megoszt

december 7. A Vajdasági Íróegyesület Csorba Béla javaslatára vitaestet szervezett az újvidéki Bölcsészettudományi Karon a készülõ oktatási törvényekrõl és a magyar tanszék javaslatairól. Az esten Vékás János kifejtette azt a nézetét, hogy a kisebbségi érdekeket érintõ kérdések megoldását jelentõsen megkönnyítené egy kisebbségi érdekszervezet létrehozása.

december 13. Ágoston András kezdeményezésére aláírásgyûjtés kezdõdött, amelynek keretében 18 ezer személy követelte a kisebbségi jogok érvényesítését a készülõ oktatási törvényben.

december 18. Tizenegy vajdasági magyar értelmiségi (Ágoston András, dr. Hódi Sándor, Siflis Zoltán, Dudás Károly, Kovács Frigyes, dr. Korhecz Tamás, Szekeres László, Tóth János, Boldizsár János, Beszédes István, Vékás János) kezdeményezte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) létrehozását.

március 31. Doroszlón megtartották a VMDK alakuló közgyûlését. Elfogadták programcéljait és alapszabályát. Elnöknek Ágoston Andrást, alelnöknek dr. Hódi Sándort és Vékás Jánost választották meg.

április 19. Ágoston András a VMDK Tanácsa nevében levelet intézett a Vajdasági Tudományos és Mûvészeti Akadémiához és a Szerb Tudományos és Mûvészeti Akadémiához, amelyben kezdeményezte az 1944 végén és 1945 elején elkövetett magyarellenes vérengzések kivizsgálását.

április 25. Az újvidéki magyar tanszék közzétette az új szerbiai oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját, amelyben rámutatott a törvény hiányosságaira, és egyes szakaszait alkotmányellenesnek minõsítette.

május 9. Megjelent a Napló címû hetilap elsõ száma.

május 10. Szerbia Képviselõháza Társadalmi-politikai Tanácsának Társadalmi-politikai Rendszer-, Igazság- és Közigazgatásügyi Bizottsága elfogadta a szerbhorvát nyelv és a nemzetiségek nyelve hivatalos és nyilvános használatáról szóló törvény tervezetét.

június 24. Újvidéken megalakult a Jugoszláviai Magyar Mûvelõdési Társaság (JMMT).

augusztus 3. Szabadkán a VMDK körzeti szervezete elnökségének határozata alapján megkezdõdött az aláírásgyûjtés a Népszínház eredeti rendeltetésének visszaállításáért.

szeptember 15. Megjelent a VMDK Hírmondó elsõ száma.

szeptember 28. Szerbia képviselõháza elfogadta a Szerb Köztársaság alkotmányát, a köztársaság elnökének megválasztásáról szóló törvényt, a népképviselõk megválasztásáról szóló törvényt és a választási körzetekrõl szóló törvényt. Ugyanaznap Zoran Sokoloviæ, a képviselõház elnöke december 9-ére kiírta a köztársasági parlamenti és elnökválasztásokat.

szeptember 29. A VMDK Adán megtartott I. kongresszusa elfogadta a szervezet programját.

október Miután a Vajdasági Szakszervezeti Szövetség megvonta tõle az anyagi támogatást, megszûnt a Dolgozók címû lap. Helyette megjelent a Családi Kör, a Soros Alapítvány támogatásával.

október 10. A 7 Nap újságírói sztrájkot jelentettek be, mert Savoviæ Margitot nevezték ki a lap fõszerkesztõjének.

november 4. A VMDK Tanácsa elfogadta a személyi elvû kisebbségi önkormányzat létrehozatalára vonatkozó kezdeményezés alapelveit, amelyek a szervezet késõbbi autonómiakoncepciójának alapját képezték.

november 11. A VMDK rendkívüli kongresszusán határozatot fogadott el a köztársasági parlamenti választásokkal kapcsolatban, amelyben többek között leszögezte, hogy a VMDK minden választási egységben, ahol ez lehetséges, saját jelöltet állít.

november 18. A VMDK Tanácsa elfogadta a szervezet elsõ választási közleményét, amelyben a választásokon való részvétel céljaként a parlamenti képviseletet, a helyhatósági választásokon való részvételt és az autonómiakövetelés legitimizálását jelölte meg.

december 9. Szerbiában lezajlott a köztársasági parlamenti választások elsõ fordulója. A VMDK 32 választási körzetben állított jelöltet, közülük öten már az elsõ fordulóban megkapták a leadott szavazatok abszolút többségét, tehát bekerültek a parlamentbe (Ágoston András, dr. Körmendi Ferenc és dr. Nagy Sándor, valamint Kasza József és Szecsei Mihály a reformkoalíció támogatásával). A december 23-i fordulóban még hárman szereztek képviselõi mandátumot (dr. Varga Zoltán, Csubela Ferenc, dr. Páll Sándor). A VMDK tehát 8 mandátumhoz jutott a 250 tagú köztársasági parlamentben, jelöltjei összesen 132 000 szavazatot kaptak.

január 24. Hans Peter Furrer, az Európa Tanács Politikai Osztályának igazgatója Strasbourgban fogadta Ágoston Andrást és dr. Hódi Sándort.

január 30. Az SZSZP szabadkai vezetõsége bõvített ülést tartott, amelyen megvitatták a VMDK és a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (VHDSZ) elleni fellépés stratégiáját.

február 13. Warren Zimmermann amerikai nagykövet Szabadkán külön-külön találkozott Kasza Józseffel, valamint az SZSZP, a VMDK és a VHDSZ képviselõivel.

február 22. Szabadkán egy idõzített robbanószerkezet súlyosan megrongálta a Szent Teréz székesegyházat. Ezzel egy idõben fenyegetõ falfeliratok jelentek meg a városban.

március A 7 Nap dolgozói sztrájkot hirdettek Vlaovics József fõszerkesztõvé való kinevezése miatt. 

március 14. A Vajdasági Képviselõház Végrehajtó Tanácsa bírálta a Magyar Szó szerkesztéspolitikáját, kijelentve: „úgy véli, hogy nem fog tudni elkülöníteni eszközöket a sajtó dotálására, így javasolja a lapnak, hogy térjen át a piacgazdálkodásra, és így biztosítson magának új pénzforrásokat".

március 21. Megjelent a Pannon Hírlap elsõ száma.

március 28. Szerbia képviselõháza a tájékoztatási törvényjavaslatot tárgyalva, tíz ellenszavazattal és kilenc képviselõ tartózkodásával, elvetette dr. Körmendi Ferenc módosító javaslatát, hogy a törvény rendezze a nemzeti kisebbségek anyanyelvi tájékoztatásra való jogának kérdését.

április 1. Jugoszláviában megkezdõdött a népszámlálás. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) területén 10 394 026 lakosából 344 147 vallotta magát magyarnak (a Vajdaságban 339 491, Közép-szerbiában 4309, Kosovóban 142, Crna Gorában 205). A Vajdaságban a magukat magyarnak vallók száma az 1981. évi 88,48 százalékát tette ki, a tartomány lakosságához viszonyított arányuk pedig 18,94-ról 16,94 százalékra csökkent.

április 21. Szabadkán több mint 3000 résztvevõvel megtartották a VMDK II. kongresszusát, amely elfogadta A vajdasági magyarság a rendszerváltásban címû memorandumot, és kezdeményezte a Közép-európai Népcsoportok Fórumának megalakítását.

május 12. Megalakult a Vajdasági Magyarok Ifjúsági Szervezete (VMISZ).

május 25. A VMDK Elnöksége állást foglalt el a Vajdaság statútumának Szerbia képviselõházában elõterjesztett javaslatával szemben, hangsúlyozva, hogy az nem fejezi ki a vajdasági magyarok alapvetõ érdekeit, mert „lehetõvé teszi, hogy az állam köztársasági szinten mentesítse magát a kisebbségi problémával való közvetlen foglalkozás kötelezettségétõl, ugyanakkor azonban e kötelezettségek pénzelésének politikáját mégis köztársasági szinten határozzák meg".

május 30. A magyar tanszék megfogalmazta szakmai észrevételeit a készülõ szerbiai általános és középiskolai törvénytervezetre vonatkozóan, és kérte dr. Dimitrije Dimitrijeviæ oktatásügyi minisztert, hogy fogadja a tanszék küldöttségét.

június 18. A Vajdaság képviselõháza elfogadta a Vajdaság statútumát, miután Szerbia alkotmánya értelmében Szerbia képviselõháza elõzõleg jóváhagyta a dokumentum javaslatát.

július 6. A VMDK Elnöksége a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) Elnökségéhez és a Jugoszláv Néphadsereg (JNH) Vezérkarához intézett levelében kérte „a JNH kötelékeibe besorozott magyarok ideiglenes leszerelését mindaddig, amíg az ország hadserege nem tér vissza az alkotmányos keretekben meghatározott tevékenységhez".

július 9. Felmentették tisztségébõl Gubás Ágotát, a Szabadkai Rádió magyar mûsorának fõ- és felelõs szerkesztõjét, mert a mûsorban közreadta a VMDK háborúellenes közleményét.

július 20. A VMDK Elnöksége elfogadta a vajdasági magyar oktatási hálózat modelljavaslatát.

július 23. Szerbia képviselõháza elfogadta a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvényt, amely a közigazgatási és bírósági eljárásban a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát az elsõ fokú eljárás területére korlátozza, ugyanakkor fordítási kötelezettséget ír elõ, és elõnyben részesíti a szerb nyelvet, ha a felek nem tudnak megegyezni az eljárás nyelvében.

július 30. Az újvidéki laktanya öt szállító jármûve és közel 500 katonája felszámolta Zsablya környékén a Milan Paroški vezette Néppárt fegyveres önkénteseinek Tisza melletti táborát.

augusztus 1. Szabadka fõterén nagygyûlést tartottak Szabadka a békéért címmel. Békefelhívást intéztek a szövetségi és köztársasági képviselõházhoz, a JSZSZK Elnökségéhez és az államelnökökhöz.

augusztus 21. Miután az SZSZP temerini szervezete minden elõzetes értesítés nélkül elõzõ nap megkezdte a helytörténeti múzeum kilakoltatását, Csorba Béla, a múzeum tanácsának tagja és a VMDK körzeti szervezetének elnöke megakadályozta a még ottmaradt múzeumi tárgyak elhordását, és ülõsztrájkot kezdett a múzeum bejárata elõtt.

augusztus 29. Temerin piacterén több száz helybeli magyar és szerb nõ gyûlt össze, hogy tiltakozzon az esztelen polgárháború ellen. Gyülekezésüket militáns hangú erõfitogtató csoport — élén a Szerbiai Szocialista Párt és a Harcosszövetség néhány helyi vezetõjével — zavarta meg.

szeptember 1. Szabadkán ökumenikus istentiszteletet tartottak a békéért.

szeptember 8. A VMDK Elnöksége levélben kérte a JSZSZK Elnökségét, hogy mentsék fel a vajdasági magyarokat a mozgósítás kötelezettsége alól.

szeptember 12. Ágoston András a VMDK Elnöksége nevében levélben kérte lord Carringtont, tegye lehetõvé, hogy Hágában a VMDK is kifejtse a jugoszláviai helyzettel kapcsolatos véleményét.

október 2. Dr. Körmendi Ferenc Hágában ismertette a Jugoszlávia értekezlet két alelnökével a VMDK-nak a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatos álláspontját.

október 28. Szegeden megalakult a Délvidéki Magyarok Köre, jórészt a mozgósítás elõl Magyarországra menekült vajdasági magyarokból.

novemer 5. Béketüntetés Zentán.

november 6. Béketüntetés Adán.

november 26. Milan Paroški és Dragoslav Petroviæ, a Néppárt képviselõi határozati javaslatot adtak be Szerbia képviselõházának a szerbek jogainak védelme érdekében azokban a községekben, amelyekben a nemzeti kisebbségek képezik a lakosság többségét. A parlament december 20-án elvetette a kezdeményezést (23-an szavaztak rá).

december 3. A Vajdasági képviselõház Maróti Miklóst nevezte ki a Magyar Szó fõszerkesztõjének.

január 4. Ágoston András a VMDK Elnökségének nevében levelet intézett Butrosz Galihoz, az ENSZ fõtitkárához és Cyrus Vance-hez, az ENSZ nagykövetéhez, azt kérve, hogy az ENSZ béketerve kötelezze Szerbiát a mozgósítás elõl elmenekült magyarok visszahívására és bántatlanságuk szavatolására. Ugyanakkor megküldte nekik a vajdasági magyarság helyzetét és törekvéseit összefoglaló jelentést.

január 26. Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt (SZRP) elnöke a vajdasági Csókán tartott uszító beszédében vérfürdõvel fenyegette a magyarokat, s megtiltotta az erõszakos sorozások elõl elmenekült 20—25 ezer magyarnak a hazatérést.

február 7. A rendõrség õrizetbe vette Csorba Bélát, a VMDK alelnökét, aki nem volt hajlandó eleget tenni a behívóparancsnak.

február 11. Törökkanizsán kézigránát robbant Tóth Károly, a VMDK helybeli szervezete alelnökének udvarán.

március 13. Ágoston András, a VMDK elnöke írásban fordult a szerb parlamenthez, javasolva, hogy a törvényhozás sürgõs, eljárással hozzon határozatot a külföldre menekült polgárok visszahívásáról s büntetlenségük szavatolásáról, de az március 19-én elutasította a kezdeményezést.

március 31. A szerbiai képviselõház oktatásügyi bizottsága a készülõ új oktatási törvény megvitatása során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jövõben a középiskolai oktatás szerb nyelven folyjék, és csak kivételesen, a kormány külön jóváhagyásával kérhetõ a nemzetiségi nyelvek használata a program bizonyos részeire, illetve egészére vonatkozóan.

április 1. Vojislav Šešelj a belgrádi parlamentben kijelentette, hogy a vajdasági horvátokat teherautókra kell rakni és deportálni Horvátországba. A megdöbbentõ kijelentéstõl sem a kormánypárt, sem az ellenzék képviselõi, sem pedig a parlament elnöke nem határolta el magát.

április 8. A VMDK moravicai szervezete Csubela Ferenc vezetésével nagygyûlést tartott, amelynek mintegy 1500 résztvevõje támogatásáról biztosította azt a 83 moravicai magyar tartalékost, akik április 6-án megtagadták a bevonulást.

április 9. Ágoston András, a VMDK elnöke levelet intézett lord Carringtonhoz, a Jugoszlávia-értekezlet elnöklõjéhez. Felhívta a figyelmét a Vajdaság etnikai összetételének erõszakos megváltoztatására és mindazokra a veszélyekre, amelyek a vajdasági magyarságot fenyegetik.

április 14. Ágoston András javaslattal fordult Slobodan Miloševiæ szerbiai államelnökhöz, hogy kezdeményezzen tárgyalást az illetékes hatalmi szervek és a VMDK képviselõi között a vajdasági magyarság helyzetének megvitatása céljából.

április 15. Szabadkán a szerb szabadcsapatok erõfitogtatással próbálták megfélemlíteni a magyar lakosságot. Fegyverrel fenyegetõztek, és kitelepítést helyeztek kilátásba. Újságírókkal közölték, hogy a forgatókönyv szerint Bosznia után Koszovó, majd a Vajdaság következik.

április 24. A VMDK küldöttsége, Ágoston András, Hódi Sándor, Vékás János és Páll Sándor Slobodan Miloševiæ szerbiai államelnökkel a vajdasági magyarok és más kisebbségek helyzetérõl tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy rövidesen közös munkacsoport vizsgálja ki a legégetõbb kérdéseket.

április 25. Kanizsán megtartotta évi közgyûlését a VMDK. A zárt ülésen elfogadtak egy autonómiatervezetet (Memorandum a Szerb Köztársaságban élõ magyarok önkormányzatáról.), amely területi autonómiát, helyi önkormányzatokat és perszonális autonómiát irányoz elõ a magyar kisebbség számára a Vajdaságban.

április 27. A JSZSZK Képviselõházának Szövetségi Tanácsa kihirdette a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) alkotmányát. A választásokat május 31-re tûzték ki.

május 8. Ágoston András, a VMDK elnöke Strasbourgban, Brüsszelben és Párizsban nemzetközi támogatást kért a vajdasági magyarság számára. Nyugat-európai útjáról hazatérõben megbeszélést folytatott Budapesten Antall József miniszterelnökkel.

május 9. A VMDK Tanácsa közleményben szólította fel a vajdasági magyarságot, hogy „álljon ellen az esztelen háborúnak, tagadja meg a törvénytelen mozgósításban való részvételt".

május 11. Oromhegyesen több száz ember gyûlt össze, tiltakozásul az erõszakos mozgósítás ellen. Ugyanakkor Kanizsáról vagy félszáz fiatalt erõszakkal elvittek, a tiltakozó hozzátartozókat pedig fegyverrel megfenyegették.

május 13. Szerbia képviselõháza hét ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta az általános iskolai törvényt, amellyel az iskolák állami tulajdonba kerültek át. A VMDK képviselõcsoportja a szavazás elõtt tiltakozása jeléül kivonult a terembõl.

május 16. A szabadkai Népkörben 53 vajdasági magyar mûvelõdési egyesület, intézmény és szervezet képviselõje elfogadta a Népkör és a szenttamási Arany János Mûvelõdési Egyesület javaslatát a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Szövetség megalakítására.

május 20. A szerbiai törvényhozás hosszú és szélsõséges véleményektõl sem mentes vita után az oktatási törvénynek a kormány által javasolt enyhébb változatát fogadta el. Eszerint továbbra is lehet majd nemzetiségi nyelven középiskolában oktatni.

május 21. A vajdasági képviselõház Bálint Sándort nevezte ki a Magyar Szó fõszerkesztõjének, jóváhagyva a szerkesztõség elõzõ napi titkos szavazásának eredményét.

május 23. A Köztársasági Választási Bizottság jóváhagyta a politikai pártok jelöltjeinek listáját a Szövetségi Képviselõház Polgárok Tanácsa választására.

május 27. A szerbiai képviselõház megválasztotta a Szövetségi Képviselõház Köztársaságok Tanácsa 20 szerbiai képviselõjét. A VMDK képviselõcsoportja a számára megítélt egy parlamenti helyre két jelöltet állított (Ágoston Andrást és Szecsei Mihályt), közülük a titkos szavazáson Szecsei Mihályt választották meg 124 szavazattal (Ágoston András 26 szavazatot kapott).

május 30. Veprõdön (Krušèiæ) rálõttek a VMDK helyi szervezete elnökének, Micskó Andrásnak a házára.

május 31. Szövetségi, tartományi és helyhatósági választásokat tartottak Szerbiában. A VMDK az ellenzék bojkottja ellenére a részvétel mellett döntött (a kanizsai körzeti szervezet kivételével).

június 20. Dobrica Æosiæ jugoszláv elnök fogadta Ágoston Andrást, a VMDK elnökét, aki úgy nyilatkozott, hogy viszonylag elégedett a megbeszélésekkel, mert az új elnök legalább érdeklõdést tanúsít a kisebbségek gondjai iránt.

június 25. Ágoston András, a VMDK elnöke Rómában Olaszország és a Vatikán több kiemelkedõ személyiségével találkozott.

június 26. Szerbia képviselõháza alaptalannak és igazságtalannak nyilvánította az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Jugoszlávia ellen foganatosított büntetõintézkedéseket, többek között kijelentve: „A Szerb Köztársaság képviselõháza hangsúlyozza, hogy a köztársaság alkotmánya szavatolja a nemzeti kisebbségek összes jogait, a legmagasabb európai elvekkel és mércékkel összhangban. Emellett kész elfogadni a nemzeti kisebbségek jogainak minden olyan esetleges bõvítését, amelyeket az ENSZ vagy az EBEÉ dokumentumai rögzítenek". Ugyanakkor kijelenti, hogy kész bármilyen elõfeltétel nélkül megbeszéléseket folytatni a nemzeti kisebbségek helyzetét érintõ minden kérdésrõl, amely nem vonja kétségbe Szerbia és a JSZK integritásának, szuverenitásának és jelenlegi határainak érvényét.

július 1. Megjelent a Vajdasági Hírnök címû független hír- és képmagazin. Alapító és kiadó Dujmovics György.

július 3. Szerbia kormánya emberjogi és kisebbségi jogi bizottságot alakított.

július 8. Szerbia Menekültügyi Fõbiztossága a kormánytól kapott megbízás alapján határozatot hozott a Boszniából és Horvátországból érkezett menekültek területi elosztásáról, amelynek értelmében a magyar többségû községekbe a következõ számú menekültet kellett elhelyezni: Topolya 3398, Kishegyes 1745, Ada 2905, Csóka 2515, Kanizsa 2491, Zenta 2838, Becse 2870. Miután errõl a VMDK Tanácsa értesült, augusztus 28-i ülésén a végzést a terület etnikai arányai erõszakos megváltoztatására irányuló törekvésnek minõsítette.

július 10. A Forum LKNYV Igazgatótanácsa leszögezte: a Forum kiadóházat csõd fenyegeti, és ha az alapító nem tesz eleget kötelezettségének, kérdésessé válik a fontos nemzetiségi intézmény mûködése.

július 11. Szenttamáson 67 vajdasági magyar mûvelõdési egyesület és intézmény képviselõinek jelenlétében megalakult a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Szövetség.

július 20. A VMDK képviselõcsoportja a vajdasági képviselõházban nem fogadta el a számára felkínált harmadik képviselõházi alelnöki helyet.

július 30. Milan Paniæ Budapesten tárgyalt Antall József miniszterelnökkel. A megbeszélésen részt vett dr. Várady Tibor is. A sajtóvisszhang szerint „a magyar fél a tárgyalásokon síkraszállt a VMDK-val való érdemi tárgyalásokért".

augusztus 4. Szerbia képviselõháza elfogadta az egyetemekrõl szóló törvényt.Ennek 10. szakasza kimondta, hogy az egyetemeken és karokon a tanítás szerb nyelven folyik, a nemzeti kisebbségek nyelvén, illetve a világnyelvek valamelyikén pedig csak akkor, ha ezt a kormány jóváhagyja.

augusztus 20. Megjelent a Zombor és Környéke címû közéleti szemle elsõ száma. Alapítója a zombori Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület, megbízott szerkesztõ Fridrik Cirkl Zsuzsa.

augusztus 21. Dobrica Æosiæ, a JSZK elnöke a londoni Jugoszlávia-értekezlet elõkészületek keretében Belgrádban konzultatív megbeszélést tartott a tudományos élet képviselõivel. A megbeszélésen dr. Momir Stojkoviæ, a Politikai Tudományok Karának tanára kifejtette: a szerbiai nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban a legtöbb, amit el lehet fogadni, a kulturális és perszonális autonómia, mert a területi autonómia a JSZK szétesését jelentené.

augusztus 26. Megkezdõdött a londoni Jugoszlávia értekezlet, amelyen a jugoszláv küldöttség tagjaként részt vett dr. Várady Tibor szövetségi igazságügy-miniszter is.Az elnöklõ lord Carrington meghívására jelen volt Ágoston András, a VMDK elnöke, valamint Bela Tonkoviæ elnök vezetésével a VHDSZ háromtagú küldöttsége is.

augusztus 29. A szerémségi Herkócán a falubeli szerbek tiltakozó gyûlésen követelték a helybéli horvát és magyar lakosság elûzésének megszervezése miatt letartóztatott két személy szabadon bocsátását. Az eseményekért Bela Tonkoviæot és Ágoston Andrást tették felelõssé.

szeptember 25. A Magyar Szó szerkesztõbizottsága a Forum kiadóház válságos helyzete miatt követelte Maróti Mikós vezérigazgató felelõsségének megállapítását, a kiadóház átszervezését és azt, hogy a szerb állam fedezze a kiadó bankkölcsönök miatti veszteségét.

október 17. Adán megtartotta alakuló közgyûlését a Vox Humana Emberbaráti Szolgálat.

november 11. A VMDK képviselõi Újvidéken találkoztak Geert Ahrensszel, a Jugoszlávia értekezlet kisebbségi munkacsoportjának tagjával. A vajdasági magyarság problémáinak ismertetése nyomán Ahrens kijelentette, hogy azokat a Carrington-dokumentum keretében kell megoldani. Ugyanaznap a VMDK képviselõi találkoztak az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága belgrádi tisztségviselõivel, akik közölték, hogy az ENSZ pénzekbõl építendõ menekültszállások elhelyezését hat vajdasági helységben tervezik (Szabadka, Kanizsa, Zenta, Topolya, Beocsin és Kovin). A VMDK képviselõi tiltakoztak az ellen, hogy magyar többségû településeken építsenek menekültszállásokat.

november 12. Ágoston András levélben hívta fel Anna Maria Demmernek, az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága európai igazgatójának a figyelmét arra, hogy a menekültszállások magyar többségû településeken való felépítése ellentétben áll a világszervezet azon álláspontjával, amely ellenzi a terület etnikai arányainak erõszakos megváltoztatását.

december 20. Parlamenti és helyhatósági választásokat tartottak Szerbiában, amelyeken a VMDK a szövetségi parlamentben 3, a szerbiaiban 9 (a zrenjanini körzetben 104 570 szavazattal 7, az újvidéki körzetben pedig 36 255 szavazattal 2), a vajdaságiban pedig 17 képviselõi helyet szerzett.

január 1. A szerbiai felsõoktatási törvény értelmében a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete elvesztette önálló jogi státusát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán belül, és ismét annak tanszékévé vált.

január 13. Szerbia kormánya határozatot hozott a fõiskolák területi elosztásáról és struktúrájáról, amely 58 fõiskola mûködését hagyta jóvá a köztársaság területén. A kormány a határozat hatályba lépésével egyidejûleg átvette az alapítói jogokat a községek, városok vagy tartományok által alapított fõiskolák felett.

január 16. Adán tanácskozást tartottak a VMDK parlamenti képviselõi és helyhatósági képviselõi, amelyen megvitatták és elfogadták A VMDK képviselõinek és tanácsnokainak szerepe és mûködése címû, január 9-én meghozott elnökségi állásfoglalást.

február 10. A Vajdaságban Savoviæ Margitot nevezték ki tartományi kisebbségi titkárnak.

február 12. A hatóságok letartóztatták, illetve katonai bíróság elé idézték Barta Tibort és Pozsár Tibort, a VMDK Csóka községi önkormányzati tanácsnokait, így akadályozva meg a község ellenzéki többségû képviselõ-testületének megalakulását. A történtekrõl a VMDK Elnöksége másnap tájékoztatta a genfi emberjogi konferencia résztvevõit.

március 10. Szerbia képviselõháza kihirdette a Szerb Köztársaság alkotmányának végrehajtásáról szóló alkotmánytörvény kiegészítését és módosítását, amely hatályon kívül helyezte a tartományok által meghozott törvényeket.

március 11. Az EBEÉ megfigyelõket telepített a Vajdaságba, Koszovóba és a Szandzsákba.

március 14. A Magyar Szó helyett röplap jelent meg, amelyben a szerkesztõség értesíti olvasóit, hogy „A hatalomnak sikerült megszüntetnie a Magyar Szót. Elérte célját." A lap négy napi szünet után jelent meg újra.

április 5. Antall József miniszterelnök fogadta a VMDK küldöttségét.

április 9. Szabadkán húsvét elõtt plakátok jelentek meg az utcákon, amelyek szerint egy magát Szerb Sólymoknak nevezõ ismeretlen katonai szervezet harcosokat kíván toborozni a VMDK és a vajdasági horvátok ellen.

április 16. Siniša Vuèiniæ csetnikvezér Szabadkán a magyarok ellen uszított, hangoztatva, hogy Észak-Bácskába mielõbb szerbeket kell telepíteni, mert a szerbek sehol sem lehetnek kisebbségben.

április 20. A VMDK memorandumot intézett Szerbia hatalmi szerveihez, amelyben párbeszédet sürgetett a magyar autonómia kialakítása ügyében.

június 26. A Szerb Radikális Párt és a Szerb Royalista Mozgalom nagygyûlést tartott Szabadkán. Vojislav Šešelj és Siniša Vuèiniæ, a két szervezet vezetõi élesen bírálták a VMDK-t, illetve a VHDSZ-t, és kijelentették, hogy „a radikálisok nem fogják megengedni, hogy a szeparatista VMDK—VHDSZ koalíciónak sikerüljön zavargásokat keltenie Észak-Bácskában, hogy ezzel kiprovokálja a vajdasági probléma internacionalizálását".

június 28. Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnökei Belgrádban tárgyaltak Borisav Joviætyal, a Szerbiai Szocialista Párt elnökével, a jugoszláv parlament küldöttségével, Savoviæ Margit kisebbségügyi miniszterrel, valamint Slobodan Miloševiæ szerb elnökkel. A politikusok tárgyalásokat folytattak Újvidéken vajdasági magyar értelmiségiekkel is.

július 21. Rövid vajdasági látogatása során Vitalij Csurkin orosz különmegbízott találkozott Ágoston Andrással és Vékás Jánossal. Csurkin a VMDK törekvéseirõl szólva megjegyezte, hogy azok remélhetõleg eredménnyel járnak, mivel Miloševiæ elnök személyesen is megígérte, hogy a kisebbségi kérdést dialógus útján rendezik.

augusztus 6. Megjelent a 7 Nap utolsó száma. Az állami támogatás megvonása miatt megszûnt lap szerkesztõsége Új Hét Nap címmel magánlapot indított.

október 1. A Magyar Szó csak hetente kétszer jelent meg 1994 áprilisáig.

október 2. Újvidéken megalakult a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete. Elnökévé Nagy Margitot választották.

október 19. Mihalj Kertes, a szerbiai kormány tárca nélküli minisztere kijelentette, csak viccelt, amikor a szerbiai képviselõház ülésén azt mondta, hogy lehallgatta Ágoston Andrásnak és a VMDK más vezetõinek a telefonbeszélgetéseit.

október 20. Slobodan Miloševiæ szerbiai köztársasági elnök feloszlatta a köztársasági parlamentet. Döntését azzal indokolta, hogy megbénult a döntéshozatali mechanizmus.

december 19. Szerbiában lezajlott a rendkívüli köztársasági parlamenti választások elsõ fordulója. A 9 választási körzetben összesen 84 párt, polgári csoport vagy koalíció 5163 képviselõjelöltet indított 216 választási listán. A VMDK a két vajdasági választási körzetben indult; a zrenjaniniban 85 994 szavazattal 5 képviselõt juttatott be a képviselõházba (Ágoston András, Kasza József, dr. Körmendi Ferenc, dr. Páll Sándor és Szecsei Mihály), míg az újvidéki választási körzetben 26 462 szavazattal nem jutott mandátumhoz.

január 6. A Vajdasági Képviselõház Tájékoztatási Bizottsága elfogadta a Forum átszervezésérõl szóló javaslatot, amelynek értelmében a kiadóház holdinggá alakulna, és lehetõvé válna vagyona 49%-ának privatizálása. Ágoston András levélben kérte Slobodan Miloševiæ köztársasági elnököt, hasson oda, hogy a vajdasági képviselõházban vegyék le napirendrõl a Forum átszervezését, és Szerbia kormánya kezdjen megbeszéléseket a VMDK-val az intézmény jövõjérõl.

január 15. A VMDK Elnöksége arra az álláspontra helyezkedett, hogy parlamenti képviselõi a szerbiai képviselõházban nem csatlakoznak sem az SZSZP-hez, sem pedig a szerb ellenzékhez.

január 25. Slobodan Miloševiæ fogadta Ágoston Andrást, és felkérte, legyen jelen a Jugoszláviába látogató Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel folytatandó megbeszélésen, amit Ágoston elfogadott.

január 27. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter kétnapos látogatásra Belgrádba érkezett. A Magyar Szó aznapi számában megjelent interjújában kijelentette: „A jugoszláv vezetés elõtt jól ismert, hogy a magyar kormány — a demokrácia és az önkormányzat elveibõl kiindulva — támogatja a VMDK autonómiakoncepcióját, nem tartja azonban feladatának, hogy errõl a jugoszláv kormánnyal tárgyaljon a vajdasági magyarok s a legutóbbi választásokon az autonómiaprogrammal újból nagyarányú támogatottságot kapott VMDK helyett, mintegy a magyarok feje felett."

február 12. Szabadkán egy 12—15 tagú banda betört a Népkörbe, ahol magyarellenes fenyegetéseket üvöltözve verekedést provokált.

február 13. Mivel dr. Hódi Sándor többszöri felszólítás után sem volt hajlandó beszámolni a VMDK pénzügyeirõl, és bejelentette, hogy kockázatos volta miatt nem tudja többé vállalni a VMDK kiegészítõ pénzellátásának megszervezését és lebonyolítását, a VMDK Elnöksége felmentette az általa önként vállalt feladat alól, és megkérte a VMDK Ellenõrzõ Bizottságát, készítsen jelentést az ügyrõl.

február 22. Az újvidéki Forum Könyvkiadó szerzõi összeültek, hogy véleményt mondjanak a VMDK mûvelõdési bizottsága által meghirdetett pályázatról, és közös álláspontot alakítsanak ki azzal kapcsolatban, hogy a kiadó saját javaslatát is felterjeszthesse a Határon Túli Magyar Könyvkiadás Támogatására Létrejött Alap Vajdasági Alkuratóriumának megalakításával kapcsolatban.

február 24. Tótfaluban megkezdõdött a vajdasági magyar értelmiségi kerekasztal-találkozó.

február 27. A VMDK Mûvelõdési Bizottsága által összehívott ülésen a könyvkiadásban érdekelt szervezetek és intézmények létrehozták a Határon Túli Magyar Könyvkiadás Támogatására Létrejött Alap Vajdasági Alkuratóriumát.

március 5. A VMDK Tanácsa úgy döntött, hogy nem vállal részt a szerbiai kormány megalakításában, „mivel a nagy demokratikus pártok egyike sem fogadta el a kormányban való részvételt".

március 12. Jeszenszky Géza, a Magyar Köztársaság külügyminisztere kétnapos vajdasági látogatása elsõ napján Adán tárgyalt a VMDK vezetõivel. Külön kérésre sem járult hozzá ahhoz, hogy a dr. Hódi Sándorral kapcsolatos pénzügyi kérdések tisztázódjanak, ehelyett arról beszélt, hogy a nehéz idõk próbára teszik az idegeket és a jellemet, s utalt arra, hogy a régi kommunista vezetõknek ideje volna visszavonulniuk.

március 20. Moravicán újra felállították Kossuth Lajos mellszobrát.

március 26. A Népszabadságban Bálint Antal a VMDK-n belüli viszonyokkal kapcsolatban kijelentette: „Véleményem szerint egy erõs baloldali szárny alakult ki a csúcsvezetésben, amely a legutóbbi idõben szembekerült a szervezet keresztény-nemzeti szárnyával. "

március 27. Zentán megkezdõdött a VMDK elsõ tisztújító közgyûlése. A küldöttek módosították az alapszabályt, elfogadták A VMDK külpolitikai tevékenysége és a Hogyan tovább az autonómia felé címû dokumentumokat, valamint A községi képviselõk és helyi közösségi tanácstagok magatartási kódexét. Az alapszabály-módosítás keretében a küldöttek nagy szótöbbséggel elutasították a platformok alapszabályba iktatására vonatkozó kezdeményezést. Dr. Hódi Sándor a közgyûlés elõtt sem volt hajlandó elszámolni a VMDK nevében vagy arra hivatkozva bonyolított pénzügyleteivel. A közgyûlés 136 szavazattal ismét Ágoston Andrást választotta meg a szervezet elnökének. Az ellenjelölt Csubela Ferenc 66 szavazatot kapott. Alelnök dr. Páll Sándor és az újraválasztott Vékás János lett.

április 19. Pavel Domonji tartományi kisebbségügyi titkár Szabadkán tárgyalt dr. Szöllõssy Vágó Lászlóval, a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Szövetség fõtitkárával. A megbeszélés után Szöllõsy kijelentette: a VMMSZ Elnöksége hamarosan megvitatja, mi az, aminek a finanszírozásában az állam részvállalása leginkább fontos lenne.

május 12. Zentán megalakult a Magyarok Világszövetségének Jugoszláviai Országos Tanácsa. Elnöknek a világszövetség elnökségi tagját, dr. Hódi Sándort választották meg.

május 30. Topolyán megalakult a Polgári Demokratikus Tömörülésnek elnevezett szervezet 11 tagú kezdeményezõbizottsága.

június 1. Szabadka központjában hajnalban robbanás történt, amely megrongálta a ferences rendiek Jovan Nenad cár téri templomának ajtaját.

június 12. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megalakításának szabadkai kezdeményezõi (Kasza József, dr. Korhecz Tamás, dr. Józsa László és dr. Varga Zoltán) találkozót tartottak Újvidéken a helyi értelmiségiek csoportjával, amelyen Major Nándor kijelentette: „Az értelmiség kívülmaradását tiszteletben kell tartani".

június 15. A VMDK Elnöksége közreadta Állásfoglalás a válságról címû dokumentumát, amely a pénzügyi botrány kirobbanásának alapvetõ okaként azt jelölte meg, hogy „a magyar kormányzat politikailag támogatta ugyan a VMDK-t, végül már az általa képviselt autonómiatörekvéseket is, de az anyagi támogatást a VMDK-t és az általa képviselt autonómiatörekvéseket ellenzõ csoportok, intézmények kapták".

június 18. Zentán megtartotta alakuló közgyûlését a Vajdasági Magyar Szövetség. Elnöke Csubela Ferenc lett; az alelnökök: Tóth Horti Gábor, Szecsei Mihály, Bálint Antal és Egeresi Sándor.

augusztus 4. Szabadkán megjelent a Szabad Hét Nap elsõ száma.

augusztus 10. A VMSZ Elnöksége levélben szólította fel a vajdasági magyar intézményeket a csatlakozásra, ennek fejében közös cselekvési programot, nemzetközi érdekképviseletet és magyarországi anyagi támogatást ígért.

szeptember 23. A Vajdasági Magyar Szövetség küldöttsége bemutatkozó látogatást tett Belgrádban, a Szerbiai Szocialista Párt Fõbizottságában, amelyet követõen „a VMSZ elnöke megelégedettséggel nyugtázta, hogy a rendkívül toleráns légkörben folyó beszélgetés során a hatalmon lévõ párt képviselõi kiemelték a béke fontosságát, és szorgalmazták a tolerancia kialakulásának szükségességét, amely rendkívül fontos a kisebbségi kérdés rendezésében is. "

október 10. A Határontúli Magyarok Hivatala Budapesten külön-külön tárgyalt a VMDK és a VMSZ küldöttségével. A tárgyalásokat követõ sajtóértekezleten Csubela Ferenc, a VMSZ elnöke kijelentette: „A vajdasági magyarok elsõ érdekszervezete teljesen szétforgácsolódott, de újjáéledhet, és a VMSZ-szel közösen állhat ki a kisebbségi jogokért azután, hogy Ágoston és szûkebb köre lemond. "

október 19. A határontúli magyarság kulturális támogatási rendszerének korszerûsítésére létrehozott munkabizottság Budapesten megtartott ülésén „dr. Bosnyák István, a JMMT elnöke tolmácsolta a társaság intézõbizottságának vonatkozó javaslatait. Ezek szerint (. . . ) sem az alkuratóriumban, sem szakági bizottságaiban ne kapjanak megbízatást a VMDK és VMSZ legexponáltabb, jórészt hitelüket vesztett vezetõségi tagjai".

október 20. Pavel Domonji tartományi kisebbségügyi titkár a VMSZ szabadkai székházába látogatott. A megbeszélést követõ sajtótájékoztatón „rendkívül hasznosnak ítélte meg a találkozót, s nagyon érdekesnek nevezte, hogy érdekvédelmi szervezetként a VMSZ többek között a vajdasági magyarság bizonyos gazdasági érdekeit is kifejezésre juttatja, ami a regionális együttmûködés szempontjából is fontos."

október 21. Milutin Stojkoviæ, a vajdasági képviselõház elnöke kijelentette: „A vajdasági magyar kisebbség megértette, hogy ez az õ állama is, keretében érvényesítheti minden jogát, az állam védelmezi õt, érdekei nem kerültek veszélybe. Más szóval, a szocialisták gyõzelmével Magyarországon a vajdasági magyarok körében szerencsére egyre többen belátják, hogy sehol sem élhetnek olyan szépen, mint nálunk. "

október 30. A VMDK Vajdaság-szerte megemlékezéseket szervezett az 1944 végén és 1945 elején meggyilkolt ártatlan magyarok emlékére. A központi megemlékezést Újvidéken tartották, a Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület nagytermében, majd a résztvevõk a mûvelõdési egyesülettõl a Futaki úti temetõig vitték azt a száz kis és egy nagy keresztet, amelyeket ez alkalommal is elhelyeztek a katonatemetõben, a felszedett keresztek helyébe. A hatóságok néhány nap múlva ismét felszedték a kereszteket.

november 6. A JMMT szervezésében Újvidéken megalakult az Illyés Alapítvány Vajdasági Alkuratóriuma.

november 13. A VMDK Tanácsa közleményben mondta ki, hogy az Illyés Alapítvány Vajdasági Alkuratóriumának megalakításakor mellõzték a demokratikus módszereket, és hogy a megalakulással kapcsolatos tevékenység nincs összhangban a kormányprogramnak azzal a részével, amely kimondja, hogy a magyar kormány támogatja a kisebbségi magyarság autonómiatörekvéseit.

december 2. Budapesten, a Határontúli Magyarok Hivatalában megtartott sajtótájékoztatón Vékás János egy hónapos amerikai és kanadai körútjáról beszámolva kijelentette: az USA Külügyminisztériumában közölték vele, hogy az amerikai kormány nem alkalmaz kettõs mércét a volt Jugoszlávia térségében jelen levõ etnikai problémák megítélésében.

december 15. Ágoston András levélben kérte Slobodan Miloševiæ szerbiai köztársasági elnököt, járuljon hozzá, hogy a Forum kiadóház privatizációja úgy történjen, hogy az intézmény vagyona a vajdasági magyarság érdekeinek szolgálatában álljon.

december 20. A vajdasági képviselõházban különvált a VMDK- és a VMSZ-frakció.

december 28. A topolyai községi képviselõ-testület ülésén a VMSZ-es tanácsnokok az SZSZP tanácsnokaival közösen leváltották a VMDK-s községi vezetõséget.

január 28. A VMDK Elnöksége Csantavéren megtartott ülésén megvitatta a magyar iskolahálózat létrehozatalának terveit. A tervek megvalósítása során a következõ hónapokban 151 kérdezõbiztos 126 településen, a vajdasági magyar családok 5%-ában összesen 4473 kérdõívvel mérte fel a szülõknek és a pedagógusoknak az anyanyelvi oktatással kapcsolatos véleményét.

február 26. Újvidéken, a Futaki úti katolikus temetõben ismeretlen tettesek ledöntöttek mintegy ötven síremléket. A VMDK körzeti szervezete közleményben követelte az erélyes nyomozást. A tettesek nem kerültek elõ.

március 11. Szabadkán megtartották a VMDK közgyûlését, amely elfogadta a szervezet módosított autonómiakoncepcióját (Kezdeményezés a Szerb Köztársaságban élõ magyarság önkormányzatának létrehozására), módosította alapszabályát, és kizárta a szervezetbõl azokat, akik csatlakoztak a VMSZ-hez.

március 18. Zentán megtartotta alakuló közgyûlését a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom (VMPM). Elnökének Böröcz Józsefet választották meg.

június 17. A VMSZ közgyûlésén határozatot hozott párttá alakulásáról, módosította alapszabályát, és elfogadta programját, valamint a Magyar Kereszténydemokrata Tömörülés kezdeményezését, hogy a VMSZ platformjává váljon. 211 küldött részvételével megválasztotta 25 tagú tanácsát és az 5 tagú felügyelõbizottságot. Ugyanaznap a tanács elnöknek Csubela Ferencet, ügyvezetõ alelnöknek Egeresi Sándort, alelnököknek Szecsei Mihályt, Tóth Horti Gábort és Bálint Antalt, tanácstagoknak pedig Biacsi Antalt, dr. Hódi Sándort, Józsa Lászlót, Kasza Józsefet, Pál Károlyt és Varga F. Józsefet választotta.

június 30. Zentai székhellyel bejegyezték a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalmat.

szeptember 11. Belgrádban Mirko Marjanoviæ kormányelnök megbízásából dr. Branislav Ivkoviæ és Andreja Milosavljeviæ miniszterek fogadták a VMDK küldöttségét, és megvitatták a menekültek befogadása után elõállt helyzetet.

szeptember 29. Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatala tanácskozást szervezett 11 vajdasági magyar „csúcsértelmiségivel" a VMDK és a VMSZ közötti ellentétek feloldása érdekében. A résztvevõket fogadta Horn Gyula miniszterelnök és Göncz Árpád államelnök is.

október 17. Belgrádi látogatása elõtt Horn Gyula miniszterelnök Budapesten fogadta a VMDK és a VMSZ képviselõit. A VMDK képviselõi kérték a miniszterelnököt, hogy a Slobodan Miloševiætyel folytatott tárgyalások során kínálja fel a VMDK autonómiatervezetét, míg a VMSZ képviselõi ragaszkodtak ahhoz, hogy tárgyalási alapul csak a két szervezet által egyeztetett koncepció szolgálhat.

október 18. A VMDK megküldte autonómiatervezetét a szerbiai képviselõház elnökének.

október 19. Ismeretlen tettesek kézigránátot dobtak a szabadkai Népkör épületére.

október 20. Horn Gyula magyar miniszterelnök Belgrádban a jugoszláviai vezetõkkel tárgyalt. A Tanjug hírügynökség és a Politika kormánylap hangsúlyozta: „Magyarország és Jugoszlávia között nincsenek politikai viták, s mindkét ország nagy jelentõséget tulajdonítana a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók enyhítésének, illetve eltörlésének".

november 25. A VMDK Tanácsa közleményben állapította meg, hogy „a Szerbiai Szocialista Párttal koalícióban levõ VMSZ-es polgármesterek sajnos ellenállás nélkül fogadták be a menekültek második hullámát", a VMSZ és a magyar diplomácia támogatását kérte a folyamat megállítását célzó politikai akciójához.

december 9. A VMSZ Tanácsa a november 27-én elhunyt Csubela Ferenc helyébe elnöknek Kasza Józsefet, az elnökség tagjává Rácz Szabó Lászlót választotta, a tanácsba pedig Miskolczi Józsefet kooptálta.

január 17. Jugoszlávia Legfelsõ Védelmi Tanácsa megvitatta a katonai igazságügyi szervek tájékoztatóját a hadkötelezettség megtagadásának bûncselekményérõl az 1991-tõl 1995-ig terjedõ idõszakban, és javasolta a szövetségi kormánynak, hogy kezdje meg amnesztiatörvény-javaslatának elõkészítését arra a 12 450 személyre vonatkozóan, akik ellen 1995. december 14-ig eljárást indítottak.

január 18. A VMSZ Tanácsa elfogadta és közzétette A vajdasági magyarok önszervezõdésének alapjairól szóló megállapodás tervezete címû dokumentumát.

január 29. Szabadkán találkozott a VMDK és a VMSZ néhány vezetõje. A VMDK részérõl Ágoston András, dr. Páll Sándor és dr. Sepsey Csaba, a VMSZ-tõl Kasza József, Tóth Horti Gábor, Egeresi Sándor és Józsa László volt jelen. Kasza József elutasította Ágoston András javaslatát, hogy a VMSZ bontsa fel a Szerbiai Szocialista Párttal alkotott koalícióját, és kössön együttmûködési megállapodást a VMDK-val. Ágoston András viszont elvetette a VMSZ kisebbségi dokumentumára vonatkozó hivatalos tárgyalásokat, mondván, hogy az nem autonómiamodell, csupán óhajokat tartalmaz, valamint a szerb hatalomnak kedvezõ „áthidaló megoldásokat".

február 19. Budapesten Glatz Ferenc akadémikus elnökletével, magyarországi szakértõk meg a VMDK és a VMSZ képviselõinek részvételével vitát tartottak a vajdasági magyar autonómiakoncepciókról.

július 5. Budapesten a magyarországi és a határontúli magyar politikai szervezetek kétnapos tanácskozásának zárónapján a közös nyilatkozatot csak a VMDK képviselõje nem írta alá, mert hiányolta belõle az autonómia követelések támogatását.

augusztus 24. Kasza József, a VMSZ elnöke közös választási fellépésre szólította fel a VMDK-t.

augusztus 28. Csorba Béla a VMDK nevében a VMSZ felhívására válaszolva a választási együttmûködés feltételéül az autonómiakövetelés támogatását szabta.

szeptember 7. Szabadkán megtartották a VMDK közgyûlését, amely 92%-os szavazattöbbséggel úgy döntött, hogy a VMDK egyedül indul a szövetségi parlamenti választásokon, majd leváltotta dr. Páll Sándor alelnököt, aki a döntés után is a VMSZ-szel való közös fellépést szorgalmazta. Helyébe dr. Sepsey Csabát választották meg.

szeptember 21. Szabadkán a VMSZ közgyûlése elfogadta A vajdasági magyarok önszervezõdésének alapjairól szóló megállapodás tervezete címû dokumentumot, amely a kisebbségi vertikális szervezõdést a meglévõ magyar intézmények vezetõinek tömörítésével javasolja létrehozni.

november 3. Jugoszláviában lezajlott a szövetségi, tartományi és helyhatósági választások elsõ fordulója. A két magyar pártra leadott szavazatok 63,47%-át (81 310) a VMSZ, 36,53%-át (46 807) pedig a VMDK kapta. A választási körzetek kialakítása folytán a VMSZ 3 képviselõt juttatott a szövetségi parlamentbe (Balla Lajos, Józsa László, Pásztor István), míg a VMDK nem szerzett mandátumot. A vajdasági képviselõházban a lehetséges 120 helybõl a VMSZ 13-at, a VMDK pedig egyet szerzett meg.

november 20. Szerbia több városában tüntetések kezdõdtek a választási csalások miatt és amiatt, hogy a szocialista többségû választási bizottságok meg akarták semmisíteni a választási eredményeket mindazon helyeken, ahol az ellenzék gyõzött az önkormányzati választásokon. A több hónapos tüntetések Belgrádban tetõztek, míg végül nemzetközi nyomásra Szerbia képviselõháza 1997. február 11-én törvénnyel nyilvánította véglegesnek az 1996. november 17-i helyhatósági választások eredményeit a szóban forgó települések esetében.

december 17. Szerbia képviselõháza határozatot hozott, hogy vitát szervez „a lebonyolított választások idõszerû kérdéseirõl, a választási törvényhozásról, a média szerepérõl és más kérdésekrõl". A tévé által közvetített vitákat az ellenzék bojkottálta, saját döntése alapján részt vett viszont rajtuk dr. Páll Sándor, akit a szervezõk a VMDK képviselõjének minõsítettek.

december 18. A VMDK Etikai Bizottsága kizárta a szervezetbõl dr. Páll Sándort, aki nem volt hajlandó átadni az illetékeseknek a VMDK szövetségi jelöltlistájának támogatására Becsén és Törökbecsén összegyûjtött aláírásokat.

december 21. Becsén a VMDK alapszabályának megkerülésével dr. Páll Sándornak, a VMDK leváltott és a szervezetbõl kizárt egykori alelnökének kezdeményezésére összejövetelt tartottak, amelyen leváltották a VMDK teljes vezetését, és érvénytelennek minõsítették a szervezet alapszabályának a doroszlói alakuló közgyûlés után hozott minden módosítását. Elnöknek dr. Páll Sándort, alelnöknek Mirnics Károlyt és Hangya Istvánt. A szerbiai Igazságügyi Minisztérium a VMDK közgyûléseként ismerte el az összejövetelt.

január 26. Újvidéken megtartotta alakuló közgyûlését a Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalma (VMKDM). Elnökének Papp Ferencet választották meg.

január 29. Újvidéken 8 politikai párt (Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége, VMDK, Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom, Népi Parasztpárt, Vajdasági Demokratikus Reformpárt, Szabadkai Polgárok Szövetsége, VMSZ, Vajdasági Össznemzeti Demokratikus Front) és 13 polgári szervezet (köztük a Jugoszláviai Magyar Mûvelõdési Társaság és a Vajdasági Magyar Nyelvmûvelõ Egyesület) aláírta a Vajdaság alkotmányos helyzetének megváltoztatására irányuló kezdeményezést.

február 11. Szerbia képviselõháza törvénnyel nyilvánította véglegesnek az 1996. november 17-i helyhatósági választások eredményeit Pirot, Kraljevo, Užice, Smederevska Palanka, Versec, Sokobanja, Pancsova, Jagodina, Zrenjanin, Lapovo, Sabac, Stari grad, Vraèar, Savski venac, Zvezdara, Rakovica, Palilula, Èukarica és Voždovac községek, valamint Kragujevac, Niš és Belgrád városa esetében.

február 22. Szenttamáson a VMDK vezetõinek és aktivistáinak egy csoportja megalakította a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot (VMDP), miután 1996. december 21-én Páll Sándor, a VMDK leváltott és a szervezetbõl kizárt alelnöke Becsén szervezett összejövetelén leváltatta a VMDK addigi teljes vezetését, és a szerbiai Igazságügyi minisztérium a döntést szabályosnak ismerte el.

március 2. A Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom (VMPM) elsõ tisztújító közgyûlésén módosította memorandumát, és felhívásban kezdeményezte a vajdasági magyarság érdekvédelmét egyeztetõ bizottság megalakítását.

március 28. Ágoston András, a VMDP elnöke levélben kérte Kovács László magyar külügyminisztertõl a támogatást a személyi elvû kisebbségi önkormányzat megvalósításához és a kettõs állampolgárság megszerzéséhez.

április 5. Újvidéken megalakult Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT). Elnöke dr. Ribár Béla, alelnöke Simon Vilmos és Csehák Kálmán lett.

április 10. Hírlap címmel megjelent a VMDP közlönyének elsõ száma.

április 28. Szabadkán a VMSZ, a VMDK, a VMDP és a VMKDM képviselõi megbeszélést tartottak a magyar sajtóház megalakításáról.

május 5. Kereszténydemokrata címmel megjelent a VMKDM közlönyének elsõ száma.

május 17. Szabadkán értelmiségi találkozót tartottak, amelyen határozatot hoztak a Vajdasági Magyar Oktatási Tanács megalakításáról.

június 4. Zentán megalakult a Kereszténydemokrata Tömörülés.

június 16. Újvidéken a VMKDM Családi Köre keretében megalakult a Nagycsaládosok Tagozata.Tagjai augusztusban megkezdték az élelmiszersegélyek szétosztását a szegény sorsú családoknak.

június 30. Szerbia képviselõháza úgy döntött, hogy 1997. február 22-tõl megszûnt Ágoston András képviselõi mandátuma.

július 16. Szerbia képviselõháza hitelesítette Csõke János mandátumát, aki Ágoston András helyére került be a parlamentbe a VMDK jelöltlistájáról.

július 20. A Magyar Szó közölte a VMSZ választási törzskarának értékelését, amely szerint a választási siker három tényezõn múlik: „a vajdasági magyar szavazókon — ha minél nagyobb számban vesznek részt a szavazáson, hogy saját sorsukról is döntsenek —, a VMSZ-en — ha az erõsebb nagyvonalú gesztusával engedményeket ad a VMDK-nak — és a VMDK-n — ha erejét tárgyilagosan felmérve hajlandó a tényleges, feltétel nélküli együttmûködésre a VMSZ-szel".

július 24. Slobodan Miloševiæ, a JSZK elnöke külön-külön fogadta a szövetségi parlament képviselõcsoportjainak vezetõit, köztük Józsa Lászlót, a VMSZ, a Vajdaság Koalíció és Crna Gora-i Szociáldemokrata Párt képviselõit tömörítõ frakció vezetõjét.

július 29. Komlóssy József, a FUEV alelnöke Újvidéken Bordás Gyõzõvel, a Forum Holding Korporáció vezérigazgatójával és Bálint Sándorral, a Magyar Szó fõ- és felelõs szerkesztõjével tárgyalt.

augusztus 16. A VMDP Intézõbizottsága Temerinben megvitatta a választási elõkészületeket, és meghatározta választási jelmondatát: „Perszonális autonómiát, kettõs állampolgárságot!"

szeptember 3. Ágoston András, a VMDP elnöke Kasza Józsefhez, a VMSZ elnökéhez intézett levelében kérte, hogy a VMSZ változtasson álláspontján, és a sziget- valamint a szórványmagyarság által lakott választási körzetekben ne a szerb pártokat, hanem az ott induló vajdasági magyar pártokat támogassa.

szeptember 21. Szerbiában köztársasági parlamenti és elnökválasztásokat tartottak. A VMDP 6, a VMDK 5, a VMKDM 3, a VMSZ és a Kereszténydemokrata Tömörülés 2—2, a VMPM pedig 1 választási körzetben állított listát. A hat vajdasági magyar párt közül csak a VMSZ jutott mandátumhoz: két választási körzetben 50 960 szavazattal 4 képviselõi helyet szerzett. A VMDP 16 986, a VMDK 16 812, a VMKDM 2702, a VMPM 2181, a Kereszténydemokrata Tömörülés 1772 szavazatot kapott.

szeptember 29. Dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke a párt elszenvedett választási veresége után felajánlotta lemondását, és javasolta a párt rendkívüli közgyûlésének összehívását, de a VMDK Tanácsa elvetette a javaslatot — áll a szervezet közleményében.

november Harmadik Út címmel megjelent a VMPM közlönyének elsõ száma. Felelõs szerkesztõ Perpauer Attila.

november 2. Újvidéken, a Futaki úti katonatemetõben nyolcadszor helyezték el a kereszteket a jeltelen katonasírokra, valamint az 1944—45. évi magyarellenes megtorlás áldozatainak emlékére. A megemlékezés résztvevõit táviratban üdvözölte dr. Stevan Vrbaški, az ellenzéki többségû újvidéki városi képviselõ-testület elnöke.

december 27. A JMMT Újvidéken tanácskozást tartott a nemzetiségek jogainak gyakorlati megvalósulásáról, amelyen Korhecz Tamás és dr. Dušan Janjiæ tartott beszámolót.

december 29. Szerbia Népképviselõháza alaelnökei közé választotta Ispánovics Istvánt, a VMSZ népképviselõjét.

március 17. A VMSZ közleményben jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét abban a szerb parlamenti küldöttségben, amelynek a koszovói albánok képviselõivel kellett volna tárgyalásokat kezdeményeznie. Hiányzott a valós politikai elkötelezettség a tárgyalások alapos elõkészítésére és azok érdemi lefolytatására. A másik felet nem lehet rádiófelhívás útján meghívni a megbeszélésre — áll a közleményben.

március 31. Belgrádban kétórás tárgyalást tartott a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetõsége. A tárgyalás után Kasza József elmondta: az SZSZP küldöttsége garantálta, hogy mindaz, amit a VMSZ képviselõi megbeszéltek Miloševiæ elnökkel, megvalósul. Elsõ lépésként kisebbségi tanácsot hoznak létre, majd megfelelõ minisztériumi döntést hoznak az anyanyelv oktatásáról és használatáról.

április 9. A VMKDM, a VMDP és a VMPM hivatalosan elítélte a koszovói népszavazás megrendezését, a kettõs állampolgársággal kapcsolatosan megelégedettséggel nyugtázta a Magyarok Világszövetségének álláspontját és elítélte azt, hogy a VMSZ a többi magyar párt megkérdezése nélkül tárgyalt a jugoszláv elnökkel.

április 16. Hét politikai párt, illetve szervezet — köztük a VMSZ is — arra kérte Szerbia polgárait, ne vegyen részt azon az április 23-ra kiírt népszavazáson, amely arról dönt majd, vajon Szerbia lehetõvé tegye-e a külföldi politikusoknak, hogy közvetítsenek a koszovói válság megoldásában.

május 20. A belgrádi szkupstina Momir Bulatoviæ montenegrói politikus személyében megválasztotta az új jugoszláv miniszterelnököt. A VMSZ a Vajdasági Koalícióval együtt a megválasztott ellen szavazott.

június 14. A Vajdasági Magyar Szövetség közleményében hangsúlyozta, hogy a koszovói helyzetet csak politikai eszközökkel lehet rendezni. A VMSZ erélyesen tiltakozik az ellen, hogy a szerbiai hatalom az etnikai konfliktus megoldására magyar nemzetiségû sorkatonákat mozgósít, és felszólítja a szerbiai hatalmi szerveket, hogy rendeljék vissza Koszovóból a magyar fiatalokat. Amennyiben ezt nem teljesítik, a párt fontolóra veszi annak lehetõségét, hogy visszavonja képviselõit a tartományi, a köztársasági és a szövetségi parlamentbõl.

június 17. A magyar külügyminisztérium ismételten síkra száll annak érdekében, hogy ne küldjenek vajdasági magyar nemzetiségû kiskatonákat Koszovóba — jelentette ki Horváth Gábor szóvivõ. A vajdasági magyar pártok szervezetek vezetõi jelezték, hogy több mint 300 magyar nemzetiségû fiatalt vezényeltek a pristinai helyõrség állományába. (Más források szerint a koszovói tartomány területére vezényelt magyar fiatalok száma az 1000 is meghaladja.) Ez a gyakorlat óhatatlanul feszültséget szül a jugoszláviai kisebbségek között, és újabb menekülési hullám indulhat el a Vajdaságból. Szeretnék, ha a Koszovóba vezényelt magyar katonákat Jugoszlávia más területére helyeznék át. A magyar diplomácia már korábban felvetette ezt az ügyet az EU-hármasnak, az amerikai külügyminisztérium és Nemzetbiztonsági Tanács illetékeseinek, s Belgrád felé is jelezte kifogásait.

augusztus 7. Budapesten bekérették a Külügyminisztériumba a jugoszláv nagykövetet, akitõl Németh Zsolt külügyi államtitkár nyomatékosan kérte, hogy a vajdasági magyar fiatalokat ne küldjék Koszovóba. Idõközben a Vajdaságban nem csökkent a katonaköteles polgárok elleni hajsza, amelyet a szabadkai belügyminisztériumi titkárság irányít, ezért a VMSZ vezetése újból tiltakozott, hiszen a hadsereg is részt vesz a koszovói harcokban. A rendõrök a távol lévõ hadkötelesek ellen eljárást helyeztek kilátásba.

augusztus 22. A VMSZ augusztus 24-re tervezte a Koszovóban szolgáló katonák meglátogatását, amelyre a szülõket is hívta. A vezérkar azonban meghiúsította a találkozót, arra hivatkozva, hogy „az összetett helyzet miatt ez lehetetlen", ezért a VMSZ elnöksége levélben tájékoztatta a szülõket: kénytelenek az utazást elhalasztani.

október 8. Szabadkán ismét megindult a magyar nyelvû Tanítóképzõ Fõiskola mûködése. Az 1993-ban Zomborba áthelyezett felsõfokú oktatási intézetnek az elmúlt idõszakban szinte nem is volt magyar hallgatója, ami szinte pótolhatatlan kiesést jelent a magyar nyelvû tanítóképzés terén. Most viszont ötven elsõéves hallgatója van a Tanítóképzõ Fakultás szabadkai kihelyezett tagozatán.

október 20. A szerb képviselõház megszavazta a rendkívül szigorú sajtótörvényt, amelyet az ellenzék a sajtószabadság és az emberi jogok elleni támadásnak minõsített. A korlátlan cenzúra bevezetése következtében teljes vagyonelkobzásra is ítélhetik a szerbiai rendszert bíráló lap tulajdonosát, vagy a cikk szerzõjét.

január 6. Nenad Èanak, a vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke az újvidéki Magyar Szónak adott nyilatkozatában kijelentette: a vajdaságiaknak nincs idejük kivárni azt, hogy valaki Belgrádban megszánja õket, és a tartománynak körzeti önállóságot adjon. „Magunknak kell kiharcolni körzeti önállóságunkat, ami nem létezhet a Vajdaság köztársaság nélkül." Úgy értékelte, hogy a VMSZ-nek a vajdasági önkormányzat politikai kereteire vonatkozó megállapodás-javaslata csak egy a sok kõ közül, amit be kell építeni a jövõbeni Vajdaság Köztársaságba.

január 21. Egy évvel ezelõtt Slobodan Miloševiæ és Kasza József találkozóját követõen abban állapodtak meg, hogy egy év elteltével ismét összegezik a szerbiai magyarság helyzetének rendezésével kapcsolatos megállapodások végrehajtásának eredményeit. A VMSZ elnöke vezette küldöttség a napokban ismét a jugoszláv elnök kabinetjében tárgyalt, és a megbeszélést követõen Kasza József elmondta: nemigen lehet dicsekedni az elért eredményekkel. „A VMSZ által kezdeményezett számos fontos kérdés közül az eltelt idõszakban csak két dolog valósult meg: magyar tanítóképzõi tagozat nyílt Szabadkán 52 elsõs hallgató részére, és megalakult a Kisebbségi Tanács."

február 15. Az Ágoston András vezette, parlamenti képviselettel nem rendelkezõ Vajdasági Magyar Demokrata Párt Doroszlón megtartotta elsõ Kongresszusát, melyen a párt megalakulása óta eltelt két év tapasztalatait összegezték. A jelenlévõ mintegy 160 képviselõ megvitatta a pártnak a (vajdasági) tájékoztatásra, mûvelõdésre és oktatásra vonatkozó állásfoglalás-tervezetét.

február 27. Hatvan napra szóló katonai behívók százait kézbesítették Észak-Bácska magyar lakta településein a tartalékosoknak. A magyarok közül sokan nem tesznek eleget a behívóparancsnak, ennek ellenére erõszakos mozgósításról, katonai vagy rendõrségi fellépésrõl nem érkeztek jelentések. A tartalékosokat az egyre feszültebb, már-már nyílt háborúval fenyegetõ koszovói területekre viszik.

március 23. A NATO katonai repülõgépei este nyolc órakor megkezdték a Jugoszlávia elleni hadmûveleteket. William Cohen amerikai védelmi miniszter szerint a bombázások célpontjai a jugoszláv légvédelem, a parancsnoki és ellenõrzõ rendszer létesítményei, valamint a Koszovóban lévõ jugoszláv katonai erõk. A támadássorozatot amerikai és brit hajókról, illetve amerikai B-52-es gépekrõl indított manõverezõ robotrepülõgépekkel hajtották végre. Az elsõ légicsapások során Újvidéket is több találat érte. A VMSZ közleményében maradásra szólította fel a vajdasági magyarokat, annak ellenére, hogy a „nemzetközi közösség Jugoszlávia elleni támadásának rengeteg civil áldozata is lehet".

április 6. A teljes megsemmisülés fenyegeti a koszovói albán közösséget — nyilatkozta a Párizsban élõ világhírû albán író, Ismail Kadare —, a helyzete minden nappal drámaibbá válik. A jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok által végzett etnikai tisztogatás során százával gyújtják fel az albán falvakat, ezrével végzik ki az albán férfiakat, és százezrével üldözik el otthonaikból az ártatlan lakosságot. A koszovói albán közösséget csak egy átfogó nemzetközi akció mentheti meg. Kasza József, a VMSZ elnöke cinikusnak minõsítette a magyar miniszterelnök kijelentését, miszerint a „történelmi igazság a NATO oldalán van". Kasza szerint a magyar kormány ezzel a nyilatkozatával „túszként a sorsukra hagyta a vajdasági magyarokat".

április 15. A NATO harci gépei Szabadka városát és a környezõ településeket is támadták. A repülõk a város északi részén lévõ Kisradenovác és a Teslatelep környéki területekre mértek csapást, ahol két laktanya és egy légvédelmi egység található. A NATO légiereje „az évszázadokon át kialakított együttélést bombázta, amit senki, semmivel sem igazolhat" — nyilatkozta Kasza József Szabadka polgármestere, a VMSZ elnöke.

május 6. „A Koszovóért vívott háború vagy Slobodan Miloševiæ hatalmának összeomlását, vagy Jugoszlávia végét jelenti" — nyilatkozta Branko Peroviæ, Montenegró külügyminisztere. A NATO légicsapások következtében áram és vízszolgáltatás nélkül maradt számos vajdasági város és település is.

június 6. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elfogadta az orosz és az EU-küldött által Slobodan Miloševiæ jugoszláv elnök elé terjesztett béketervet" — olvasható a belgrádi államelnökség közleményében. A béketerv belgrádi elfogadása a NATO jugoszláviai légi csapásainak leállítását és a koszovói válság rendezését célozza, de önmagában nem elegendõ a légitámadások beszüntetéséhez.

június 10. A NATO és Belgrád megbízottai aláírták a katonai megállapodást a Koszovóban állomásozó jugoszláv csapatok kivonásáról. Közben Milan Paniæ volt jugoszláv miniszterelnök Budapesten azt nyilatkozta: kész egy átmeneti jugoszláv kormány élére állni. A kérdésre, hogy ebben az esetben a Vajdaság visszakapná-e autonómiáját, Paniæ kijelentette: „Vajdaságnak nemcsak az autonómiáját kellene visszakapnia, hanem ennél jóval többet. A tartományoknak gazdaságilag függetleneknek kell lenniük, hisz csak ezzel növelhetõ a termelékenységük. A gazdaság központi irányítása teljesen elavult. Az új gazdasági elképzelések lényege a hatalom leépítése. Emiatt a Vajdaságnak gazdaságilag függetlenné kell válnia, hisz ezzel fokozható a termelékenysége, ezáltal pedig a közös költségvetésbe is többet fizethet be."

július 2. Újvidéken mintegy tízezres tüntetést tartottak, tiltakozásul Slobodan Miloševiæ jugoszláv elnök rendszere ellen. a hadiállapot egy héttel ezelõtti megszüntetése óta ez volt az elsõ jelentõsebb tömegmegmozdulás a Vajdaságban.

július 10. A VMSZ a budapesti egyeztetés után véglegesnek tekinti a vajdasági autonómia-dokumentumot. Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogyan kell összeállítani azoknak a magyar szavazóknak a névjegyzékét, akik a közvetlen választásokon a perszonális autonómiát irányító Nemzeti Tanács tagjait választhatják meg.

augusztus 19. Szabadkán három vajdasági magyar párt — a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom — küldötteinek részvételével megalakult az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács. A másik három magyar párt — a VMDP, a VMKDM és a KDT — nem vett részt a szabadkai alakuló közgyûlésen. De távol maradtak a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselõi is.