megoszt

február 26. Ungváron megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Elnökévé Fodó Sándort választották.

március 4. Közzétették a KMKSZ alapszabályát.

március 15. A kárpátaljai magyarság elõször ünnepelhette szabadon nemzeti ünnepét.

július 16. Tiszaújlak határában felavatták a Rákóczi-szabadságharc elsõ gyõztes csatájának színhelyén újjáépített turulmadaras emlékmûvet, amelynek eredetijét 1945-ben lerombolták.

szeptember 10. A KMKSZ munkácsi választmányi ülése állásfoglalást fogadott el egy magyar autonóm körzet megalakításáról Beregszász központtal.

október 21. A területi tanács mellett nyolctagú munkacsoport alakult az 1944 õszén elhurcoltak sorsának kivizsgálására.

január 1. Életbe lépett az Ukrán SZSZK nyelvtörvénye.

január 4. A KMKSZ választmánya állásfoglalást tett közzé a magyar helységnevek ügyében. "Területünkön a magyarlakta települések magyar neveit a magyar nyelvû használatban hivatalosnak, az orosz és az ukrán megfelelõvel egyenértékûnek kell tekinteni."

február 2. A KMKSZ közzétette választási programját. Célul tûzte ki a magyar nyelvnek az orosz és az ukrán nyelvvel egyenlõvé tételét, az ungvári, a munkácsi és a nagyszõlõsi járás magyarlakta településeibõl magyar autonóm körzet kialakítását, Beregszász központtal.

február 25. A KMKSZ kibõvített ülésén a választással kapcsolatos problémákkal foglalkozott. A Kárpáti Igaz Szó megállapította: "A KMKSZ Elnöksége elsõsorban a beregszászi járási választmányt és elnökséget marasztalta el a fegyelem hiánya és személyeskedés miatt… Hibásnak ítélték meg azt a gyakorlatot, hogy a területi és járási elnökségek tagjai olyan képviselõjelöltek mellett korteskednek, akiket a KMKSZ testületileg nem támogat. "

február 24. A KMKSZ megalakulásának elsõ évfordulóján nyilatkozó Fodó Sándor az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban elmondta: "A szövetségen belül is vannak, akik ellenzik, és vannak, akik támogatják az autonómia eszméjét. "

április 1. Kibõvített ülést tartott Nagyszõlõsön a KMKSZ választmánya. A közelmúltbeli választásokon a KMKSZ jelöltjeként indult Fodó Sándornak nem sikerült bejutnia az Ukrán Legfelsõ Tanácsba, ugyanakkor helyi szinten sok esetben jelentõs, sõt meghatározó befolyásra sikerült szert tenni.

április 21. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a kárpátaljai magyarok lélekszáma 155 711 fõ, ebbõl 151 384-en vallották anyanyelvüknek a magyart.

május 2. A KMKSZ Ungváron megtartott elsõ küldöttgyûlésén ismét szóba került a szövetség gyenge szereplése a parlamenti választásokon. A Kárpáti Igaz Szó szerint: "A KMKSZ is aktívan közremûködött annak érdekében, hogy ne legyen magyar nemzetiségû parlamenti képviselõ. Például azzal, hogy Fodó Sándor a KMKSZ nevében arra hívta fel a beregszászi járás lakosait, hogy Vaszil Sepára szavazzanak. Vagy akkor, amikor a RUH és nem a KMKSZ erejében, támogatásában bízva indult jelöltként a nagyszõlõsi járásban."

július 16. Az Ukrán SZSZK Legfelsõ Tanácsa elfogadta az ukrán állam szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.

augusztus 24. Jeszenszky Géza és Anatolij Zlenko Budapesten közös nyilatkozatot írt alá. "Mindkét ország népei közeledésében fontos szerepet hivatottak játszani a két ország területén élõ nemzetiségi csoportok."

szeptember 27. Kijevbe érkezett Göncz Árpád, ahonnan Leonyid Kravcsuk kíséretében Ungvárra is ellátogatott. A két államfõ látogatásának egyik legfontosabb mozzanata Petõfi Sándor ungvári szobrának leleplezése.

november 14. A KMKSZ választmánya nyilatkozatot tett közzé az 1944-ben elhurcoltak ügyével kapcsolatban. A Szovjetunió, illetve az USZSZK vezetõségéhez címzett okmány szerzõi elvárják, hogy "nyilvánosan kérjenek bocsánatot a Kárpátontúli területen élõ magyaroktól, németektõl, akiknek hozzátartozóit csupán nemzetiségi hovatartozásuk miatt hurcolták el a sztálini munkatáborokba."

november 17. A területi tanács elnöksége úgy döntött, hogy az USZSZK Legfelsõ Tanácsának Elnökségétõl kérni fogja az ungvári és a beregszászi járás egyes települései nevének megváltoztatását.

november 23. Az ungvári városi tanács a görög katolikus és a pravoszláv egyházközösségek között kialakult feszültség miatt ideiglenesen bezáratta a város székesegyházát, és újabb javaslatokat dolgozott ki a felekezetek közötti kapcsolatok rendezésére.

november 24. Lerakták az 1944 õszén elhurcoltak szolyvai gyûjtõtáborának helyén létesítendõ emlékpark alapkövét.

december 26. Alma-atában megalakult a Kazahsztáni Magyarok Kulturális Egyesülete. Elnökévé Leskó Lászlót választották.

január 2. A kárpátaljai nemzetiségi szervezetek (magyar, ruszin, román, szlovák, német, cigány) képviselõi a területi tanács vezetõivel megtartott eszmecserén kijelentették, hogy támogatják a ruszinok Kárpátalja autonóm státusára vonatkozó nyilatkozatát.

március 1—3. A KMKSZ Ungváron konferenciát szervezett a világban szétszórt és az anyaországi magyarság képviselõinek részvételével, A kárpát-medencei magyarság a XX. század végén címmel.

március 17. A Szovjetunióban az ország további sorsáról megtartott népszavazás során a lakosság többsége a szövetség fennmaradása mellett adta le voksát. Kárpátalján az ukrajnai átlagnál kevesebben (62%) mondtak igent az unióra.

május 11. A KMKSZ, a Hungarológiai Központ és a Magyarságkutató Intézet Ungváron tanácskozást szervezett a kárpátaljai magyar települések nevérõl.

május 26. A KMKSZ nagyszõlõsi városi szervezete emléktáblát helyezett el az egykori nagyszõlõsi gettó épületének falán.

május 31. Leonyid Kravcsuk, az USZSZK és Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Budapesten nyilatkozatot írt alá az USZSZK és Magyarország kapcsolatainak alapjairól. A két fél vállalta: "Megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy mielõbb megkezdhesse tevékenységét a magyar konzuli intézmény az USZSZK-ban és az ukrajnai konzuli képviselet az MK-ban."

június 14. A Nemzetek Közötti Kapcsolatokkal Foglalkozó Megyei Képviselõi Bizottság a történelmi helységnevek visszaállításáról tárgyalt "A KMKSZ a települések nevének többnyelvû használata mellett foglal állást, mely azt is feltételezi, hogy valamennyi elnevezést hivatalosnak kell tekinteni."

június 29. Rahón választmányi ülést tartott a KMKSZ. "Az egyik legfõbb célkitûzést elérte az elnökség, már mód van arra, hogy a jelentkezõk igényének arányában magyar nyelvû óvodát és iskolai osztályokat indíthatnak bárhol, így Rahón is. "

június 30. Módosították a KMKSZ alapszabályát.

július 14. Dupka György a KMKSZ kulturális bizottságának munkájáról szólva elmondta: "Két nagy témakörben folyik a konzultáció. Az egyik, hogy Kárpátalján, illetve Ukrajnában létrehozzák a nemzetiségi szervezetek ligáját. . ., amely beléphetne a FUEV-be. A másik irány, hogy a föderatív Ukrajna keretén belül létrehozzák Kárpátalja önálló föderatív egységét. "

július 17. A KMKSZ közzétette a Kárpátalja autonóm státusáról szóló nyilatkozatot.

augusztus 21. A KMKSZ állásfoglalást tett közzé a moszkvai eseményekkel kapcsolatban. "Meggyõzõdésünk, hogy a régi parancsuralmi rendszerhez nincs visszaút. Elítélünk minden olyan intézkedést, amely ellentmond a Szovjetunió és Ukrajna alkotmányának. A hatalmat átvett bizottság intézkedéseit alkotmányelleneseknek tekintjük."

szeptember 10. A KMKSZ beregszászi járási szervezetének választmánya úgy döntött, hogy támogatja a Kárpátaljai Ruszinok Társaságának szeptember 1-jén Kárpátalja köztársasági státusának felújításával kapcsolatban közzétett állásfoglalását, azzal a feltétellel, hogy egyidejûleg biztosítják a magyar kisebbség autonómiáját.

szeptember 14. Dalmay Árpád KMKSZ beregszászi vezetõje, a beregszászi járási tanács ülésén indítványozta, hogy tartsanak népszavazást a magyar autonóm körzet megalakításáról a beregszászi járás közigazgatási határain belül.

szeptember 17. A KMKSZ területi választmánya úgy döntött, hogy a közelgõ ukrajnai elnökválasztás elõtt megalakítja az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) (tagjai: KMKSZ, Lvovi Magyar Kulturális Szövetség, Kijevi Magyar Kulturális Egyesület).

szeptember 19. Magyarország ungvári konzuli képviseletének épületérõl ismeretlen tettesek ellopták a magyar zászlót és a címert.

október 27. Ungváron megalakult a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligája (tagjai: a KMKSZ, a Kárpátaljai Németek Újjászületés Szövetsége, a szlovák Ludovy Stur, a Roma Cigányszövetség, a Kárpátaljai Ruszinok Társasága).

november 12. A KMKSZ Elnöksége felszólította a lakosságot, hogy a közelgõ választásokon szavazzon Ukrajna függetlenségére és Kárpátalja autonómiájára Ukrajna keretén belül.

december 1. Az Ukrajnában megtartott országos választásokon a lakosság 90%-a támogatta a köztársaság függetlenségét. Az elnökválasztáson Leonyid Kravcsuknak a választópolgárok 60%-a szavazott bizalmat. Beregszászon az urnához járultak több mint 90%-a voksolt a nemzetiségi körzet létrehozása mellett.

december 8. Beregszászon megalakult a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ). Elnökévé Orosz Ildikót választották.

január 6. Técsõn ismeretlen tettesek meggyalázták Kossuth Lajos mellszobrát.

február 21. A beregszászi városi tanács ülésén heves vita után elfogadták, hogy visszaállítják a város mintegy kéttucatnyi utcájának történelmi nevét.

március 6. Fodó Sándor a KMKSZ III. közgyûlése elõtt a ruszin—ukrán kérdésrõl nyilatkozva elmondta: "Gyakorlatilag úgy fest a helyzet, hogy. . . a ruszinok most elégedetlenek velünk, mert nem támogatjuk szeparatista törekvéseiket, és jó viszonyt akarunk kiépíteni az ukrán mozgalmakkal, elsõsorban a RUH-hal."

március 7. A KMKSZ III. közgyûlése elfogadta a szövetség cselekvési programját. A dokumentum egyebek között leszögezte: "Kárpátaljának olyan önkormányzati státust kell biztosítani, amely elhatárolja a központi és a helyi hatalom jogkörét." Tóth Mihály és Dupka György lemondott a szövetségben viselt tisztségérõl.

április 17. Az állami közigazgatás nemzetiségi ügyek megyei fõosztályának élére Veress Gábort, a beregszászi járási pártbizottság volt elsõ titkárát nevezték ki.

május 9. Közzétették a Magyar Autonóm Körzet tervezetét.

május 10. A KMKSZ választmánya az alelnöki tisztségérõl leköszönt Tóth Mihály helyére Vári Fábián Lászlót választotta meg.

május 25. A KMKSZ Elnökségének Csapon megtartott ülésérõl kiadott közlemény kimondta: "Tekintettel arra, hogy a DPKCS tagjai különálló elvi álláspontot nem képviselnek. (…) az elnökség úgy véli, hogy a platform személyi indíttatású, anyagi motiváltságú felelõtlen szervezet, amely a szövetség és a kárpátaljai magyarság egységét veszélyezteti. (…) A szövetséget a Kárpátaljai Nemzetek Demokratikus Ligájában képviselõ Dupka György és Turóczy István mandátumát felfüggeszti."

július 1. Az ungvári városi tanács döntése értelmében a város több utcája visszakapta régi magyar nevét.

június 20. Az Ukrán Legfelsõ Tanács elfogadta a nemzetiségi törvényt.

július 1. Az ukrán parlament ratifikálta a magyar—ukrán alapszerzõdést.

július 22. A területi tanács elutasította a Beregszászi Magyar Autonóm Körzet megalakításával kapcsolatos törvénytervezetet.

december 24. A kárpátaljai elnöki megbízott rendelkezést adott ki a nyelvtörvény és a kisebbségi törvény alkalmazásáról.

január 1. Fodó Sándor újévi sajtónyilatkozatában ismét hangsúlyozta, hogy a KMKSZ a vele szimpatizáló többi társadalmi szervezettel együtt továbbra is ragaszkodik a különleges önkormányzati státus megadásához és a magyar autonóm körzet kialakításához.

január 16. A területi tanács határozatban rendelkezett egyes települések nevének használatáról. A kérdéssel kapcsolatban elfogadott dokumentumban azzal a kéréssel fordult a Legfelsõ Tanács Elnökségéhez, hogy hagyja jóvá a területi tanácsnak a történelmi nevek visszaállítására vonatkozó javaslatait. Ezek értelmében a beregszászi járásban 11, a munkácsiban 5, az ungváriban pedig 6 magyar község kapná vissza eredeti nevét.

január 24. Ungváron megtartották a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligájának második konferenciáját. A fórum összehívását a KMKSZ kezdeményezte, mivel meglévõ formájában nem tartotta eléggé hatékonynak a liga mûködését, s új alapszabály-tervezet elfogadását javasolta. A beterjesztett dokumentummal kapcsolatban számos kifogás hangzott el, ezért a küldöttek koordinációs bizottságot hoztak létre a nézetkülönbségek feloldására.

február 4. Kijevben ülésezett a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó ukrán—magyar vegyes bizottság. Az ülés napirendjén egyebek között a magyar kulturális autonómia, a beregszászi kórház, színház és gimnázium, a magyar pedagógiai központ ügye szerepelt. Fodó Sándor nehezményezte, hogy a Közoktatási Minisztérium a KMPSZ címére érkezett levélben arra utasítja az iskolákat, hogy a tanulókban tudatosítsák: õk ukránok, csak magyar származásúak.

február 25. A Kárpátaljai Ruszinok Társaságának elnöksége népszavazási elõkészületekbe kezdett az egykori kárpátaljai köztársaság, Podkarpatszka Rusz státusának visszaállítása érdekében.

március 1. A Kárpátaljai Ruszinok Társaságának Elnöksége azzal a kéréssel fordult az ENSZ fõtitkárához, hogy Ukrajna ENSZ-képviseletén keresztül szorgalmazza Podkarpatszka Rusz 1945 elõtti önigazgatási státusának (autonómiájának) visszaállítását.

március 13. A KMKSZ nagyszõlõsi tisztújító gyûlésén ismét Fodó Sándort választották meg elnöknek. Az elnöki beszámoló cáfolta a szövetség válságáról terjesztett híreket, egyebek között azzal, hogy a KMKSZ tagjainak száma nem csökken. A küldöttek elfogadták az új, módosított alapszabályt és a KMKSZ programját.

április 5. A Kárpátaljai Ruszinok Társasága felhívást intézett Podkarpatszka Rusz (Kárpátalja) lakosságához az autonómia ügyében.

április 14. Ungváron megalakult a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság. Elnökévé Petro Lizanecet, az egyetem magyar tanszékének vezetõjét, a Hungarológiai Központ igazgatóját választották.

április 30. Ungváron hivatalos megbeszélésre került sor Antall József miniszterelnök és Leonyid Kravcsuk államfõ között. A találkozó után Fodó Sándor elmondta: az ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy messzemenõen támogatja a magyarság kulturális és személyi elvû autonómiájára irányuló törekvéseket, valamint a többségükben magyarlakta vidékek önkormányzatának létrehozását.

május 15. A Kárpátaljai Ruszinok Társaságának Munkácson megtartott konferenciáján megalakították Podkarpatszka Rusz árnyékkormányát. Ezt egy pozsonyi sajtótájékoztatón jelentették be a ruszin vezetõk, ami diplomáciai feszültséget okozott Ukrajna és Szlovákia között.

június 15. A KMKSZ beregszászi járási szervezete nyilatkozatot tett közzé, melyben bejelentette: a továbbiakban Vaszil Sepát nem tekinti a járás parlamenti képviselõjének, és a mandátumáról való lemondásra szólítja fel.

június 19. Ungváron megtartották a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligájának II. kongresszusát. A tanácskozáson nem fogadták el a KMKSZ-nek az alapszabály módosítására tett javaslatait, ezért a magyar szövetség felfüggesztette tagságát a szervezetben.

július 18. Tiszaújlakon ülésezett a KMKSZ választmánya, és jóváhagyta a szövetség tagságának felfüggesztését a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligájában. A Kárpáti Igaz Szó fõszerkesztõjének kinevezése körüli vitában olyan döntés született, hogy a KMKSZ ragaszkodik saját jelöltje (Kõszeghy Elemér) kinevezéséhez.

július 29. Podkarpatszka Rusz árnyékkormánya bejelentette, hogy az ukrán kommunisták által agyonlõtt Bródy András kormányának jogutódjaként lép fel.

augusztus 10. A Kárpátaljai Megyei Tanács igazságügyi fõosztálya megtagadta a KMKSZ alapszabályának újrabejegyzését, mivel az okmány, úgymond, politikai tevékenységre utaló kitételeket is tartalmaz. A szövetség elnöksége a sajtóban közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az eljárást törvénytelennek ítéli meg, és jogorvoslat végett a bírósághoz fordul.

augusztus 19. Monori István, Magyarország elsõ ungvári fõkonzulja fogadást adott a kárpátaljai sajtó képviselõi részére. Felhívta az ukrán újságírókat, hogy tanúsítsanak önmérsékletet a "Kárpátalja elszakítására irányuló magyar törekvések hangoztatásakor", mivel ilyen irányvonalat sem a kormány, sem a befolyásos politikai erõk nem követnek.

augusztus 29. Beregszászon megalakult a Bródy András Történelmi-honismereti Társaság.

szeptember 10. Antall József hivatalában fogadta a határontúli magyar érdekvédelmi szervezetek képviselõit. A KMKSZ részérõl Milován Sándor vett részt a találkozón.

szeptember 25. Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) néven bejegyezték az UMÉK április 30-án megalakított szervezetét.

december 19. A KMKSZ bátyúi választmányi ülésén a beregszászi választmány Tóth Mihályt jelölte az ukrán parlamentbe. Ugyanezen a tanácskozáson Tóth Mihály kifejtette, hogy fenntartásai vannak a szövetség jelenlegi vezetésével szemben, a szervezet politikáját nem vallja magáénak. Véleménye szerint a kárpátaljai magyarság kijevi képviselõjének egyáltalán nem kell elkötelezett KMKSZ-esnek lennie. Bejelentette, hogy jelölését akkor sem vonja vissza, ha a választmány nem szavaz neki bizalmat.

január 6. Papírhiány miatt januárban csak heti egy alkalommal jelent meg a Kárpáti Igaz Szó, a kárpátaljai magyarság egyetlen magyar nyelvû napilapja.

január 26. A KMKSZ beregszászi választmánya megerõsítette a Bátyúban ülésezett nagyválasztmány döntését, miszerint a beregszászi választókörzetben csak Fodó Sándort támogatja.

február 3. Kárpátaljára látogatott Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter, aki Ungváron ukrán kollégájával, Anatolij Zlenkóval tárgyalt. A magyar diplomácia vezetõje találkozott a KMKSZ Elnökségével is.

február 5. A KMKSZ közzétette választási programját, amely fontosnak tartja, hogy a nemzetiségi szervezetek kapjanak jelöltállítási jogot, a nemzetiségek pedig garantált képviseletet.

február 10. Az Ungvári Állami Egyetem egykori magyar szakos hallgatóinak egy csoportja (Czébely Lajos, Debreceni Mihály, Kulin Zoltán, Perduk János, Sari József és Zselicki József) szövetséget hozott létre volt tanáruk, Fodó Sándor parlamenti képviselõi jelölésének támogatására.

február 26. Megalakulásának ötödik évfordulóján a KMKSZ úgy értékelte, hogy létrejötte "új korszakot nyitott a kárpátaljai magyarság történetében. Ezen a napon jelent meg elõször a magyarság mint szervezett erõ, mint politikai, társadalmi akarat… Ha a magyar lakosság bizalmat szavaz a szövetség által támogatott képviselõjelölteknek, akkor a KMKSZ és általa a szervezett magyarság politikai súlya megsokszorozódik."

március 10. Beregszászon megnyílt az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház.

március 14. A Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ Elnöksége jóváhagyta Erdélyi Gábor kinevezését a Kárpáti Igaz Szó fõszerkesztõjévé.

március 15. Megalakult a Kárpátaljai Magyarok Ötvenhatos Szövetsége.

március 27. A parlamenti választások elsõ fordulójában a magyar jelöltek közül a beregszászi választókerületben Tóth Mihály, a nagyszõlõsiben Kovács Elemér, az ungváriban Kovács Miklós jutott tovább.

április 10. A beregszászi választókerületben Tóth Mihály Fodó Sándorral szemben megnyerte a parlamenti választások második fordulóját.

május 26. Közzétették az RMDSZ és a KMKSZ közös közleményét a két szervezet vezetõinek romániai tárgyalásairól.

június 19. Beregszászon püspökké szentelték Gulácsy Lajost, aki Hegedûs Lóránt elõtt tette le az esküt.

július 1. A MÉKK és Tóth Mihály meghívására háromnapos kárpátaljai magánlátogatásra érkezett Habsburg Ottó.

július 10. A helyhatósági választások második fordulójában a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökévé Szerhij Uszticsot, a beregszászi városi tanács elnökévé Pataki Istvánt választották.

július 11. Ülést tartott a KMKSZ Elnöksége. A testület közleményben értékelte a helyhatósági választások eredményeit. Az elnökségi állásfoglalás sajnálatosnak nevezte, hogy Habsburg Ottó kárpátaljai látogatása során nem talált módot a szövetség vezetõivel való találkozásra.

július 23. Az új megyei tanács hat tagja szándéknyilatkozatot tett közzé a testület magyar képviselõi tagozatának megalakításáról. Az aláírók hangsúlyozták, hogy bár nem mindannyian vallanak azonos politikai nézeteket, úgy vélik, hogy a magyarságot közvetlenül érintõ kérdésekben szükség van véleményük egyeztetésére.

augusztus 6. Beregszászon megalakult a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF). Létrehozói: a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség, a Szolyvai Magyarok Kulturális Szövetsége, a KMKSZ-bõl kivált ungvári középszintû szervezet és a técsõi városi szervezet, valamint a MÉKK.

augusztus 7. Budapesten, a HTMH-ban Tabajdi Csaba megbeszélést folytatott a kárpátaljai magyarság néhány vezetõjével: Fodó Sándorral, Milován Sándorral, Orosz Ildikóval, Tóth Mihállyal, Dalmay Árpáddal és Dupka Györggyel. A találkozó azzal a szándékkal jött létre, hogy a kárpátaljai szervezetek vezetõi valamilyen egyezségre jussanak a kárpátaljai magyarságot megosztó problémák ügyében.

augusztus 16. A KMKSZ ungvári városi középszintû szervezetének közgyûlése úgy döntött, hogy a szervezet átalakul, és a jövõben Ung-vidéki Magyar Szövetség (UMSZ) néven kíván tevékenykedni.

augusztus 18. A KMKSZ nagyszõlõsi járási szervezetének elnöksége nyilatkozatban ítélte el azokat a KMKSZ-vezetõket, akik a szövetségbõl való kilépés mellett döntöttek.

augusztus 27. A KMKSZ augusztus 22-én megtartott választmányi ülésérõl kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy a testület visszautasítja az utóbbi idõben a címére elhangzott vádakat, tudomásul veszi az ungvári középszintû szervezet megszûnését és azt, hogy egyes vezetõségi tagok a jövõben nem kívánnak a szövetség keretei között tevékenykedni.

augusztus 28. Nagyszõlõsön megtartották a KMKSZ választmányi ülését. Fodó Sándor tagadta, hogy bármiféle válság jelei mutatkoznának a KMKSZ soraiban. Milován Sándor elmarasztalta a kárpátaljai magyar újságírókat, mert magyarországi publikációikkal aláássák a szövetség tekintélyét. Kovács Miklós Tabajdi Csabát és Monori István ungvári fõkonzult vádolta meg azzal, hogy közük van a KMKSZ megosztásához.

szeptember 15. Beregszászon ünnepélyes keretek között megnyitották a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskolát, amely a KMKSZ, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Református Egyház és a beregszászi városi tanács összefogásával, jelentõs magyarországi anyagi támogatással jött létre.

szeptember 18. Rendkívüli küldöttgyûlést tartott a KMKSZ beregszászi járási középszintû szervezete. A fórumon 21 alapszervezet képviseltette magát. A szervezet új elnökévé Vári Fábián Lászlót választották meg.

október 1. Beregszászon megalakult a Kárpátaljai Magyar Képviselõk Tanácsa. Az alakuló gyûlés kezdetén a jelenlévõk egy csoportja — köztük a KMKSZ elnökségi és választmányi tagjai — elhagyta a termet, mivel nem tartotta szabályosnak a fórum összehívását.

október 22. Tisztújító közgyûlést tartott a MÉKK. Az elnöki posztra az elkövetkezõ három évre ismét Dupka Györgyöt választották meg. Szerinte a magyarságot nem a különféle szövetségek, szervezetek létrejötte osztja meg, hanem az a törekvés, mely a helyi magyarság gettósítását, arctalan tömeggé változtatását célozza. Károsnak ítélte meg továbbá azt is, hogy "némely társadalmi szervezetek" vezetõi tévedhetetlen irányítóknak tüntetik fel magukat, ellenségképet fabrikálnak, s ezzel mesterségesen tartják fenn a konfliktust. A küldöttek Tóth Mihályt a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották.

november 1. A megyei tanácsba 9, a beregszászi járásiba 20 (66%), a nagyszõlõsibe 9, az ungváriba 13, az ungvári városi tanácsba 3 magyar képviselõ került be. Munkácson nem jutott mandátumhoz magyar jelölt. A községi tanácsokba megválasztott 4300 képviselõ közül 611 magyar.

november 8. Tabajdi Csaba és Lábody László meghívására KMKSZ-küldöttség látogatott Budapestre. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem kíván beavatkozni a kisebbségi szervezetek közötti vitába, a kapcsolattartásban pedig nem az egyenlõsdi elve, hanem objektív kritériumok (taglétszám, választási eredmények, hatékonyság) fognak érvényesülni.

november 26. A KMKSZ és a MÉKK Beregszászon konferenciát szervezett az 1944-es deportálások emlékére.

november 27.  Szolyván felavatták a Sztálinizmus Áldozatainak Emlékparkját. Az ünnepségen felszólaló Fodó Sándor kijelentette: "Érthetõ, miszerint a jelenlegi gazdasági körülmények között Ukrajna képtelen kárpótolni az elhurcoltakat, illetve a mártírok hozzátartozóit, viszont az erkölcsi kárpótlásra, arra, hogy az ukrajnai vezetés nyilvánosan kérjen bocsánatot a sztálini terror miatt, annak ellenére is szükség van, hogy e bûnök nem terhelik a fiatal ukrán államot."

november 29. A KMSZF megalakításával kapcsolatos hírekre reagálva Fodó Sándor kijelentette: "Ennek a szervezetnek gyakorlatilag nincs létjogosultsága megyei szinten. Az ukrán törvények értelmében csak azt a szervezetet lehet megyei szinten bejegyezni, mely a járások kétharmadában alapszervezetekkel rendelkezik. Ha mégis bejegyeznék, akkor el lehet gondolkodni afelõl, kinek áll érdekében egy ilyen szervezet bejegyzése."

december 3. A KMKSZ három ungvári alapszervezetének tagsága úgy döntött, hogy a közgyûlésig az alapszervezetek önállóan tevékenykednek, a koordinációs funkciókat pedig a szövetség központi irodája látja el.

január 3. A vidék történetében elõször jelent meg Szolyván részben önálló magyar nyelvû újság, Szolyvai Krónika címmel.

január 8. Tiszaújlakon választmányi ülést tartott a KMKSZ. A belsõ szervezési kérdések megvitatása mellett a testület nyilatkozatban tiltakozott a Tõkés László lejáratását célzó sajtókampány ellen, illetve memorandumot intézett a magyar kormányszervekhez a földprivatizációnak a kárpátaljai magyarságot érintõ problémáival kapcsolatban.

január25. Dr. Báthory János elnökhelyettes vezetésével Kárpátaljára látogatott a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal küldöttsége. A delegáció tagjai az ungvári Hungarológiai Központban folytatott megbeszéléseket követõen felkeresték a KMKSZ székházát. Látogatásuk során megismerkedtek a megyei tanács nemzetiségi, migrációs és vallásügyi fõosztályának tevékenységével.

január 30. Megjelenésének 75. évfordulóját ünnepelte Kárpátalja egyetlen hivatalos magyar nyelvû lapja, a Kárpáti Igaz Szó.

február 4. Tisztújító közgyûlést tartott az Ung-vidéki Magyar Szövetség (UMSZ). Általános elnökké Kövér Györgyöt, ügyvezetõ elnökké dr. Szabó Lászlót választották meg.

március 16. A KMKSZ meghívására három magyar ellenzéki párt (Fidesz, MDF, KDNP) küldöttsége (Orbán Viktor, Kövér László, Németh Zsolt; Für Lajos, Szabó Iván, Csóti György; Gáspár Miklós, Mizsei Zsuzsanna, Harrach Péter) tárgyalt Kárpátalján. A megbeszélések során áttekintették a magyar—ukrán alapszerzõdés megkötése óta eltelt idõszakot, és tájékozódtak a szerzõdésben foglaltaknak a magyar kisebbség életére gyakorolt hatásáról.

március 19. Beregszászon megtartotta VI. közgyûlését a KMKSZ. Fodó Sándor elnök szerint "a szövetség a belsõ elkülönülés ellenére is mûködõképes maradt. A helyhatósági választások arról tanúskodnak, hogy a KMKSZ mára komoly politikai tényezõvé vált. Több százra tehetõ azoknak a képviselõknek a száma, akik szövetségünk színeiben jutottak be a községi, a járási tanácsokba, illetve a megyei tanácsba."

március 25. A Kárpátaljai Megyei Tanács magyar képviselõcsoportja (21 fõ) azzal a kéréssel fordult Szerhij Uszticshoz, a megye vezetõjéhez, hogy alakítsanak önálló magyar tanfelügyelõséget, illetve hozzák létre az önálló beregszászi magyar pedagógus-továbbképzõ központot.

április 1. Budapesten befejezõdött a Magyar—Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülése. Ennek kapcsán Tabajdi Csaba elmondta: "A vegyes bizottság hatékony együttmûködési formának bizonyult. Ezt megerõsíti az ukrán félnek az a mintaszerû nyitottsága, amelynek révén a kisebbségi szervezetek képviselõi is részt vehettek a találkozón."

április 4. Fodor Gábor magyar mûvelõdési miniszter kulturális, oktatási és tudományos egyezményeket írt alá Kijevben. A négy megállapodás közvetlen kapcsolatra ösztönzi az alkotómûhelyeket, az oktatási és tudományos intézeteket, rendelkezik arról, hogy tárgyalásokat kell kezdeni a magyar kulturális javak visszaszolgáltatásáról.

április 6. A KMPSZ Elnöksége a megyei tanács elnökéhez intézett nyílt levélben szorgalmazta a pedagógusok több hónapi bérhátralékának kifizetését.

április 10. A KMKSZ elnökségi ülésén egyebek mellett arról döntött, hogy nyilatkozatban sürgeti a magyar falvak történelmi nevének visszaállítását, illetve önálló magyar tanfelügyelõség létrehozását.

május 15. Leonyid Kucsma ukrán államfõ "a kétoldalú kapcsolatok legaktuálisabb témáit" vitatta meg Kijevben Horn Gyula miniszterelnökkel.

június 11. A KMKSZ választmányi ülésén kiemelten foglalkoztak a kárpátaljai magyar oktatásügy helyzetével. A testület, a magyar pedagógusok égetõ hiányára való tekintettel rendkívül fontosnak tartotta a magyar nyelvû fõiskolai képzést, és felhívta az illetékesek figyelmét a magyar nyelven történõ felvételizés biztosításának fontosságára.

június 27. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Ungváron megtartott közgyûlésén Vass Tibor fõtitkár a szövetség addigi munkáját értékelve kijelentette: "Az elmúlt három évrõl igazából nincs mit elmondanom, mert a szövetség nem mûködött, semmilyen munkát nem fejtett ki."

június 30. Ungváron ülésezett az Magyarok Világszövetsége elnöksége. Dobos László elismerõen szólt a szlovéniai és a horvátországi, némi fenntartással a kárpátaljai magyarok helyzetérõl. Javaslatára az elnökség nyilatkozatot fogadott el arról, hogy támogatja az erdélyi és a szlovéniai magyarság küzdelmét a számukra hátrányos oktatási törvény ellen.

július 13. A Horn Gyula által kilátásba helyezett vízumkényszer bevezetésérõl nyilatkozva Fodó Sándor kijelentette: "A magyar hatóságok kényszerû lépése elsõsorban a kisebbségi magyarságot fogja sújtani, amely így végképp elszakad az anyaországtól."

július 31. Leonyid Kucsma Hitmann Tibort nevezte ki a beregszászi járási állami adminisztráció elnökévé.

szeptember 1. A nagyszõlõsi járási Tivadarfaluban református gimnázium nyílt, Huszton pedig ötven év után újra beindult a magyar nyelvû oktatás.

szeptember 19. A megyei vezetés meghívására Kárpátaljára látogatott Lábody László, a HTMH elnöke, aki a megye vezetõivel és az egyetem rektorával a beregszászi magyar fõiskola ügyérõl tárgyalt. A magyar kisebbségi szervezetek viszonyáról szólva elmondta: "Úgy érzem, hogy Kárpátalján a meglévõ különbségek ellenére a magyarság igen kulturáltan intézi saját ügyeit."

szeptember 29. Debrecenben megalakult és ülésezett a nemzetiségi kisebbségi kérdésekkel foglalkozó magyar—ukrán parlamentközi vegyes bizottság. Munkájában mindkét részrõl hat-hat parlamenti képviselõ vett részt.

október 8. A KMKSZ választmánya felfüggesztette Tóth Mihály választmányi tagságát, mivel az alapszabály szerint csak az lehet a szövetség tisztségviselõje, aki "nem tagja más ukrajnai politikai pártnak vagy szervezetnek."

október 12. A KMKSZ választmánya nyilatkozatban jelentette ki, hogy a tanárképzõ fõiskola mûködését stratégiai fontosságúnak tekinti, s a jövõben ennek megfelelõn kívánja támogatni."

november 13. Leonyid Kucsma államelnök fogadta az ukrajnai nemzetiségi szervezetek vezetõit, köztük Fodó Sándort, a KMKSZ elnökét.

november 25. Kárpátaljára látogatott Olekszandr Kozinec, a nemzetiségi, migrációs és felekezeti ügyekben illetékes ukrán minisztérium osztályvezetõje, aki a helyi nemzetiségi szervezetek körében azt igyekezett felmérni, hogyan valósul meg a gyakorlatban az 1992-ben elfogadott nemzetiségi törvény. Fodó Sándor a törvény egyik legnagyobb hiányosságának azt tartotta, hogy hiányzik a végrehajtási rendelkezés.

január 19. A KMKSZ Elnöksége határozatot hozott arról, hogy a Vereckei-hágón felállítandó millecentenáriumi emlékmû ügyében levéllel fordul Csoóri Sándorhoz a MVSZ elnökéhez.

január 20. Megalakult a Magyar Újságírók Közösségének kárpátaljai tagozata. A 15 fõs szervezet elnökévé Tárczy Andort, a Tárogató címû szatirikus lap szerkesztõjét választották meg.

február 3. A KMKSZ választmánya úgy döntött, hogy levélben fordul a Megyei Állami Adminisztráció vezetõjéhez, valamint az Ungvári Egyetem rektorához a magyar nyelven történõ felvételiztetés lehetõségének biztosítása érdekében. Ugyancsak határozat született arról, hogy aláírásgyûjtésbe kezdenek a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola bejegyzéséért.

február 6. Az Ungvári Állami Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos tanácsának ülésén a kar dékánja bejelentette, hogy az 1996—1997-es tanévben, pénzügyi okokból, a magyar szakra egyetlen diákot sem vesznek fel.

február 10. Beregszászon ülésezett az a kárpátaljai és Szabolcs-Szatmár-bereg megyei vegyes bizottság, amely a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskola (KMTF) hivatalos bejegyzését és megnyitását hivatott elõmozdítani. A megbeszéléseken egyebek között részt vett Szabó Tibor, a HTMH fõosztályvezetõje és Berki Anna, a Magyar Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetõje.

február 17. Tisztújító közgyûlést tartott az Ung-vidéki Magyar Szövetség. A leköszönt elnök, dr. Szabó László helyére Krajnyák Zoltánt választották meg.

március 5. Fodó Sándor bejelentette, hogy a közelgõ tisztújító gyûlésen nem jelölteti magát a KMKSZ elnöki posztjára.

március 9. Megtartották az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség fórumát. A szövetség új elnökévé Tóth Mihályt választották. A KMKSZ, mivel nem tartotta legitimnek az összejövetelt, nem vett részt rajta.

március 30. Nagyszõlõsön került sor a KMKSZ soros, VII. tisztújító közgyûlésére. Fodó Sándor elnök lemondott tisztségérõl. A küldöttek két jelölt — Vári Fábián László és Kovács Miklós — közül az utóbbit választották meg a szövetség új vezetõjévé.

március 31. Kovács Miklós, a KMKSZ új elnöke Budapestre utazott, ahol részt vett az MSZP kongresszusán. Találkozott Kovács László külügyminiszterrel és Szabó Vilmossal, az MSZP Nemzetközi Kapcsolatok Titkárságának vezetõjével. Fogadta Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke. Megbeszéléseik homlokterében a KMTF elhúzódó bejegyzésének kérdése szerepelt.

április 11. Tabajdi Csaba és Lábody László hivatalos látogatáson fogadta a KMKSZ újonnan megválasztott vezetõségét. A tárgyalásokon hangsúlyosan szerepeltek a KMTF bejegyzésével kapcsolatos problémák, a beregszászi magyar nyelvû oktatásban tapasztalható gondok, valamint a millecentenáriumi ünnepségek ukrajnai eseményeivel összefüggõ teendõk.

május 21. Temesváron a FUEV (Európai Népcsoportok Szövetségi Uniója) teljes jogú tagjává választották a KMKSZ-t. Temesvári tartózkodása során a szövetség küldöttsége (Kovács Miklós és Kota György) találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével.

június 1. A KMKSZ a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából "Verecke híres útján…" címmel tudományos konferenciát szervezett.

június 15. A Kárpáti Igaz Szóban az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) megalakulásának ötödik évfordulójáról szóló tudósításból kiderül, hogy a KMKSZ a Lembergben történt vezetõcserét puccsnak minõsítette, ezért távol maradt a rendezvényrõl, tagságát pedig meghatározatlan idõre felfüggesztette. Az évfordulón Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese kijelentette: "Vannak olyan magyar érdekvédelmi szervezetek, amelyek figyelmen kívül hagyják, hogy elsõsorban az adott ország törvényeinek ismerésével, betartásával lehet és kell a magyarság sorsát jobbra fordítani."

június 18. A Vereckei-hágóra látogatott Volodimir Jevtuh ukrán nemzetiségi és migrációs miniszter, hogy a helyszínen tájékozódjon a magyar honfoglalási emlékmû kapcsán felmerült gondokról. A tárca vezetõje Beregszászon a járási közigazgatás vezetésével egyebek mellett a KMTF hivatalos bejegyzése körüli problémákról is tárgyalt.

június 23.  A KMKSZ választmánya úgy döntött, hogy a vereckei emlékmû ügyében nyílt levéllel fordul Leonyid Kucsma ukrán elnökhöz és Szerhij Uszticshoz, a megyei közigazgatás vezetõjéhez. A gyûlésen határozat született arról, hogy a szövetség támogatja egy módosított modern ukrán alkotmány elfogadását. A választmány elfogadta a KMKSZ autonómia-koncepcióját.

július 18. A Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) Elnöksége nyilatkozatot tett közzé: "Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a KMKSZ, illetve annak szûk körû vezetõsége ismét kisajátította magának a Turul-ünnepséget. (…) A KMKSZ vezetõi nem adtak szót sem a fórum, sem a Kárpátaljai Ruszinok Szervezete vezetõinek."

július 20. A Turul-ünnepségen történtekkel kapcsolatosan Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke egyebek között a következõket válaszolta: "A szervezõk azért cselekedtek úgy, ahogy cselekedtek, mert nem volt más választásuk, és mert másképpen nem lehetett elkerülni az igazán komoly bajt."

július 27. Az ukrán Külügyminisztérium szerint a Magyarországgal szomszédos országok bizonyos politikai erõiben aggodalmat keltett annak a közös nyilatkozatnak néhány kitétele, amelyet a július elején Budapesten megrendezett magyar—magyar csúcs résztvevõi fogadtak el.

augusztus 5. A KMKSZ Elnöksége úgy döntött, hogy a szükséges engedélyek hiánya miatt elhalasztja a Vereckei-hágón tervezett millecentenáriumi ünnepséget.

szeptember 12. Vaszil Roszul, a Megyei Állami Adminisztráció Oktatási Fõosztályának vezetõje fogadta Orosz Ildikót és Fodó Sándort. A találkozón szóba került a magyar nyelven való felvételizés joga. A KMPSZ elnöke tájékoztatást adott a kárpátaljai magyar oktatásügy helyzetérõl.

szeptember 14. A volóci járási bíróság szeptember 12-ei döntésével megtiltotta a KMKSZ millecentenáriumi megemlékezését a Vereckei-hágón. A bírói testület azzal indokolta a döntését, hogy az Ukrán Köztársasági Párt kárpátaljai szervezete ugyanerre a napra gyászmisét tervez az említett helyszínen. "Mivel a két szervezet élesen szemben áll egymással, ezért nem zárható ki a konfliktus veszélye. "

szeptember 26. A KMKSZ és a KMPSZ együttes ülésen foglalkozott a kárpátaljai magyar oktatásügy helyzetével. A két szervezet fontosnak tartotta, hogy a magyar iskolák végzõsei számára a jövõben is biztosítsák az anyanyelvi felvételi lehetõségét a megye közép- és felsõfokú oktatási intézményeibe. Ennek érdekében levélben fordultak az ukrán elnökhöz és az ukrán—magyar vegyes bizottsághoz.

október 6. A KMKSZ Elnöksége megvitatta az Ukrajnai Rádió- és Televízió (URT) Magyar Fõszerkesztõségében kialakult helyzetet. "Az elnökség a kárpátaljai magyarság egyik legfontosabb tömegtájékoztatási eszközének felszámolására irányuló szándékként értékelte Petro Petriknek, az URT vezérigazgatójának bejelentését, mely szerint pénzhiány miatt 1997. január 1-ig két fõre csökkenthetik az ötven éve folyamatosan mûködõ, jelenleg 11 munkatársat foglalkoztató szerkesztõség létszámát, s egyúttal megszüntetnék a magyar részleg önállóságát."

november 3. A KMKSZ beregszászi és tiszacsomai szervezete a község határában feltárt honfoglalás kori temetõ szomszédságában történelmi emlékparkot avatott fel.

november 9. Megtartották a KMKSZ alapszervezeti elnökeinek közgyûlését. A több mint 100 résztvevõvel megrendezett fórumon áttekintették a KMKSZ közelmúltbeli tevékenységét, megvitatták a kárpátaljai magyarságot érintõ kérdéseket.

november 30. Beregszászon megtartotta VI. közgyûlését a KMPSZ. A tanácskozáson felszólalók rámutattak, hogy bár vannak szerény eredmények is, a kárpátaljai magyar oktatásügy súlyos problémákkal küzd: a megfelelõ tankönyvek hiánya miatt alacsony az ukrán nyelv oktatásának színvonala, hiányoznak az idegen nyelvek oktatásához szükséges tankönyvek, nem megfelelõ a magyar történelem fakultatív oktatása, egyre súlyosabb az általános tankönyvhiány, mind nagyobb a bérhátralék.

február 8. Megtartotta évi soros közgyûlését a MÉKK. Elnöki beszámolójában Dupka György elmondta: "Nagyon sokan, fõleg az értelmiségiek, kivándorolnak". A tanácskozáson felszólalt Szabó Tibor, a HTMH osztályvezetõje, aki kifejtette: "A MÉKK sokat tehet azért, hogy Magyarország EU-s csatlakozását követõen ne szélesedjék a megye és az anyaország közötti választóvonal."

február 18. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Brenzovics László alelnök Kijevben megbeszéléseket folytattak Volodimir Jevtuhhal, Ukrajna Nemzeti Kisebbségügyi és Migrációs Állami Bizottságának elnökével. A kárpátaljai küldöttség tájékoztatta az elnököt a kárpátaljai magyarság megoldásra váró gondjairól.

március 1. Megalakult a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége. Elnökévé Kõszeghy Elemért választották.

március 8. Közgyûlést tartott a KMKSZ beregszászi járási középszintû szervezete. Vári Fábián László elnök elmondta: "Mintha valamiféle munkamegosztás jött volna létre a magyar szervezetek között: a MÉKK konferenciákat szervez, a BMKSZ emléktáblákat állít, a KMKSZ-re pedig a kisebbségi érdekvédelem munkája hárul."

április 12. Megtartották a KMKSZ VIII. közgyûlését, amelyen Tabajdi Csaba politikai államtitkár kijelentette: "A szövetség létrejötte meghatározó jelentõséggel bírt a többi régió magyar nemzetisége számára". Kovács Miklós szerint "az eddigi vívmányok is veszélybe kerültek".

április 15. Hosszas huzavona után jóváhagyták, hogy a kárpátaljai magyar tanítási nyelvû iskolák végzõsei ismét anyanyelvükön felvételizhessenek az Ungvári Állami Egyetemre.

április 19. Az Anyanyelvi Konferencia és a MÉKK Ungváron megrendezte a IV. Magyar Értelmiségi Fórumot, amely a civil szervezetek és a kisebbségi közösségek helyzetével foglalkozott.

május 9. Kovács Miklós az UMDSZ tagszervezeteihez intézett nyílt levelében bejelentette, hogy az UMDSZ és a KMKSZ között kialakult vitás helyzet rendezéséig a szövetség felfüggeszti tagságát az UMDSZ-ben.

június 5. A KMPSZ nyilatkozatban tiltakozott az ukrajnai oktatásügyben tapasztalható jelenségek ellen, ugyanis az Oktatásügyi Minisztérium által a nemzetiségi oktatás megreformálására kidolgozott tervezet a "polikulturizmus" jelszavát tûzi a zászlajára, ami nem más, mint "az ukrán mentalitás kialakítása". A dokumentum szerint az iskolai tantárgyakat ukránul kell oktatni. Kivételt csak az etnikai jellegû tantárgyak képeznek. A MÉKK ugyancsak állásfoglalást tett közzé a dokumentummal kapcsolatban. A tiltakozáshoz a KMKSZ választmányi ülése is csatlakozott.

június 28. Elsõ ízben volt diplomaosztás a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskolán.

július 12. A KMKSZ Elnöksége úgy döntött, hogy támogatja a kárpátaljai magyarlakta települések önkormányzatai társulásának létrehozására irányuló törekvéseket.

július 15. Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte a Munkácsi Rákóczi Kör.

július 17. Az MSZP meghívására KMKSZ-küldöttség (Kovács Miklós, Brenzovics László, Gulácsi Géza) látogatott Budapestre. A vendéglátókat tájékoztatták a kárpátaljai magyarság helyzetérõl, megvitatták, hogyan hat Magyarország euroatlanti integrációja a határon túli magyar közösségekre.

július 29. Bejegyezték a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségét. Elnökévé Virág Lászlót választották meg.

augusztus 30. A KMKSZ Elnöksége tiltakozott a nemzetiségi oktatási koncepció újabb változata ellen, amely továbbra is a magyar tanítási nyelvû iskolák megszüntetését irányozta elõ.

szeptember 1. Tanévnyitó ünnepséget tartottak a Kárpátaljai Magyar Tanárképzõ Fõiskolán. Az intézmény eddigi munkájának mérlegét megvonó dr. Szabó Géza, a beregszászi speciális képzés vezetõje elmondta, hogy eddig 42 hallgató szerzett óvodapedagógusi vagy tanítói diplomát. Az új tanévben oklevelet kapnak az elsõ angol, történelem és földrajz szakos tanárok is.

szeptember 13. Ivan Latka, a Szlovákok Ungvári Szervezetének elnöke úgy nyilatkozott, hogy "a szlovák parlament által június 4-én elfogadott törvény szerint a kárpátaljai szlovákok ugyanolyan jogokat élveznek, mint a szlovák állampolgárok. "

szeptember 20. Az Ungvári Állami Egyetem közgazdasági karán megnyílt az Ungvári Gazdasági Akadémia. A tanintézetben több, már valamilyen diplomával rendelkezõ kárpátaljai magyar szakember kezdte meg anyanyelvén kétéves tanulmányait.

szeptember 23. A KMKSZ Elnöksége jóváhagyta a szövetség választási programjának tervezetét.

október 2. A KMKSZ nyílt levélben fordul Göncz Árpádhoz, Horn Gyulához és Gál Zoltánhoz a határon túl élõ hadigondozottakat hátrányosan érintõ törvény kapcsán.

október 4. A MÉKK megalakulásának negyedik évfordulóján Dupka György elnök elmondta: "A MÉKK nem direkt módon politizáló szervezet. (…) Nem zárkózik el attól, hogy politikai kérdésekben véleményt nyilvánítson. A megyében keresni kell minden olyan társadalmi szervezettel az együttmûködést, amely tiszteletben tartja jogainkat, elismeri, s a gyakorlatban is alkalmazza az egyenlõség elvét." Fodó Sándor felszólalásában kijelentette: "Ideje újra egy szekértáborba tömörülni."

október 21. Beregszászon a KMKSZ és a KMPSZ közös szervezésében pedagógusértekezletet tartottak A nemzeti kisebbségi oktatás fejlesztésnek koncepcionális alapjai címû oktatási minisztériumi tervezetrõl. Orosz Ildikó kijelentette: "Ez a tervezet már az anyanyelvi oktatás létét veszélyezteti."

november 7. Választási konferenciát tartott a KMKSZ Kovács Miklós kifejtette: "A KMKSZ-nek olyan pozíciót kell elfoglalnia, hogy ne kerüljön éles ellentétbe egyik féllel sem, a kárpátaljai magyarság önálló maradjon."

november 15. Beszámoló és tisztújító közgyûlést tartott a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség. A tanácskozáson Dalmay Árpád kijelentette: "A kárpátaljai magyarság csak úgy juttathat legalább egy vagy két képviselõt az ukrán parlamentbe, ha a magyar érdekvédelmi szervezetek, elsõsorban a két legnagyobb — a KMKSZ és a BMKSZ — közös jelöltet állítanak." A lemondott Dalmay Árpád helyett Pirigyi Bélát választották meg a BMKSZ új elnökévé.

november 28. Ungváron kerekasztal-beszélgetést rendeztek a kisebbségi oktatás jövõjérõl. Orosz Ildikó hangsúlyozta: "Az új koncepció csak az elemi iskolákban tenné lehetõvé az anyanyelvi oktatást. (…) Ha a tervezetet a mostani formájában fogadják el, számolni kell a nemzetiségi oktatási rendszer széthullásával."

december 2. Tóth Mihály a KMKSZ-szel való elõzetes egyeztetés nélkül jelentette be indulási szándékát az ukrajnai parlamenti választásokon. Kovács Miklós úgy vélte, hogy ez a lépés veszélybe sodorhatja a kárpátaljai magyarság kialakulófélben levõ politikai egységét.

december 6. Fodó Sándor, a KMKSZ tiszteletbeli elnöke nyilvánosságra hozta, hogy az Ukrán Szociáldemokrata Párt színeiben indul a választásokon. "Így megvan a lehetõsége annak, hogy Ukrajna legfelsõ törvényhozásában egyidejûleg két képviselõje legyen a kárpátaljai magyarságnak."

december 9. Brenzovics László a magyar képviselõjelölt indításáról szólva úgy vélte, hogy a szövetség minden esetben korrektül járt el. "Az elmúlt választások két nagy ellenfele (Fodó Sándor és Tóth Mihály) most együttesen osztja meg a kárpátaljai magyarságot."

december 16. Az UMDSZ tagszervezetei támogatásukról biztosították a parlamenti választásokon induló Tóth Mihályt.

március 7. Beregszászban megalakult a Kárpátaljai Katolikus Értelmiségi Fórum.

március 22. Beregszászon megtartotta IX. évi közgyûlését a 22 ezer tagot számláló KMKSZ. Kovács Miklós elnöki beszámolójának középpontjában a közelgõ választások álltak.

március 29. Ukrajnában a parlamenti és helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot (27%-ot) az Ukrán Kommunista Párt kapta. A kijevi parlamentbe egyetlen magyar parlamenti képviselõ, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke jutott be. A magyarság megosztottsága miatt kevesebb magyar képviselõ jutott be a megyei tanácsba mint az elõzõ ciklusban. (1994—98 között az 59 tagú tanácsnak 10 magyar tagja volt, most viszont a 75 tagúra bõvített tanácsba csak 6 magyar nemzetiségû képviselõ jutott be.)