szerint az RMDSZ hat megyében (Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita, Kovászna) lett a megyei tanácsok legerősebb alakulata. A Demokratikus Konvenció 15 megyében szintén a legerősebb, a Román Nemzeti Egységpárt egyetlen megyét, Kolozst uralja. A fő kormánypárt 16 megyében (ebből egy erdélyi: Hunyad) vezet. Arad megyében 2, Marosban 24, Szi­lágyban 13, Szatmárban 4, Kolozsban 6, Brassóban 2 és Kovászna megyében 25 RMDSZ-polgármesterjelöltet választottak meg.

június 15. Markó Béla, az RMDSZ elnöke „eléggé aggasztónak” nevezte Kovács László külügyminiszter június 10-én tett kijelentését: „Budapest nem kívánja ťfeláldozniŤ a 10,5 milliós magyarországi lakost a környező magyarság vélt érdekeiért.” Markó Béla szerint nem állíthatók szembe egymással Magyarország és a határon túli magyarság érdekei, szeretné tisztázni, miben változott meg a külügyminiszter álláspontja, hiszen mostanáig egyetértés volt közöttük. — „Egyetlen nyilatkozatomban sem adtam aggodalomra okot Markó Bélának” — reagált Kovács László külügyminiszter június 13-án. Aggodalmat legfeljebb a nyilatkozat nem pontos ismerete okozhat, vélekedett. Elfogadta, hogy a magyarországi lakosság és a határon túli magyarság érdekei nem állíthatók szembe egymással.

június 20. Kolozsváron ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapította, hogy az RMDSZ országos szinten megőrizte eddigi helyét a román politikai alakulatok rangsorában. Ez azonban nem feledteti azt, hogy jelentősen csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma.

A helyhatósági választások eredményeképpen az RMDSZ 139 polgármesteri, továbbá 2445 helyi tanácsosi és (602 561 szavazattal) 133 megyei tanácsosi tisztséget tölthetett be.

július 13. Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatban javasolta az SZKT-tagok letartóztatását és azok kiutasítását az országból, akik a Budapesten tartott tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatot aláírták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, hogy a kormánypárt nem tartja szükségesnek a szakítást ezzel a szélsőséges párttal.

augusztus 3. Nagyváradon több mint 15 ezer résztvevő jelenlétében megkezdődött a III. Magyar Református Világtalálkozó.

augusztus 6. Bukarestnek a magyar—magyar találkozó záródokumentumára adott budapesti magyarázatok után is komoly fenntartásai vannak, nyilatkozta Theodor Meleşcanu külügyminiszter a Jurnalul Naţional augusztus 6-i számában.

augusztus 16. Az RMDSZ Operatív Tanácsa Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezte a bukaresti román—magyar szakértői tárgyaláson egyeztetett alapszerződés-tervezetet, és ezzel kapcsolatban közzétette állásfoglalását: Az Operatív Tanács továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának 1994. október 1-jei állásfoglalását. Az Operatív Tanács üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe. Az RMDSZ szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok kiiktatását az 1201-es ajánlásból. A kollektív jogok számos formája elengedhetetlen a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Nem tartják kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket, és aggasztó, hogy az elkobozott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban semmiféle megállapodás nem született. Az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos garanciák nem egyértelműek, a nemzetközi ellenőrzés kérdése egyelőre megoldatlan. Az Operatív Tanács felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsák fel az RMDSZ-szel való konzultálást a jelzett problémák megoldása céljából.

augusztus 22. Váratlanul érte a hír, nyilatkozta Markó Béla, hogy egyetértés született az alapszerződés ügyében. Ennek semmi előjelét nem érezték a kisebbségi kérdés megközelítésében. Szokatlan dolog, hogy a romániai választások előtt történik a megegyezés. A román kormánnyal, a külügyminiszterrel tárgyaltak néhányszor az elmúlt években az alapszerződésről, a magyar kormánnyal rendszeresen konzultáltak, és az RMDSZ minden esetben kifejtette véleményét: nincs szükség az 1201-es ajánlás értelmezésére, kiegészítő megjegyzésre. Az RMDSZ nem tudja elfogadni azt, hogy a kollektív jogokat kiiktatják az 1201-es ajánlásból.

augusztus 26. Horn Gyula miniszterelnök fogadta az RMDSZ küldöttségét. A tanácskozás során nem közeledtek az álláspontok, amit az is jelzett, hogy a sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. A konzultáción a kormányfő megerősítette, hogy a kormány befejezettnek tekinti az alapszerződés szövegét, nem tervez változtatást. Az RMDSZ „teljes egyet nem értésével” találkozott a kollektív jogokkal kapcsolatos negatív, csonkító értelmezés, súlyos hiányosságnak tartották az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségvállalás kimaradását az alapszerződésből. Az RMDSZ nem értett egyet a szerződés aláírásának tervezett szeptemberi dátumával sem, mert a kötelezettséget a leköszönő román kormány vállalja.

szeptember 2. A vezető kormánypárt (a Román Társadalmi Demokrácia Pártja) úgy döntött, hogy megszakítja kapcsolatait koalíciós partnerével, felbontja a Román Nemzeti Egységpárttal (RNEP) 1995 januárjában kötött koalíciós megállapodást, hivatkozva az RNEP provokatív viselkedésére, egyben javasolta Văcăroiu miniszterelnöknek, hogy kezdje meg a döntésből eredő intézkedések meghozatalát. Văcăroiu miniszterelnök javaslatára Iliescu államelnök szeptember 2-án leváltotta a kormány három egységpárti miniszterét.

szeptember 3. Az ellenzék indítványa alapján az Országgyűlés délután egy órától hajnalig tartotta rendkívüli ülését, vitanapját. Markó Béla csak meghívott vendégként vehetett részt az ülésen. Kovács László külügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök ismételten kiállt az alapszerződés mellett, hasonlóan járt el az SZDSZ nevében felszólaló Eörsi Mátyás. Az ellenzéki képviselők az alapszerződés szövegét vitatták. Tabajdi Csaba államtitkár szerint az alapszerződés vállalható kompromisszum. A fideszes Németh Zsolt számon kérte a kormánytól, hogy a magyar álláspont kidolgozásánál nem vette kellő súllyal figyelembe a határon túli magyarság véleményét. A törvényhozás végezetül 71 támogató és 235 elutasító szavazattal, tartózkodás nélkül elvetette a magyar—román alapszerződéssel kapcsolatban benyújtott ellenzéki országgyűlési határozati javaslatot.

szeptember 4. Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt ajtók mögött zajlott le Pápán a magyar—magyar találkozó, amelyen megjelentek a határon túli magyar szervezetek képviselői, valamint a magyar parlamenti pártok képviselői, viszont távolmaradtak a kormány képviselői. A találkozó résztvevői között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalását, amelyben elítélte a magyar kormány engedékenységét, és kifejtette, hogy az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Megütközéssel fogadták a megjelentek a hírt, hogy szeptember 16-án Temesváron fogják aláírni az alapszerződést. Orbán Viktor emlékeztetett: a júliusi magyar—magyar csúcs nyilatkozatában szerepelt, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitásmegőrzése előfeltételének. Ezzel szemben az alapszerződésben az autonómiát gyakorlatilag kizárták, ami szerződésszegés. Eörsi Mátyás (SZDSZ) cáfolta, hogy a kormány eltért a korábbi magyar—magyar csúcs megállapításaitól, és kiállt az alapszerződés mellett. Közös közlemény kiadásával, de politikai nyilatkozat közzététele nélkül zárult Pápán a magyar—magyar találkozó.

szeptember 16. Temesváron Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu miniszterelnök aláírta a magyar—román alapszerződést. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket.

A szenátusban, a napirend előtti felszólalások során Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke politikai nyilatkozatban szögezte le az RMDSZ álláspontját az alapszerződés aláírásával kapcsolatban.

szeptember 17. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete ülésezett Kolozsváron. A megjelentek megdöbbenve állapították meg, hogy az alapszerződés tárgyában sem Románia, sem az anyaország, Magyarország kormánya nem vette figyelembe egyházaik híveinek, a romániai magyar közösséghez tartozó mintegy kétmillió állampolgárnak a véleményét, ugyanúgy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség véleményét sem.

szeptember 26. A szenátus ratifikálta a magyar—román alapszerződést (87 igen, 13 nem, 3 tartózkodás). Az öt RMDSZ-szenátor közül dr. Csapó József és Hosszú Zoltán ellene voksoltak, Kozsokár Gábor és Szabó Károly tartózkodott, Gazda István pedig nem szavazott.

október 3. A képviselőházban sürgősségi eljárással tárgyalták és elfogadták a magyar—román alapszerződést (egy ellenszavazat, 27 tartózkodás). Az RMDSZ képviselői tartózkodtak.

október 10. Iliescu államelnök aláírta a magyar—román, egyúttal a román—jugoszláv alapszerződést.

november 3. Parlamenti és elnökválasztást tartottak Romániában. A választásokon az RMDSZ államelnökjelöltjére leadott szavazatok száma 761 007, az összes szavazat 6,02%-a, ezzel Frunda György a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma 836 705 (6,81%), a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma 812 206 (6,64%).

november 11. Nyilvánosságra hozták az új parlament végleges összetételét. A győztes Demokratikus Konvenció (DK) és partnere, a Szociáldemokrata Unió (SZU) mindkét házban többségre tett szert. A szenátus 143 helyéből 76-ot (53,2%) szereztek meg, a további sorrend: a volt kormánypárt (Román Társadalmi Demokrácia Pártja) 41 mandátum (28,7%), RMDSZ 11 mandátum (7,7%), Nagy-Románia Párt 8 mandátum (6,5%), Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) 7 mandátum (4,9%). A képviselőház 343 mandátumából a DK az SZU-val 175-öt (51%) nyert el, a további sorrend: a volt kormánypárt 91 mandátum (26,5%), RMDSZ 25 mandátum (7,3%), Nagy-Románia Párt 19 mandátum (5,5%), RNEP 18 mandátum (5,2%), kisebbségi szervezetek 15 mandátum (4,4%).

november 19. Az elnökválasztás eredménye: Emil Constantinescu, az ellenzék közös jelöltje megszerezte a szavazatok 54,4%-át, Ion Iliescu volt elnök 45,6%-ával szemben.

november 28. Bukarestben a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) rendkívüli ülést tartott. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról és következményeiről folyt a vita. A szavazás eredménye: elfogadták a kormányba lépést, hárman szavaztak ellene, ketten tartózkodtak.

december 6. Ünnepélyesen aláírták a kormányzati többséget alkotó Román Demokratikus Konvenció (RDK), a Szociáldemokrata Unió (SZU) és az RMDSZ koalíciós megállapodását.

december 8. Marosvásárhelyen az RMDSZ Országos Tanácsa jóváhagyta a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeit. Határoztak a kormányzati struktúrában való részvétel személyi kérdéseiben is.

december 9. Parlamenti bemutatkozása előtt, Victor Ciorbea megbízott miniszterelnök közzétette kormánylistáját és kormányprogramját. Két RMDSZ-politikus kapott helyet a kormányban: Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter és Tokay György, a miniszterelnök mellé rendelt, kisebbségi ügyeket felügyelő tárca nélküli miniszter.