megoszt

május 19. Horvátországban népszavazással döntöttek az önálló horvát állam létrehozásáról, ami egyben a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból történõ kiválás tényét is szentesítette. A Drávaszögben 67 szavazóhelyen a szavazati joggal rendelkezõ 41 267 polgár közül 27 337-en járultak a szavazóurnákhoz (a szavazók 66 százaléka). A horvát állam függetlensége mellett 24 390 (89,20 százalék), ellene 2527 (8,25%) szavazó tette le a voksát, míg 690 (2,52%) szavazólap érvénytelen volt.

június 19. A szerb hadsereg (és a kötelékeikhez tartozó ugyancsak szerb szabadcsapatok) egységei erõteljes tûz alá vették a 748 lakosú kelet-szlavóniai magyar falut, Kórógyot. A falu polgármestere, Kell József megszervezi a falu védelmét, bár az elsõ perctõl világos a számukra, hogy egy támadás esetén a túlerõvel szemben vajmi keveset tehetnek. Ezért készül terv a lakosság evakuálására is.

június 26. Zágrábban és Ljubljanában egyszerre kiáltották ki a Szlovén Köztársaság és a Horvát Köztársaság függetlenségét. Az esti órákban a Jugoszláv Néphadsereg harci gépei megjelentek a két fõváros felett.

június 27. Palaèa szerb faluból egész éjszaka lõtték a kelet-szlavóniai Szentlászlót. A falu lakosai kísérletet tettek a település védelmének megszervezésére.

július 3. A hosszú hónapok óta a szerb—horvát határ mentén felsorakoztatott jugoszláv páncélos egységek délután három órakor a batinai (kiskõszegi) hídon át bevonultak a Drávaszög területére. A mintegy 30 páncélosból és 15 teherautóból álló menetoszlop végigvonult Vörösmarton, Csúzán és Hercegszõlõsön, majd Pélmonostor irányába fordult. Helyi értesülések szerint a különbözõ gyárak és cégek tehergépkocsijai a Vajdaságban mozgósított tartalékosokat szállították. Eközben Kelet-Szlavóniában folyamatossá váltak az összecsapások a szerb szabadcsapatok, valamint a horvát rendõri alakulatok és a nemzeti gárda egységei között.

július utolsó napjai A kelet-szalvóniai háborús területekrõl, valamint az elpusztított Æelije és Tenja horvát falvakból tömegesen érkeznek a menekültek Eszékre és a város környékére. A Tenját elfoglaló csetnikek folyamatosan lövik Eszék külsõ városrészeit.

augusztus 25. A kelet-szlavóniai magyar falu, Kórógy több mint kilencszáz fõs lakossága az agressziót elkövetõ szerb katonaság és a velük felvonuló szabadcsapatok elõretörése következtében elhagyja a falut. Polgármesterük Kell József vezetésével a falu lakosainak jelentõs része ideiglenesen magyarországi (siklósi és harkányi) menekülttáborokba kerül.

szeptember 4. A szerb fegyveres erõk befejezettnek tekintik a Drávaszög "felszabadítását", ami a fegyveres megszállás kiteljesedését jelenti. A több mint három hónapig tartó katonai akció nem járt oly hatalmas pusztítással, mint Kelet-Szlavónia esetében, a helybéliek ugyanis nem tanúsítottak semmilyen ellenállást.

szeptember 9—10. A Horvát Köztársaság Kivándorlásügyi Minisztériumának küldöttsége Pécsett és Mohácson megbeszéléseket folytattak a városi önkormányzat képviselõivel, lévén, hogy e két város területén mintegy 30 000 horvátországi menekült tartózkodik. Az elhelyezési gondok megvitatása mellett szó volt a menekült gyerekek oktatásának megszervezésérõl is.

október 6. A baranyai szerb katonai közigazgatás lezárta az egyetlen még szabad határátkelõt Magyarország felé. Az udvari határállomás, és az oda vezetõ út elaknásításával a Drávaszögben maradt lakosok kizárólag Szerbia felé a bezdáni hídon át közlekedhettek. Ezzel létrejött egy katonailag ellenõrzött "gettó", közel 5000 fõs magyar közösséggel.

október 10. Délután 15.00 órakor életbe lépett a Franjo Tudjman horvát elnök és Kadijeviè jugoszláv hadseregtábornok által aláírt — sorrendben hetedik — tûzszüneti megállapodás. A megállapodás értelmében a Jugoszláv Néphadsereg katonai egységeinek vissza kell vonulniuk a kaszárnyákba, a horvát félnek pedig újra biztosítani kell a katonai létesítmények áram-, víz- és gázellátását, valamint helyre kell állítani a telefonösszeköttetést is.

november 18. Hosszú hónapok kíméletlen ostroma után elesett Vukovár. A város a Jugoszláv Néphadsereg 650 tankja, több mint száz rakétalövõje, 250 ágyúja lõtte, s tette a földdel egyenlõvé, majd a reguláris hadsereg és a szerb szabadcsapatok 30 000 katonája rohamozta meg. A városba bevonuló fegyveresek tömegesen végezték ki a lakosságot és az elfogott védõket. A kórházból kétszáz sebesültet hurcoltak el — orvosaikkal és ápolóikkal együtt — és az Oèvara városrészben valamennyiüket tömegsírba lõtték. A város bevétele után a szerb hadsereg elõtt megnyílt az út Horvátország belsõ területei felé. A kelet-szlavóniai magyar és horvát települések — közöttük Szentlászló és Haraszti is — végveszélybe került.

november 24. 152 napos ostrom után elesett Szentlászló is. November 20-a óta a harcok a falu utcáin folytak, s a védõknek sikerült kimenekíteni a lakosságot. A földig lerombolt faluban mindössze hét lakos maradt. Az utolsó napok csatáiban 38 szentlászlói honvédõ esett el, 11 pedig eltûnt. A falut elhagyó több mint 1100 lakos 80 sebesültet vitt magával.

december 4. A Horvát Szábor elfogadta Az emberi jogokról, a szabadságjogokról és az etnikai és nemzeti közösségek vagy kisebbségek jogairól szóló Alkotmányos Törvényt, melynek 3. szakasza kimondja: "A Horvát Köztársaság védi az etnikai és nemzeti közösségek (kisebbségek) egyenjogúságát, és serkenti azok sokoldalú fejlõdését."

december 15. Budapesten aláírták a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén folytatandó együttmûködés elveirõl szóló jegyzõkönyvet, melynek 1. pontja kimondja: a Felek támogatják Magyar—Horvát Kisebbségi Vegyesbizottság létrehozását.

január 1—5. A baranyai szerb hatóságok kijelentik, mindenki elhagyhatja a baranyai háromszöget, aki az újonnan felállított szerb válságtörzs elõtt írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a jugoszláv hatóság javára lemond minden vagyonáról. Hogy minél többen távozzanak, a megfélemlítés és a terror fokozódik.

január 15. Az EK tizenkét tagállama elismeri Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Belgrádban megdöbbenéssel fogadják a döntést, hisz ez lényegében a szerb politika veresége.

január 23. Év végi számvetést készített az Eszéken megjelenõ Magyar Képes Újság. A közzétett adatok szerint az 1991-es népszámláláskor a Drávaszögben 19 310 horvát, 12 857 szerb és 9920 magyar nemzetiségû polgár élt. A szerb megszállást követõen mintegy 17 000 horvát, 6000 magyar és 5000 más nemzetiségû (albán, jugoszláv, német, szlovén) menekült el a térségbõl. A drávaszögi magyar tannyelvû iskolákban (Vörösmarton és Laskón), valamint a körzeti iskolákban (Újbezdánon, Sepsén, Csúzán, Nagybodolyán, Várdarócon és Kopácson) megszûnt a magyar nyelvû oktatás. A kimutatás szerint Horvátország háborús övezeteibõl megközelítõen 130 magyar pedagógus menekült el. A csetnik szabadcsapatok Kelet-Szlavóniában szétlõtték a kórógyi, a szentlászlói és a haraszti templomot, a Drávaszögben pedig felrobbantották a pélmonostori, a bellyei, és megrongálták a darázsi templomot. Baranyában egyetlen katolikus pap sem maradt, református igehirdetést is mindössze két lelkész végez Laskón és Karancson. Fosztogatás és rablótámadás során (nem a fegyveres összetûzések alkalmával) a megszállt Baranyában összesen 21 magyart öltek meg.

február 14. A Horvátországi Magyarok Szövetsége Pécsett megtartott rendkívüli kibõvített elnökségi ülésén — melyet az elnökségi, választmányi tagok és a szakbizottsági elnökök együttes kérésére hívtak össze — felmentették elnöki tisztségébõl Csörgits Józsefet. Az ülés résztvevõi kifogásolták, hogy a horvátországi magyarság tragikus helyzete ellenére a HMSZ kilenc hónapja nem mûködött.

február 1—15. Szinte valamennyi horvátországi frontszakaszon az érvényben lévõ tûzszünet ellenére folytatódnak a harcok. A szerb hadsereg (a szabadcsapatokkal együtt) folyamatosan lövi Vinkovcit és Eszéket.

február 15. A "kopácsi pogrom napja". Szerb fegyveresek zárták körül a falut és házról-házra járva, listák alapján gyûjtötték össze a keresett személyeket. A begyûjtött magyar férfiakat bántalmazták. Tóth Sándor a helyszínen, Séri Sándor öt nappal késõbb halt bele a sérüléseibe. Ezt követõen a magyar lakosság tömegesen hagyta el a drávaszögi falvakat.

február 16. A horvát Szábor beleegyezik a kéksisakosok fogadásába. A szerb hadsereg tovább lövi Zárát, Sziszeket és Eszéket.

február 22. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt a békeerõknek a volt Jugoszlávia háborús övezeteibe történõ kiküldésérõl. A 743. számú határozat 13 340 katona 530 rendõr és 519 polgári tisztviselõ egy évre szóló kiküldetését hagyja jóvá. A Kelet- és Nyugat-Szlavónia, Észak- és Dél-Krajina területére érvényes békefenntartó kontingens az UNPROFOR nevet kapja.

február 27. Aláírták a magyar—horvát—UNHCR háromoldalú nyilatkozatot, amelynek egyik legfontosabb eleme a menekültek hazatérését szorgalmazó ajánlás.

március 4. A szerb megszállás alatt lévõ horvátországi területek szerb hatóságai kijelentik, hogy a falvakból és városokból elmenekült horvát és magyar lakosok nem térhetnek vissza otthonaikba. Az üresen maradt házakat és lakásokat a szerb betelepülõk rendelkezésére bocsátják.

április 5. Szerb források szerint "minden korábbinál hevesebb harcok folynak a Drávaszögben". A halottak száma meghaladja a 200-at. Ugyancsak szerb hírforrások szerint a horvát alakulatok Magyarország területérõl támadták a szerb egységeket.

április 8. Súlyos bombatámadás érte Eszéket. Ötven sebesültet szállítottak a város kórházába, közülük négy belehalt sérüléseibe, húsz súlyos sebesült további ápolásra szorul.

április 10. Szlavónia háborús övezetébe megérkeztek az ENSZ békefenntartó alakulatainak elsõ egységei. Az UNPROFOR néven szereplõ kéksisakosok legfontosabb feladatai közé tartozik a fegyveres konfliktus felszámolása és a békés tárgyalások feltételeinek a megteremtése.

április 13. A Kelet-Szlavóniát megszálló szerb hatóságok az elnéptelenedett Kórógynak a Srpska Palaèa nevet adják. A faluban maradt néhány magyar mellé az elmúlt hónapokba 750 szerb lakost telepítettek.

május 14. A Magyar Képes Újság tudósítása szerint megtartotta évi közgyûlését az 1990. március 23-án megalakult Horvátországi Magyar Néppárt. A közgyûlésen hangsúlyozták: A HMNP a jövõben "szorgalmazni fogja a magyarok által leginkább lakott Drávaszög és a magyarországi Baranya egységes régiójának kialakítását."

május 16. Hivatalosan megkezdõdik a Drávaszög demilitalizálása. A jugoszláv katonai alakulatok baranyai parancsnoksága vállalta, hogy három napon belül kiüríti a megszállt területet és a nehéztüzérséget is 30 kilométerrel hátrább vonja.

május 19. Dárdán kilenc személyt — öt horvátot, három magyart és egy cigányt — kivégeztek a csetnikek.

május 22. Az ENSZ közgyûlése egyhangú döntéssel 172. tagállamként felveszi tagjai sorába Horvátországot. (Vele egy idõben Szlovénia és Bosznia-Hercegovina is az ENSZ tagja lett.)

május 30. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 757. számú határozata azonnali érvénnyel gazdasági és kereskedelmi embargót rendelt el a szerb—montenegrói államszövetség, Kis-Jugoszlávia ellen. A indoklásban szerepel a Horvátország elleni katonai agresszió ténye is.

Június vége Az 1991—92-es tanévben fõleg Pécsett és Mohácson tizenegy általános iskolában 914, öt középiskolában pedig 566 horvátországi menekült diák részesült oktatásban.

augusztus 3. Franjo Tudjman 56,42 százalékkal fölényesen megnyeri a horvátországi választásokat. Pártja, a Horvát Demokratikus Közösség a szavazatok 42,59 százalékával nem szerez ugyan abszolút többséget, de mégis övé a kormányalakítás joga.

augusztus 12. Franjo Tudjman, az elsõ közvetlen szavazással megválasztott elnök Zágrábban leteszi az esküt. Beszédében ígéretet tesz a horvát állami szuverenitás helyreállítására és a megszállt horvát területek felszabadítására.

szeptember 7. Stjepan Mesiæ lett a Horvát Szábor új elnöke. A képviselõhelyek több mint kétharmadát, összesen 84-et a kormánypárt, a Horvát Demokrata Közösség szerezte meg. A legerõsebb ellenzéki párt a Szociál Liberális Párt. A horvátországi szerbeknek 13 képviselõje van, míg a magyarság érdekeit Faragó Ferenc független képviselõ (akit a HMDK is támogatott) jeleníti meg.

szeptember 29. Zágrábban közlik: még nem tartják idõszerûnek a horvát és a magyar menekültek visszatérését a Drávaszögbe. Korábban a menekültek szeptember 30-ig történõ hazatérésérõl beszélt az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága is, mire a megszállt terület szerb hatósága erõdemonstrációba és újabb megfélemlítési akciókba kezdett.

szeptember 30. Minden figyelmeztetés ellenére Eszék környékérõl mintegy száz ember kísérli meg a hazatérést Baranyába, ahol a szerb fegyvereseket készültségbe helyezik. Az UNPROFOR alakulatai Antunovacnál megállítják a hazatérni szándékozókat.

október 23. Az Orvosok az Emberi Jogokért szervezet nyilvánosságra hozta bizonyítékait, amely szerint egy Vukovár környéki tömegsírba a szerbek 174 meggyilkolt kórházi ápoltat temettek el.

november 15. A Drávaszögben a szerb fegyveres alakulatok "különleges rendõrséggé" alakulnak át, miközben tovább tart a terror.

december 16. Antall József magyar és Hrvoje Šariniæ horvát miniszterelnök aláírta a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttmûködésrõl szóló szerzõdést, amely külön fejezetet (17. szakasz) szentel a kisebbségek jogainak érvényesítését biztosító rendelkezéseknek.

április 6. Zágrábban megtartotta alakuló közgyûlését a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK). Az érdekképviseleti szervezet elnökévé Pasza Árpádot, alelnökévé Jakab Sándort, Kell Józsefet és Horváth Lászlót választották. Ezt megelõzõen 1992 februárjában Pécsett a HMSZ elnökségének egy része kibõvített ülést tartott, melyen — a Horvátországi Magyarok Szövetségének gyakorlati politizálásával szembeni elégedetlenség következtében — egyhangú döntés született egy új érdekvédelmi szervezet létrehozásáról. Pasza Árpádot ekkor választották meg ügyvezetõ elnöknek.

május 17. Zágrábban a Horvát Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium hivatalosan is bejegyezte a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét.

május 20. Megalakult a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) Zágrábi Egyesülete. Elnökévé Baráth Árpádot, alelnökévé Pápé Jánost, titkárává pedig Likó Jánost választották.

június 28. A HMDK küldöttsége a horvát kormányhoz eljuttatott kérelmében jelezte egy zágrábi (központi) és egy eszéki (körzeti) teljes vertikumú magyar oktatási központ létrehozására vonatkozó igényét.

január 24. Megjelent a Horvátországi Magyarság címû szépirodalmi és tudományos folyóirat elsõ száma. A 32 oldalas, havonta megjelenõ kiadványt Lábadi Károly felelõs kiadó és fõszerkesztõ irányításával a Drávaszög Alapítvány jelenteti meg.

március 24. A HMDK elnöksége levélben fordult W. J. Clintonhoz, az Egyesült Államok elnökéhez, amelyben felhívta a figyelmet a horvátországi magyarok helyzetére, a szerb megszállás által keletkezett pusztítás lehetséges következményeire.

szeptember 13. Hosszas elõkészület után négy zágrábi középiskolában egy-egy csoport keretében megkezdõdött a magyar nyelv oktatása. Az anyanyelv-ápolási tanfolyamokon mintegy hetven gyerek vesz részt.

december 16. Kovács László magyar és Mate Graniæ horvát külügyminiszter budapesti találkozóján egyebek között szó volt az eszéki székhelyû, teljes vertikumú magyar oktatási központ létrehozásáról is. A horvát fél ígérete szerint mindet megtesz a horvátországi magyar nyelvû oktatás elõmozdítása érdekében.

április 5. Eszéken aláírták a Magyar—Horvát Kisebbségvédelmi Egyezményt, melynek 1. bekezdése leszögezi: "A Szerzõdõ Felek biztosítják a kisebbségek számára a kultúra, a nyelv, a vallás és a magyar, illetve a horvát identitás megõrzését."

július utolsó napjai A horvát fegyveres erõk két napos villámháborúban felszabadították a Knini Krajinát. Közel 200 000 szerb menekült tart Szerbia felé, ezek egy része Baranyában és Kelet-Szlavóniában marad. A horvát hadsereg ezt követõen a duna-menti megszállt terület felszabadításának szándékával kelet felé vonul, csak a nemzetközi diplomáciai nyomás állította meg Tudjman hadseregének lendületét.

augusztus eleje A Drávaszögben a szerb hatalom kényszermunkára hurcolja a férfi lakosság jelentõs részét. Az ezt követõ három hónap során soha nem tapasztalt kegyetlenkedési hullám söpört végig a megszállt területen, melynek célja a megfélemlítés. A férfiak lövészárkokat ásnak, megerõsítik a frontvonalat és újabb aknamezõket telepítenek. A kényszermunka december közepéig tart.

szeptember 29. A Horvátországban megtartott elõrehozott választások során Faragó Ferenc képviselõ helyére Jakab Sándor a HMDK alelnöke került a Horvát Száborba.

november 14. A mai lapok értesülése szerint Horvátország és Szerbia a napokban aláírta a tizennégy pontot tartalmazó Erdõdi Egyezményt, amely a Drávaszög, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség Horvátországhoz történõ békés visszacsatolásáról szól. A megállapodás tartalmazza a népszavazás és a választások pontos menetét is.

január 15. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa két határozatot hozott. Az elsõ kimondja: létre kell hozni egy átmeneti kormányt, amely biztosítani fogja a szerbek által megszállt horvát területek, a Drávaszög és Kelet-Szlavónia békés visszacsatolásának lehetõségét. Ennek értelmében megalakult az UNTAES, a rendezés nemzetközi erõi tömörítõ szervezet, melynek parancsnoka Jacques Klein tábornok. A másik határozat az ENSZ csapatok Prevlaka félszigeten történõ állomásoztatásának meghosszabbításáról rendelkezik. (Az ENSZ Biztonsági Tanácsa eddig összesen 89 határozatot hozott a balkáni konfliktus rendezése érdekben. )

január 27. Zágrábban az Ady Endre Mûvelõdési Egyesület székházában megtartotta alakuló közgyûlését a Horvátországi Magyar Tudományos és Mûvészeti Társaság. A meghívókat a kezdeményezõ bizottság nevében Skala Károly, Szirovitza Lajos és Horváth László írták alá. A HMTMT szándéka szerint a horvátországi magyar értelmiség és a tudományos élet jeles személyiségeinek szervezett összefogását szorgalmazza. A társaság elnökének Skala Károlyt választották.

április 11. Eszéken megjelent az Új Magyar Képes Újság, a HMDK hetilapja. A Kalapis Rókus fõszerkesztésében megjelenõ tizennégy oldalas kiadvány a Horvátországi Magyarok Szövetségének hosszú idõ óta halódó Magyar Képes Újság címû kiadványa helyett szeretné elvégezni a hiteles tájékoztatást.

április 25. A Horvátországi Magyar Tudományos és Mûvészeti Társaság elnöke Skala Károly nyilatkozatban tájékoztatta a közvéleményt az április 2-án Hodak-Mintas Ljerka miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélés lényegérõl. A közleménybõl kiderül, hogy miután a HMSZ és a HMDK vezetõivel folytatott megbeszéléseket követõen a horvát kormány illetékesei elõtt is világossá vált a nézetkülönbségek lényege, Hodak-Mintas Ljerka a HMTMT vezetõségét kérte fel a magyar szervezetek közötti közvetítésre.

május 23. A washingtoni kongresszus elõtt Tom Lantos beszámolt a szerb csapatok Horvátország keleti területein végzett pusztításairól. Jelentésében kitért a 167 részben vagy teljes egészében lerombolt templom újjáépítésének szükségességére is.

október elsõ napjai Több hónapos elõkészítés után a horvát—magyar államhatáron megnyílt a Kneževo (Herceglak) — Udvar közötti határátkelõ.

november 1. Halottak napja alkalmából hosszú idõ után a menekültek egy csoportja hazalátogathatott a Drávaszögbe. Az UNTAES ellenõrzése alatt egy órát tölthettek az újbezdáni temetõben.

december 2. A drávaszögi magyar iskolákban hat év után visszatértek a horvátországi tantervek szerinti oktatásra. Magyar nyelvû oktatás ugyan csak a laskói iskolában folyt, ahol az 1995—96-os tanévben összesen 57 diák tanult, ezek közül Kopácson négy osztályban 4, Várdarócon három osztályban 11 diákot tartottak számon. Laskón mindössze egy állandó pedagógus dolgozik, heten pedig a környezõ falvakból utaznak.

december 15. Elhalasztották az erre a napra tervezett helyhatósági választásokat a szerbek által megszállt Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-szerémség térségben. A választások tétje: a helyi önkormányzatok megalakítása révén segíteni a terület Horvátországhoz történõ békés reintegrációját. Franjo Tudjman köztársasági elnök és Jacques Klein tábornok, az UNTAES helyi megbízottja a választások új idõpontját 1997. március 16-ra tûzte ki.

január 15. Lejárt UNTAES csapatoknak a horvát Duna-mente térségére szóló megbízatása, ám jelenlétüket fél évre, július 15-ig meghosszabbították. A nemzetközi katonai erõk élére Willy Hanset belga vezérezredes került. A békefenntartó egységek horvátországi állomásoztatása a horvát költségvetésnek havi 4,5 millió kunájába kerül.

március 15. Választási elõzetesként a Magyar Képes Újság ünnepi száma a horvátországi magyarságra vonatkozó statisztikai adatokat közölt. Eszerint a háború éveiben a Drávaszögbõl 4651, Kelet-Szlavóniából és Nyugat-Szerémségbõl 3252 magyar menekült el. Közülük 5163 Horvátország szabad területein él — fõleg Eszék és Vinkovci környékén, de sokan menekültek Zágrábba is — míg a többiek külföldön, elsõsorban Magyarországon tartózkodnak.

április 10. Az Új Magyar Képes Újság beszámol az eszéki Magyar Oktatási Központ ünnepélyes alapkõletételérõl. Az intézmény jelentõségét Gál Zoltán, a magyar parlament elnöke, Ljilja Vokiæ horvát oktatási miniszterasszony és Branimir Glavaš, Eszék-Baranya megye fõispánja méltatta.

április 13—14. Többszöri halasztás után az Erdõdi Megállapodás értelmében Horvátország megszállt területein megtartották a helyhatósági választásokat, melynek során a drávaszögi magyarság választott képviselõi helyet kaptak a helyi önkormányzatokban. A legtöbb bonyodalmat a választók névsorának hiánya okozta. Az elsõ jelentések szerint az UNTAES védnöksége alatt álló területen 98 000 személynek volt választójoga, közülük 60—70 000 járult az urnák elé.

május 21. A megszállt és az UNTAES által ellenõrzött baranyai-szalvóniai körzetben a jugoszláv dinár helyett hivatalosan is a horvát kuna lett a fizetõeszköz. Ugyancsak május közepétõl Baranya és Szlavónia postai és távközlési szolgáltatásait a Horvát Posta és Távközlés hálózata vette át.

május utolsó napjai Eszék-baranya megye és Vukovár-szerémség megye területén mindenütt megtartották az újonnan megalakult helyi önkormányzatok alakuló ülésüket. Mindenütt egybehangzóan az elüldözöttek visszatelepülését és a terület újjáépítését tartották a legfontosabb feladatnak.

július 14. Horvátország legkeletibb részén, Újlakon, Erdõdön és Kiskõszegen az UNTAES zászlaja mellé felvonták a horvát zászlót is, "jelezve ezzel, hogy Horvátország hat év után teljes területén visszanyerte szuverenitását".

június 15. A nemzetközi megállapodások értelmében Baranyában és Kelet-Szlavóniában ezen a napon járt le a horvát közigazgatás visszaállításának határideje. A szerbek azonban újabb fél éves halasztást kértek.

augusztus elsõ napjai Zágrábban közölték, elégedetlenek a Horvátországból elüldözöttek visszatelepítésének ütemével. Az UNTAES által felügyelt területekre mintegy 80 000, a szülõföldjét elhagyni kényszerült polgárt várnak vissza, ám eddig mindössze 8870 család jelezte visszatérési szándékát, közülük ténylegesen 17 család tért haza. Az UNTAES vezetõi engedélyezték, hogy a drávaszögi Karancs falu lakói augusztus 7-én odahaza ünnepeljék meg a falu védszentjének napját, Szent Domonkos ünnepét. Augusztus 15-én az almásiak ugyancsak odahaza ünnepelhetik falujuk ünnepét, Nagyboldogasszony napját.

augusztus 16. Az Eszék melletti repülõtéren megrendezett ünnepségen elbúcsúzott Jacques Paul Klein tábornok, aki az UNTAES élén 18 hónapig volt Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-szerémség kormányzója. Utódja William Walker tábornok lett, akinek folytatnia kell a "helyreállt béke megõrzését, a hazatelepülõk megsegítését és az újjáépítés megszervezését".

augusztus 17. Hat év után Csúzán ismét megünnepelték Szent István ünnepét.

augusztus utolsó napjai Eszék-baranya megye 25 településén befejezõdött az üres lakóházak összeírásával és a háborús károk felbecsülésével megbízott csoport munkája. Szeptember 15-ig Vukovár-Szerém megye 18 településén is elvégzik a felmérést.

szeptember 11. Slavko Bariæ horvát vezérõrnagy sajtótájékoztatón elmondta, a Drávaszögben mintegy 12 000—15 000 taposóaknát kell hatástalanítani ahhoz, hogy biztonságos legyen a menekültek hazatérése.

szeptember 18. A horvát kormány Menekültügyi Hivatalának közlése szerint felgyorsult a hazatelepülési folyamat. Eddig 3230 hazatérési jóváhagyást állítottak ki az illetékesek, közülük 103 személy tért vissza. A betelepített szerbek közül 3300-an kaptak hazatérési engedélyt, õk horvátországi régi lakhelyükre térnek vissza. További 3000 szerb Szerbiába történõ távozásának engedélyezését kérte. Ugyancsak most közzétett adatok szerint az átmeneti rendõrségben jelenleg 838 horvát, 919 szerb és 52 más nemzetiségû rendõr teljesít szolgálatot.

szeptember vége A helyhatósági választásokat követõen egymás után alakulnak meg a helyi önkormányzatok. Várdarócon és Laskón szeptember 20-án, Vörösmarton 23-án tartották meg az alakuló közgyûlést, míg Csúzán — az érdektelenségbõl eredõen — csak egy ideiglenes intézõbizottság alakulhatott a legsürgõsebb teendõk elvégzésére.

október 9. Az Új Magyar Képes Újság tudósítása szerint a napokban a budapesti Új Kézfogás Közalapítvány 47 000 német márka értékben 70 tonna vetõmagot szállított 13 baranyai és kelet-szlavóniai magyarlakta falu mezõgazdasági termelõinek.

november 11. Hat év szünet után helyreállt a vasúti forgalom Horvátország és (Kis-)Jugoszlávia között. Vinkovciról délelõtt tíz órakor futott ki az elsõ szerelvény, és 11. 30-kor érkezett a šidi állomásra.

november 15. Megemlékezést tartottak az "Erdõdi egyezmény" aláírásának második évfordulóján. William Walker kormányzó, ideiglenes ENSZ megbízott az erdõdi kastélyban rendezett ünnepségen elmondta: az egyezménynek köszönhetõ, hogy a horvát Duna-mente térségben sikerült békés úton helyreállítani a horvát szuverenitást.

december 10. Életbe lépett a Horvátország és Jugoszlávia közötti kishatárforgalmi egyezmény. A határátlépési engedélyeket a vukovári és a pélmonostori rendõrállomásokon adják ki.

január 15. Horvátország és az ENSZ Biztonsági Tanács a befejezettnek tekinti Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség békés reintegrációjának folyamatát, ezzel Horvátország visszanyerte korábbi szuverenitását a térségben. Ezzel egyidõben megszûnt az UNTAES csapatok mandátuma is.

február 10. Marijan Petroviæ, a menekültek visszatelepítésével foglalkozó minisztérium vezetõje Zágrábban fogadta az MVSZ Csoóri Sándor vezette küldöttségét. A baranyai és kelet-szlavóniai magyarok hazatérése körül támadt nehézségek kapcsán a horvát minisztérium vezetõje elmondta: a háború összesen 27 milliárd kuna közvetlen kárt okozott Horvátországnak, a magyarok lakta Duna-mente térsége pedig 13 milliárd kuna kárt szenvedett. A helyreállításra fordított összegek kevesebb mint két százalékát biztosítják a nemzetközi szervezetek, holott csak a taposóaknák eltávolításához három millió kunára lenne szükség.

február 22. Zágrábban megalakult a Horvátországi Magyar Szervezetek Szövetsége, amely a tizenötezerre becsült horvátországi magyarság közös érdekeinek képviseletét tûzte célul. Egyes becslések szerint Horvátországban közel két tucat civil és társadalmi-politikai jellegû szervezet mûködik, amelyek nem egy esetben egymással is rivalizálnak. A Horvátországi Magyar Szervezetek Szövetsége mindezen szervezetek között szeretne közvetítõ szerepet vállalni.

március 27. Eszéken elhelyeztél a Magyar Oktatási és Mûvelõdési Központ alapkövét. A tervek szerint szeptemberben megtörténik az intézmény felavatása, s a magyar diákok már az új iskolaközpontban kezdhetik meg az iskolaévet.

május 13. A Baranyában és Kelet-Szlavóniában és Nyugat-Szerémségben állomásoztatott kiegészítõ ENSZ-rendõrség szóvivõje, Kirsten Haupt aggodalmát fejezte ki a térségben élõ szerbekkel és magyarokkal szembeni horvát fenyegetések miatt. Zágrábi sajtótájékoztatóján bejelentette, az utóbbi idõben már nem csak a szerb kisebbség tagjait fenyegetik, hanem azokat a magyarokat és horvátokat is, akik azután is a lakhelyükön maradtak, hogy 1991-ben a szerbek ellenõrzésük alá vonták a vidéket. A maradókat akkor a szerbek "usztasaként" bélyegezték meg, visszatelepülõ honfitársaik pedig most "csetnikként" tekintenek rájuk.

május 27. Horvátország 1992-tõl napjainkig 28,361 millió német márkának megfelelõ összeget fordított a területén élõ nemzeti kisebbségek támogatására — jelentette be Zágrábban a kormány nemzeti és etnikai kisebbségi hivatalának vezetõje Milan Šimiæ. Az 1991-tõl mûködõ hivatal vezetõje elmondta, hogy a pénzt a kisebbségi szervezet kapják meg, amelyek tagjainak a kulturális autonómia keretein belül biztosítják anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, a szabad vallásgyakorlást, valamint a kulturális és a történelmi emlékek ápolását. Milan Šimiæ bejelentette továbbá, hogy a Horvát Szábor hamarosan a harmadik olvasatban tárgyalja a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szabályozó törvényt.

június 5—8. A Magyarok Világszövetsége és a Horvátok Világszövetsége Eszéken együttmûködési megállapodást írta alá, amelyben egyebek között azt rögzítették, hogy tervet dolgoznak ki a délszláv háborúban lerombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatására és fokozzák együttmûködésüket a két országban élõ magyar, illetve horvát kisebbségek megsegítése érdekében. Tõkés László református püspök, a MVSZ küldöttségének tagja Szentlászlón, a lerombolt templomban tartott istentiszteletet, ahol a Világszövetség "Magyar újjáépítés — Szentlászló" elnevezésû segélyakciója keretében a székelyföldi ácsok megkezdték a tetõ helyreállítását.

október 15. Az ENSZ-tõl az EBESZ vette át a horvát Duna-mente térségében a többnemzetiségû horvát rendõrség tevékenységének felügyeletét. A nemzetközi szervezetnek ez az elsõ ilyen jellegû megbízatása. Az EBESZ Tim Guldiman vezette horvátországi képviseletének megbízatása december 31-én lejár, s a zágrábi kormány, illetve a bécsi ENSZ-központ közötti tárgyalásokon döntenek majd arról, folytatódjék-e az EBESZ szerepvállalása.

november 10. Az eurorégiók fejlesztésére és a kisebbségi jogok érvényesítésének támogatására vonatkozó magyar javaslatok is bekerültek annak a zágrábi értekezletnek a záródokumentumába, amelyen a Közép-Európai Kezdeményezésben részt vevõ államok parlamenti delegációi tanácskoztak. A 14 ország részvételével tartott konferencián megvitatták a globalizáció hatását a regionális stabilitásra és a gazdasági fejlõdésre, az erkölcsi és etikai értékek alakulására, a formálódó demokráciák alkotmányos-politikai berendezkedésére és a népek kulturális azonosságtudatára.

december 1. Horvátországban ismét lesz magyar nyelvû hetilapja az ott élõ magyarságnak. A hét hónapja szünetelõ Új Magyar Képes Újság örökébe a Zágrábban megjelenõ Képes Újság lépett, amelynek elsõ számát 1200 példányban nyomtatták ki. A korábban Eszéken megjelenõ Új Magyar Képes Újság megjelentetésének szüneteltetésére azért került sor, mert az egymással rivalizáló magyar szervezetek anyagi támogatását a horvát kormány Kisebbségi Hivatala felfüggesztette.

január 29. A horvát kormány kisebbségügyi hivatalával szembeni kemény bírálatának adott hangot Csörgits József, a Horvátország Magyarok Szövetségének elnöke. Az eszéki székhelyû HMSZ hosszú ideje belharcot vív a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetõivel. Csörgits azzal vádolja a kisebbségügyi hivatalt, hogy a horvátországi magyarság szétverésére törekszik, mivel az — éppen az említett belviszály miatt — a tavalyi év júliusától felfüggesztette a magyar szervezetek költségvetési támogatását.

január 31. "A magyar kormány külön pénzalapot hoz létre a délszláv háborúban lerombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének a támogatására" — jelentette be háromnapos horvátországi látogatásának befejezésekor Kopácson Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki a háborúban súlyos károkat szenvedett Kórógyot és Szentlászlót is felkereste.

március 16. Kettõszáz millió forintos támogatást ígért a közelmúltban tett látogatása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök a baranyai és a kelet-szlavóniai elpusztított magyar településeken található templomok felújításához. "Mi, itteni magyarok ehhez a támogatáshoz úgy járulhatunk hozzá — nyilatkozták a helyszínen az illetékesek —, hogy elõkészítjük a felvonulási terepet, részt veszünk a bontásban és a romok eltakarításában. A kórógyi és a kopácsi templom várhatóan a magyar kormánysegélybõl újulhat meg, és talán ebbõl rekonstruálják a vörösmarti mûvelõdési házat is."

június 1. A Határon Túli Magyarok Hivatalában aláírták a horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatásáról szóló szerzõdést. A magyar kormány 200 millió forintos segélykeretébõl 90 millió forinttal támogatja a kórógyi és 40 millió forinttal a kopácsi református templom felújítását. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt dr. Lévai Anikó a miniszterelnök felesége, a Védnöki Testület elnöke is.

szeptember 28. Göncz Árpád köztársasági elnök horvátországi látogatásának második napján Eszéken ünnepélyesen felavatta a Magyar Oktatási és Kulturális Központ új épületét.