Szlovákia 1989—1998

Összeállította Orosz Márta

1989

november 18. Megalakul a Független Magyar Kezdeményezés. Alapító tagok: Tóth Károly, Balla Kálmán, Huncík Péter, Sándor Eleonóra, Barak László, Öllõs László, Grendel Lajos, Gyurovszky László, A. Nagy László, Csáky Pál, Világi Oszkár, Németh Zsuzsa. A mozgalom kiindulási pontjául a parlamenti demokrácia megteremtése, nem a magyar kisebbség helyzete szolgál (Gyurovszky László).

december 4. A Harminchármak dokumentumát aláírók zöme megalakítja a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma nyitott, demokratikus kezdeményezését. A Fórum kiemelt célja, hogy hangsúlyozott figyelemmel kísérje a csehszlovákiai magyarokat érintõ politikai, társadalmi, gazdasági és mûvészeti változásokat.

december 6. Megjelenik a Magyar Diákszövetség felhívása, amely demokráciát és ideológiáktól mentes oktatást követel. Szóvivõi Somogyi Szilárd és Berényi József.

december 7. A Csemadok KB rendkívüli ülésén rehabilitálják azokat, akiket az 1968—69-es események után kizártak a szövetségbõl. A választmány tagjai megválasztják az új, 21 tagú elnökséget, és elfogadják a szövetség új programnyilatkozatát.

december 13. Varga Sándort, az FMK jelöltjét a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesévé nevezik ki.

december 15. Megjelenik A Nap, az FMK független lapja.

Megjelenik a Csehszlovákiai Magyarok Fórumának nyilatkozata.

december 16—17. 2000-en vettek részt azon a tiltakozó nagygyûlésen, amelyet a NyEE, az FMK és a dunaszerdahelyi tájvédelmi szervezet rendezett a dunai vízlépcsõrendszer ellen.

december 17. Dunaszerdahelyen az FMK elsõ országos közgyûlésén elfogadják a párt ideiglenes mûködési szabályzatát.

december 27. Az FMK küldöttsége látogatást tett Szlovákia oktatási miniszterénél. A találkozón megállapodtak abban, hogy évente kb. 200 magyar pedagógusjelölt kezdje meg tanulmányait a nyitrai pedagógiai fõiskolán, hogy megszûnjön az eddigi pedagógushiány.

december 30. Felhívás jelenik meg az Új Szó-ban, hogy alakuljanak Magyar Kereszténydemokrata Klubok.

Az elõkészítõ bizottság tagjai: Janics Kálmán, Ordódy Katalin, Popély Gyula, Lapos József, Földessy László, Zilizi Tihamér, Németh Rezsõ, Soltészné Fölös Vilma.

1990

január 3. Találkozik a NyEE és az FMK vezetése, és megegyeznek egy, a nemzeti kisebbségekrõl szóló dokumentum kidolgozásában.

január 13. Nyitrán megalakul a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai és érdekvédelmi szervezet.

január 18. Az FMK küldöttsége részt vesz a Polgári Fórum Tanácsa megbeszélésén, ahol tájékoztatást adnak a csehszlovákiai magyarság helyzetérõl.

Megjelenik az FMK programnyilatkozata.

A Nyilvánosság az Erõszak Ellen és a KDH felhívására a Független Magyar Kezdeményezés szervezni kezdi az alakuló Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat. A szervezõbizottság elnöke Janics Kálmán, a bizottság tagjai: Csáky Pál, Gyurgyík László, Földessy László, Hamerlik Rudolf, Holla József, Lapos József, Ordódy Dénes, Rajczy László, Simkó Tibor, Schniererné Wurster Ilona, Soltészné Fülöp Vilma, Szõcs Ferenc, Vajda Péter, Zilizi Tihamér.

január 23. A NYEE és az FMK közös nyilatkozatot ad ki a nemzetek és nemzeti kisebbségek együttélésérõl Szlovákiában, amelyben a szlovák és magyar demokraták közösen szállnak síkra a nemzeti és kisebbségi jogok európai szintû betartásáért.

január 30. A Szövetségi Gyûlésben a lemondott magyar képviselõk helyére kooptálták az FMK színeiben Németh Zsuzsát, Sándor Eleonórát, Világi Oszkárt, Duray Miklóst és Popély Gyulát. Ez utóbbi kettõ azonnal csatlakozott az ellenzékhez.

február 7. Megjelenik az Együttélés politikai mozgalom programnyilatkozata. Az elõkészítõ bizottság tagjai: Duray Miklós (elnök), Gyurcsík Iván, Harna István, Rózsa Ernõ, Kmeczkó Mihály, Kura Sándor, Puntigán József, Juhász Ilona, Ambrus Ferenc, Gál Sándor, Gyimesi György.

február 9. Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán parlamenti képviselõk elõterjesztik a Szövetségi Gyûlés elnökének, A. Dubceknak a Jókai Mór Egyetem alapítására vonatkozó törvényjavaslatot. Az egyetem székhelyéül Komáromot javasolják.

Az SzNT-ben lemondott parlamenti képviselõk helyére az FMK javaslatára a következõ képviselõket kooptálták: Csekes Erika, Grendel Lajos, Kovács László, A. Nagy László, Pirovits László, Zászlós Gábor. Az ülésen Zászlós Gábort az SZNT alelnökévé választják.

február 19. A Szövetségi Gyûlés által január 27-én elfogadott párttörvény értelmében Szlovákiában elsõként az FMK-t jegyezte be a Szlovák Belügyminisztérium politikai mozgalomként.

február 23—24. Komáromban megtartotta elsõ közgyûlését az FMK. A közgyûlés elfogadta a mozgalom programját, alapszabályát, és megválasztotta vezetõ testületeit. Elnöke Tóth Károly lett.

február 27. A Cseh Köztársaság belügyminisztériuma a 15/1990 T. alapján bejegyzi az Együttélés politikai mozgalmat.

A Szövetségi Gyûlésbe újabb magyar képviselõt választanak Gémesi Károly (FMK) személyében. A Szövetségi Gyûlés ülésén Duray Miklós, Popély Gyula, Sidó Zoltán és Vitéz Erika bírálták a parlamenti választásokra vonatkozó törvényjavaslatnak a kisebbségekre hátrányos tételeit.

március 1. A Szlovák Köztársaság belügyminisztériuma bejegyezte az Együttélés politikai mozgalmat.

március 5. A szlovák kormány elsõ ízben tart kihelyezett ülést Komáromban, amelyet a nemzetiségi problémáknak szentel. Az ülésen felszólalt A. Nagy László, az FMK alelnöke, aki felszólította a kormányt, határozottan lépjen fel a nacionalizmus ellen.

március 13. Cesky Tesínben találkoztak az Együttélés szlovákiai és csehországi ágának képviselõi, hogymegvitassák a parlamenti választások és a koalíció lehetõségeit, és véleményt cseréltek a mozgalom országos alaluló kongresszusának elõkészületeirõl.

március 19. A Szlovák Küztársaság belügyminisztériuma bejegyzi a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat.

március 31. Az Együttélés Pozsonyban megtartotta alakuló kongresszusát. Elfogadták a mozgalom programját és alapszabályát. A mozgalom elnökévé Duray Miklóst, alelnökké Stanislav Gawlikot és Gyimesi Györgyöt választották, vezetõ titkára Gyurcsík Iván lett. Az Együttélés választási koalíciót kötött a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal.

Tornalján tartotta meg az FMK második közgyûlését, amelyen úgy döntött, hogy a NyEE-vel koalícióban indul az elsõ szabad választásokon.

április 6. Választási szerzõdést kötött a NyEE és az FMK, melynek értelmében a két mozgalom közös listát állít, melyen az FMK 12%-ban részesedik.

április 9. Az Együttélés és az MKDM összeállította és leadta a parlamenti választások jelölõlistáit. A mozgalom a Cseh Köztársaságban a Szövetségi Gyûlés Népi Kamarájába minden választókerületben, a Szlovák Köztársaságban a Szövetségi Gyûlés mindkét kamarájába és a Szlovák Nemzeti Tanácsba minden választókerületben állított képviselõjelölteket.

április 10. A pozsonyi várban tartott csehszlovák—magyar—lengyel csúcstalálkozón Szigeti László, az FMK képviselõje felvetette a csehszlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatását.

május 5. Zselízen tartotta az FMK harmadik (nyilvános) közgyûlését, amely egyben a választási kampányának kezdetét is jelentette.

május 15. Az Együttélés és az MKDM vezetõsége együttes ülést tartott Léván. Az Együttélés felhívta koalíciós partnere figyelmét arra, hogy a szavazólapokat hibásan nyomtatták (felcserélték a sorrendet a két mozgalom között, elmaradt a magyar elnevezés).

május 17. Az Együttélés Simonyiban megtartott választási gyûlésén Habodász Elemér adományával elindította a szlovákiai magyar felsõoktatásért tett — a késõbbiek során Simonyi Alapítvány néven bejegyzett — kezdeményezést.

május 22. Az Együttélés és az MKDM elnöksége közös panasszal fordult a Központi Választási Bizottsághoz a helytelenül kinyomtatott szavazólapok miatt. (Ezt megelõzõen május 21-én az MKDM nevében Rajczy László fõtitkár és Püspöki Nagy Péter fõtanácsos emelt panaszt a KVB-nél. ).

május 24. Az Együttélés és az MKDM közös küldöttsége Prágában tárgyalást folytatott a KVB elnökével a szavazólapok ügyében. A vb elutasította a koalíciónak a szavazólapok újranyomására irányuló kérelmét.

június 7. Az FMK ÜT a sajtóban tiltakozik a Magyar Televízióban és Rádióban elhangzott állítás ellen, miszerint az FMK helyi csoportok az Együttélést támogatják.

június 8—9. Az elsõ szabad parlamenti választásokon Szlovákiában a NYEE és az FMK koalíció gyõzött (29%). A Szövetségi Gyûlésben az FMK képviselõi Gémesi Károly, Sándor Eleonóra, Szöllõs Ilona és Világi Oszkár. Az Együttélés—MKDM alkotta koalíció 292 636 szavazattal és 8,66%-os országos eredménnyel 14 képviselõt juttatott be a szlovák parlamentbe. A Szövetségi Gyûlésben a Nemzetek Kamarájába 7, a Népi Kamarába 5 képviselõ jutott mandátumhoz az Együttélés és MKDM színeiben. Az Együttélés megválasztott képviselõi: Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitrai László (Szövetségi Gyûlés-Nemzetek Kamarája), Gyimesi György, Niedoba Vladislav (Szövetségi Gyûlés- Népi Kamara), Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Hirjak Mikulás, Mikó Jenõ, Szabó Rezsõ, Rózsa Ernõ (Szlovák Nemzeti Tanács).

június 26. Megkezdte munkáját az új szlovák parlament. Az FMK-tVarga Sándor, Zászlós Gábor, A. Nagy László, Markotán Péter és Pirovits László képviselik a NyEE—FMK klubban. Titkos szavazással a parlament alelnökévé választották A. Nagy Lászlót. Az Együttélés és az MKDM képviselõi közös klubot alakítottak, a klub elnöke Szabó Rezsõ lett.

június 27. Megalakul az új szlovák kormány V. Meciar vezetésével. A kormány alelnöki posztját Zászlós Gábor (FMK) tölti be.

június 28. Az FMK közleményt ad ki a feddhetetlenségi vizsgálatokról, amelyben leszögezi, hogy egyetlen képviselõjelöltje sem mondott le, ill. egyetlen képviselõjét sem hívták vissza a lusztráció miatt.

június 29. Az SzNT második ülésén újabb FMK-s képviselõ foglalta el helyét Berényi József személyében.

június 30. Losoncon ülésezett az Együttélés II. kongresszusa, amelyen a küldöttek értékelték a választás eredményeit, módosították az alapszabályt, megválasztották a Központi Ügyvivõ Testület tagjait, és foglalkoztak az önkormányzati választások elõkészületeivel.

július 3. A Szövetségi Gyûlés közös parlamenti klubjának elnökévé Duray Miklóst választották.

július 14. Az FMK IV. közgyûlése Pozsonyban.

augusztus 4. Az FMK ÜT állásfoglalást tesz közzé a magyarországi továbbtanulás ügyében, amelyben sérelmezi, hogy az ügyet az Együttélés a nyilvánosság kizárásával kezelte.

augusztus 6. Az FMK létrehozza a Márai Sándor Alapítványt. A kuratórium elnöke Grendel Lajos író lett.

augusztus 16. Pozsonyban találkoztak a Nyilvánosság az Erõszak Ellen és az Együttélés vezetõi, hogy véleményt cseréljenek a nyelvtörvényrõl.

augusztus 25. A Központi Ügyvivõ Testület szepsi ülésén elfogadták az Együttélés nyelvtörvény-javaslatának alapelveit.

augusztus 28. Az SZNT elfogadta a többségi elven alapuló helyhatósági választásokról szóló törvényt. Elvetették az Együttélés képviselõinek javaslatát, amely az arányosság elvébõl indult ki, s ezáltal minden kisebbség képviseltethetné magát a nemzeti kisebbségek által lakott területeken.

szeptember 1. Az FMK V. országos közgyûlését tartotta Érsekújváron. Az FMK úgy határozott, hogy kéri felvételét a londoni székhelyû Liberális Internacionáléba.

szeptember 26. Duray Miklós, az Együttélés elnöke a prágai magyar kulturális központ kerekasztal-beszélgetésén kijelentette, hogy nem tartja legitimnek V. Meciar szlovák miniszterelnököt, mert nem illeszkedik abba az áramlatba, amely Európába vezet. Duray kijelentésétõl az MKDM és az FMK elhatárolta magát.

október 3—7. Az Együttélés külügyi bizottságának tagjai, Gyurcsík Iván és Flórián László a Liberális Internacionálé Helsinkiben megtartott 34. kongresszusán ismertették a csehszlovákiai politikai változásokat és a nemzeti kisebbségek helyzetét.

október 8. Az FMK ÜT és parlamenti képviselõi állásfoglalást tettek közzé a nyelvtörvénnyel kapcsolatos nacionalista tüntetésekrõl és elhatározták, hogy értesítik az Európa Tanácsot és külföldi partnereiket.

október 25. Az SzNT a három benyújtott törvényjavaslat közül az ún. koalíciós törvényjavaslatot fogadta el, melynek kidolgozásában az FMK is részt vett. A magyar képviselõk többsége megszavazta a törvényjavaslatot, 1 (Dobos László) ellene szavazott.

november 5. Az Együttélés Intézõ Bizottsága állásfoglalást fogalmazott meg a nyelvtörvénnyel kapcsolatban, s evvel egyidõben szakértõi vélemény kidolgozására kérte fel Y. J. D Peeters-et, a Montreáli Nyelvi Jogok Összehasonlító Nemzetközi Intézetének igazgatóját.

november 17. Az FMK Dunaszerdahelyen tartotta Vi. közgyûlését.

november 23—24. A Szlovák Köztársaságban helyhatósági választásokat tartottak, amelyen a megválasztott képviselõk számát tekintve az Együttélés 6,3%-os, az MKDM 3%, míg az FMK 1,3%-os eredményt ért el. A megválasztott polgármesterek közül 102 az Együttélés, 35 az MKDM és 27 az FMK jelöltjeként indult.

december 12. A Szövetségi Gyûlésben hosszas vita után elfogadták az illetékességi törvényt. Ennek értelmében a nemzeti kisebbségek ügye szövetségi hatáskörben maradt.

december 16. Budapesten ülésezett a Liberális Internacionálé Elnöksége, amelyen az FMK megfigyelõi tagként való felvételét kérte.

1991

január 9. A Szövetségi Gyûlés elfogadta az emberi és szabadságjogokról szóló alkotmányerejû törvényt. A törvényt — miután az Együttélés és az MKDM képviselõinek a kisebbségek jogaira vonatkozó módosító javaslatait kivétel nélkül elutasították — a magyar képviselõk nem szavazták meg.

január 10—11. A Prágában tartózkodó ET emberjogi bizottságának küldöttsége talákozott az Együttélés képviselõivel, akik beszámoltak arról, hogyan értékelhetõ az elfogadott alkotmánylevél és a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek helyzete.

január 16. Az FMK állásfoglalásában javasolja, hogy a Szövetségi Gyûlésben a feddhetetlenségre vonatkozó határozatot terjesszék ki az SzNT-re, a szlovák kormány tagjaira és az apparátusra is.

A. Nagy László és Zászlós Gábor felkeresték a Szlovák Televízió igazgatóját, és elégedetlenségüket fejezték ki a magyar adás mûsoridejének csökkentése miatt.

január 22. Az FMK küldöttsége a VPN vezetõségével tárgyalt. A VPN támogatta az FMK önálló politikai szubjektumként való csatlakozását a kormánykoalícióhoz.

február 1. Az FMK állásfoglalást jelentet meg a készülõ földtörvénnyel kapcsolatban. Az állásfoglalásban leszögezik, hogy a földtörvénynek ki kell terjednie a nemzetiségektõl 1948 elõtt kisajátított magántulajdonra is, és tartalmaznia kell a mezõgazdasági szövetkezetek vagyonának nevesítését is.

Az Együttélés küldöttsége Budapesten hivatalosan felvette a kapcsolatot az MDF-fel.

február 12. Az SZNT nyilatkozatot fogadott el a szlovákiai németek kitelepítésérõl. Az Együttélés és az MKDM parlamenti klubjának nevében Csáky Pál szólalt fel, aki emlékeztetett arra, hogy a kollektív bûnösség elvét a magyarokra is vonatkoztatták, ezért ezeket egy újabb nyilatkozatnak kellene követnie.

február 16. Trinecben megtartották az Együttélés csehországi konferenciáját, amelyen megválasztották a mozgalom csehországi regionális tanácsát, elnöke St. Gawlik lett.

Az MKDM a nyilvánosság kizárásával tartotta országos közgyûlését Duna­szer­dahelyen. A tanácskozáson az eddig 7 tagú vezetõséget 9-re bõvítették, de kisebbségben maradtak azok a csoportok, amelyek a szervezet vezetõségét bírálták, és az Együttéléssel való szorosabb együttmûködést szorgalmazták.

február 18. A 41 évig hetilapként megjelenõ Szabad Földmûves magyar nyelvû hetilap Szabad Földmûves Újság címen gazdasági napilappá alakult. Ezzel egyidõben jött létre a Gazda Magyar Lap és Könyvkiadó.

február 20. A Szövetségi Gyûlés nem szavazta meg a kárpótlási törvényt. A Nemzetek Kamarájában mûködõ FMK-s képviselõk a törvény elfogadása ellen szavaztak, mível a törvény nem rendelkezik az 1948 elõtti sérelmek rendezésérõl.

Az FMK koalíciós szerzõdést írt alá a Nyilvánosság az Erõszak Ellen, a Kereszténydemokrata Párttal és a Demokrata Párttal, amelyben önálló szubjektumként csatlakozik a kormánykoalícióhoz. Szlovákia történetében elsõ ízben lett magyar politikai tömörülés hivatalosan kormányzati erõ.

február 23—24. Harmadik kongresszusát tartotta Kassán az Együttélés politikai mozgalom A tanácskozáson új alapszabályt fogadtak el, melynek értelmében az Együttélés nem alakul párttá, de tisztségviselõi csak azok lehetnek, akik aláírásukkal támogatják a mozgalom programját.

március 2. Galántán tartották az FMK 7. közgyûlését, amelyen elfogadták a mozgalom új alapszabályát és munkatervét. A mozgalom elnöke A. Nagy László, fõtitkára Tóth Károly lett.

március 11. Az SZDSZ Kis János pártelnök vezette küldöttsége Pozsonyban tárgyalt az FMK, az MKDM és az Együttélés képviselõivel.

március 21. F. Mikloskoval, az SzNT elnökével tárgyaltak az Együttélés és az MKDM képviselõi a nyelvtörvény alkalmazásának következményeirõl. A képviselõk figyelmeztették a házelnököt, hogy a belügyminisztérium a nyelvtörvény elõírásaira hivatkozva a vegyes lakosságú területeken is csak a szlovák nyelvû elnevezések feltüntetését engedélyezte a hivatali táblák, a pecsétnyomók, a települések és településrészek elnevezésénél.

március 27. Az FMK és az Együttélés tiltakozott Meciar szlovák kormányfõnek a földtörvény kiegészítése kapcsán tett nyilatkozata ellen.

április 9. Duray Miklós, az Együttélés elnöke bécsi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy a szlovákiai magyarság helyzete rosszabb, mint a kommunizmus idején volt, a szlovák közéletben erõsödik a nacionalizmus és az idegengyûlölet.

április 13. Országos közgyûlést tartott Galántán a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Elnökévé ismét Bugár Bélát választották, és elfogadták az új alapszabályt. A közgyûlésen kizárták Magyar Ferencet, Noviczky Bélát, Szõcs Ferencet és Varga Olivért, akik szemben álltak az MKDM vezetésével és politikai irányvonalával, szorosabb együttmûködést szorgalmaztak a Duray Miklós vezette Együttélés politikai mozgalommal.

április 20. Az MKDM javasolta, hogy a szlovákiai Komáromban hozzanak létre önálló magyar püspökséget. A hitélet erõsítésére Keresztény Kapcsolatok Magyar Kisebbségi Titkársága néven az MKDM-en belül a párt napi politikájától független új testület felállítását határozták el.

április 22. Fr. Miklosko, az SZNT elnöke fogadta a parlamenti pártok vezetõit, hogy megvitassa velük a belpolitikai válság megoldásának lehetõségeit.

április 23. A SZNT elnöksége leváltja Meciar miniszterelnököt. Az új kormányfõ Ján Carnogursky lesz.

április 27—28. A Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége Galántán tartott 16. országos közgyûlésén új alapszabályt és programot fogadott el. Új elnöke Bauer Gyõzõ lett, fõtitkárrá Sidó Zoltánt választották.

május 10. Lányban Vaclav Hável köztársasági elnök meghívására tanácskozást tartanak az ország új alkotmányáról, melyen A. nagy László és Zászlós Gábor is részt vett.

május 11. Az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója Budapesten tartott 18. kongresszusán a szervezet soraiba társult tagként felvette az Együttélés politikai mozgalmat.

május 14. A Szövetségi Gyûlésben a mandátumukat visszaadó Gyimesi György és Miklós István helyére Mihályi Molnár Lászlót, és Boros Zoltánt választották. Rajczy László az ügyrendi törvényre hivatkozva magyar tolmács biztosítását követelte.

május 15. Az új házszabály értelmében a Szövetségi Gyûlésben újjáalakultak a parlamenti klubok. Az Együttélés öt képviselõje (Batta István, Boros Zoltán, Duray Miklós, Mihályi Molnár László és Vladislav Niedoba) Coexistentia néven alakított klubot. Elnökévé Duray Miklóst választották. A tagok levelet intéztek az MKDM-hez tartozó társaikhoz, hogy csatlakozzanak a parlamenti klubhoz.

május 18. Magyar Ferenc, Novitzky Béla, Szõcs Ferenc és Varga Olivér beléptek a coexistentia parlamenti klubba.

május 19. Bugár Béla és Vincze Dániel levélben utasították el a közös parlamenti klub megalakítását, hivatkozva arra, hogy a közös klubba belépett négy képviselõt kizárták az MKDM-bõl.

május 21. A Szövetségi Gyûlés elfogadta az új földtörvényt, amely a jogtalanul elvett földek visszaadásáról intézkedik, de a törvénytervezetbõl kimaradt a termelõszövetkezetek tulajdonáról rendelkezõ rész. A földtörvény értelmében 1948. február 25. után kisajátított földjüket csak Csehszlovákiában állandó lakhellyel rendelkezõ csehszlovák állampolgárok igényelhetik vissza.

május 30. Megalakult az Szövetségi Gyûlés emberjogi és kisebbségi parlamenti albizottsága, melynek elnökévé Gémesi Károlyt választották.

május 31. Alkotmányelõkészítõ tanácskozást tartottak Budmericében a parlamenti pártok vezetõi, amelyen az ellenzéki magyar pártok vezetõi is részt vettek.

május 29—június 2. Prágában és Pozsonyban tárgyalt Entz Géza, a magyar Miniszterelnöki Hivatal mellett mûködõ Határon Túli Magyarok Titkárságának vezetõje, aki találkozott a szlovákiai magyar mozgalmak vezetõivel is.

június 6. A csehszlovák szövetségi kormány jóváhagyta a szlovák és cseh kormány döntését, amelynek értelmében a Csehszlovákiában élõ nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok sajtótermékeinek támogatására 28 millió koronát fordítanak.

A Szövetségi Gyûlés magyar képviselõi felszólították Rajczy László független képviselõt, hogy mondjon le.

június 7. Pozsonyban közzétették az FMK javaslatát a szlovák alkotmány kisebbségekre vonatkozó cikkeinek bõvítésére.

június 8. Komáromban tartotta ülését az Együttélés Országos Tanácsa. Az OT határozata kimondta, hogy a mozgalom támogatja a szövetségi államformát.

június 20—21. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének kezdeményezésére Ópusztaszeren találkoztak a kisebbségi magyar szervezetek képviselõi, amelyen az Együttélés, az MKDM és a Csemadok képviseltette magát.

június 28. Az Együttélés központi irodájában találkozott Bugár Béla, az MKDM és Duray Miklós, az Együttélés elnöke, hogy egyeztessék álláspontjukat az új alkotmánnyal kapcsolatban.

június 29. Szlovákiában közzétették a márciusi népszámlálás elõzetes adatait. Eszerint a Szlovák Köztársaság 5 268 935 lakosa közül 566 741-en vallották magukat magyar nemzetiségûnek, õk az összlakosság 10,75%-át teszik ki.

július 1. Ideiglenesen megszûnt a szlovák televízió magyar nyelvû adása.

július 1—19. A Genfben zajló, európai nemzeti kisebbségekkel és etnikumokkal foglalkozó nemzetközi konferencián az FMK képviseletében részt vett Huncík Péter, a Köztársasági Elnöki Iroda munkatársa és Gémesi Károly képviselõ.

július 3. Az Eurolánc nevû, csallóközi lakosok által kezdeményezett környezetvédõ mozgalom aktvistái jelképesen elfoglalták a körtvélyesi tározó területén épülõ szivattyúállomást. A tiltakozó megmozdulások és tüntetések a rendõri beavatkozások ellenére (július 17—18., 22.) egész hónapban, sõt augusztusban is folytatódtak.

július 4. Lemondott képviselõi mandátumáról Rajczy László, a Szövetségi Gyûlés Nemzetek Kamarájának tagja. (A független képviselõ csak magyar nyelven volt hajlandó beszédeit elmondani, de azok tartalmával még a magyar törvényhozók sem értettek egyet).

július 10. Duray Miklós, az Együttélés elnöke kérte az erõmû ellen tüntetõ környezetvédõket, hogy folytassák tiltakozó akciójukat. Üzenetében rendkívül hevesen bírálta a szlovák kormányt, a bõsi vízlépcsõ tervezõit és építõit.

július 11. Popély Gyula a pozsonyi Szabad Újságban megjelent felhívásában a csehszlovákiai magyarság politikai pártjának, a Magyar Néppártnak a megszervezésére szólított fel. A pártnak kellõ következetességgel és célirányosan, a keresztény erkölcsiséggel és az európai szellemiséggel összhangban kellene felvállalnia a csehszlovákiai magyar nemzetrész jogainak és érdekeinek védelmét.

július 13. A Szövetségi Gyûlésben az FMK két képviselõje interpellációt intézett Jirí Dienstbier csehszlovák szövetségi külügyminiszterhez a szlovák nyelvtörvény tárgyában, kifogásolva a szlovákiai hatóságok intézkedéseit.

július 16. Az FMK állásfoglalást ad ki a bõsi vízierõmû elleni tiltakozással kapcsolatban.

július 23. A szlovák vezetés elsõ ízben lépett kapcsolatba a bõsi vízerõmû felépítése ellen tiltakozókkal, amikor Milan Zemko, a szlovák parlament alelnöke fogadta a csallóközi régió és az Eurolánc képviselõit.

augusztus 1. Az Együttélés parlamenti képviselõi nyílt levelet intéztek a kormányfõhöz, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a kormányzat a bõsi erõmûvel kapcsolatban figyelmen kívül hagyja a lakosság véleményét.

augusztus 24. Léván ülésezett az FMK OV. Leszögezték, hogy az FMK a föderális államforma híve.

augusztus 25. Az FMK országos választmánya létrehozta az FMK nemzetiségi kisebbségi tanácsát.

augusztus 28. Megbeszélést tartottak az Együttélés és a Nyilvánosság az Erõszak Ellen vezetõi. Duray Miklós a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy a választások óta nem történt elõrelépés a kisebbségek helyzetében, és ezért a kormánykoalíciót tette felelõssé.

szeptember 2. A szlovák televízió újra elkezdte a júliusban megszüntetett nemzetiségi mûsor sugárzását.

szeptember 4. Ján Carnogursky kormányfõ fogadta az Együttélés mozgalom vezetõit. A tárgyalás során Duray Miklós hangsúlyozta, hogy az Együttélés támogatja a föderatív államjogi berendezkedés fenntartását és az önrendelkezési elv tiszteletben tartását. Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Vladimír Meciar volt miniszterelnökkel is tanácskozott.

szeptember 6. Václav Havel köztársasági elnök Pozsonyban fogadta az FMK elnökét, A. Nagy Lászlót.

Az FMK irodájában elsõ ízben találkozott a három magyar politikai mozgalom küldöttsége. A megbeszélésen Csehszlovákia és Szlovákia jövõbeli államjogi elrendezésérõl tanácskoztak.

szeptember 13. Pozsonyban az Együttélés, az MKDM, az FMK, valamint a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokratikus Baloldal (a volt kommunista párt) magyar, ill. magyar származású parlamenti képviselõi (szövetségi gyûlésbeli és szlovák) a kisebbségi érdekek védelmérõl tanácskoztak. Az Együttélés szeptember 16-án közzétett nyilatkozatában sikertelennek minõsítette a találkozót.

szeptember 16. Pozsonyban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az FMK vezetõi megállapodtak, hogy az RMDSZ és az FMK együttmõködik a regionalizmus és a kisebbségi törvény területén.

Az FMK küldöttsége az iskolaügyi minisztériumban tárgyalt. Az iskolaügyi miniszter egyetértett az FMK javaslatával, hogy ismét hozzák létre a minisztérium nemzetiségi fõosztályát.

szeptember 20. Az FMK vezetõi Prágában Marián Calfa szövetségi kormányfõvel tanácskoztak. A megbeszélésen a jövendõ államformáról és a kisebbségek helyzetérõl volt szó.

Az MKDM, az Együttélés és az FMK pozsonyi tanácskozásán megállapodtak, hogy közös bizottságot hoznak létre a kisebbségi jogok kidolgozásakor figyelembe veendõ alapelvek egyeztetése érdekében.

szeptember 23. Az SZNT õszi ülésszakának elsõ napján nagyon kis többséggel elvetették azt a javaslatot, hogy külön napirendi pontként tárgyalják a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló törvényt. Az FMK képviselõi az elutasítás mellett szavaztak.

szeptember 28—29. A csehszlovákiai magyarság kulturális szervezete, a Csemadok országos választmánya Losoncon tartott ülése után állásfoglalásban szorgalmazta a népszavazást Csehszlovákia jövõjérõl.

október 3. Nemzetiségi Dokumentációs Központot avattak Somorján. Az állampolgári társulásként létrejött központ gyûjteni és rendszerezni kívánja a nemzetiségi kérdés elméletével és gyakorlatával foglalkozó adatokat.

október 4. A Szövetségi Gyûlés elfogadta a feddhetetlenségi törvényt. Az FMK támogatta a törvény elfogadását.

Az Együttélés és az MKDM képviselõi a Szövetségi Gyûlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban benyújtották közös alkotmánykiegészítõ javaslatukat, amely a szlovákiai kisebbségek és az etnikai csoportok jogainak a készülõ alkotmányba illeszthetõ fejezeteit tartalmazza.

október 5—6. Érsekkétyen tanácskozott az Együttélés Országos Tanácsa. Az itt elfogadott határozat szerint 1989 novembere óta nem erõsödött a nemzeti kisebbségek jogbiztonsága, sõt sok tekintetben romlott a helyzetük.

október 25—27. Az MKDM országos választmánya nagycsalomjai ülésén a mûködõképes föderáció fenntartása mellett foglalt állást.

november 1. Az Együttélés és az MKDM prágai parlamenti képviselõi a Szövetségi Gyûlésben benyújtották javaslatukat, amelyben népszavazás kiírását indítványozták.

A szlovák kormány iskolaügyi miniszterének gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterhelyettesévé Tóth Jánost, az FMK jelöltjét nevezték ki.

november 6. Az FMK a sajtóban tiltakozott a szlovák belügyminiszter-helyettes levele miatt, amely a magyar helységnévtáblák eltávolítását követeli az önkormányzatoktól, mivel ezt az önkormányzatok hatáskörébe való beavatkozásnak nevezi.

november 18. Az FMK megalakulásának 2. évfordulóján sajtóközleményt ad ki, amelyben eddigi tevékenységét pozitívan értékeli, megállapítva, hogy az mozgalomként teljesítette feladatát, s a továbbiakban egy korszerûbb struktúrával rendelkezõ politikai pártra van szükség.

november 21. Az FMK képviselõit fogadta Václav Havel köztársasági elnök, amelyen megvitatták az elnök törvényjavaslatait. A tanácskozáson az FMK küldöttsége fölvetette az 1945—48 között a magyarságot ért jogtalanságok problémáját.

november 24. Kassán a Fábry-napok záróvitájában Grendel Lajos arra szólította fel a Független Magyar Kezdeményezés vezetõségét, hogy lépjen ki a szlovák kormánykoalícióból.

november 25. Václav Havel fogadta az Együttélés képviselõit, amelyen a köztársasági elnöknek átadták a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekrõl szóló memorandumot.

november 30. Csölösztõn tartotta alakuló ülését a Közép-európai Népcsoportok Fóruma, amelynek munkájába öt állam különbözõ népcsoportok érdekeit védõ politikai szervezetei kapcsolódtak be. A tanácskozás után megválasztották a 4 tagú vezetõséget, amelynek tagjai Hódi Sándor, Duray Miklós, Vasil Lizak és Borbély Imre.

december 4. A Duray Miklós vezette Együttélés a nemzetiségekkel foglalkozó közép-európai konferencia összehívását indítványozta a szövetségi parlament elnökének és a köztársaság elnökének eljuttatott memorandumában.

december 7—8. Léván tartotta kibõvített ülését az FMK OV. A választmány úgy döntött, az ország stabilitása érdekében a mozgalom továbbra is tagja marad a szlovák kormánykoalíciónak. Javasolta, a mozgalom alakuljon páttá.

december 13. A pozsonyi belügyminisztérium bejegyezte a Magyar Néppártot, ezzel Szlovákiában hivatalosan is létrejött a magyar nemzeti kisebbség 1945 óta elsõ politikai pártja. A párt december 16-án kezdte meg tevékenységét.

december 20. Duray Miklós lemondott a szövetségi gyûlésbeli MKDM-Együttélés parlamenti klub elnökének tisztségérõl, utódja Mihályi Molnár László lett.

1992

január 17. Havel elnök Pozsonyban fogadta a politikai pártok köldöttségét. A tanácskozáson véleményt cseréltek a Szövetségi Gyûléshez benyújtott elnöki javaslatokról.

január 19. Komáromban megtartotta elsõ országos közgyûlését a Magyar Néppárt. A párt országos elnöke Popély Gyula, a pozsonyi magyar gimnázium igazgatója, alelnöke Szõcs Ferenc, a prágai Szövetségi Gyûlés képviselõje lett.

január 25. Politikai párttá alakult át Dunaszerdahelyen tartott VIII. közgyûlésén az FMK liberális irányzatú mozgalom, amely tagja a kormánykoalíciónak. A mozgalom új neve a Magyar Polgári Párt lett, elnökévé A. Nagy Lászlót, a szlovák parlament alelnökét választották.

január 25—26. Országos választmányi ülést tartott Nagykaposon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom.

január 31. Az MKDM és az Együttélés képviselõi levélben indítványozták Fran­tisek Mikloskonak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének: a szlovák parlament fogadjon el nyilatkozatot a Szlovákia magyar nemzetiségû lakosságával szemben 1945 és 1948 között érvényesített „kollektív bûnösség” elvével kapcsolatban.

február 1. Az Együttélés Országos Tanácsa nagycétényi ülésén felhatalmazta vezetõit, hogy azok kezdjenek koalíciós tárgyalásokat az MKDM-mel. A résztevõk egyetértettek abban, hogy a koalíció egy harmadik taggal bõvüljön, de nem döntötték el, hogy az a Magyar Polgári Párt vagy a Magyar Néppárt legyen-e.

Az OT nyilatkozatot fogadott el az önrendelkezésrõl, amelyben leszögezi, hogy az önrendelkezési jogot terjesszék ki a kisebbségekben élõ népcsoportokra és nemzetrészekre is.

február 5. Pozsonyban a szlovák és magyar pártok képviselõivel találkozott az MDF Csurka István alelnök vezette küldöttsége.

február 22. Az Együttélés és a Magyar Néppárt vezetõi a választásokon való esetleges közös fellépésrõl tárgyaltak.

február 27. Pozsonyban az Együttélés és az MKDM aláírta a két szervezet koalíciójának politikai alapelveirõl szóló dokumentumot.

Az SZNT a nyitrai egyetem alapításáról szóló törvénytervezetet tárgyalta. Bauer Edit, az Együttélés képviselõje javasolta, hogy az egyetem keretében létesítsenek önálló magyar pedagógiai kart. A javaslatot elvetették, külön határozatban azonban elfogadták Berényi József (MPP) indítványát, aki azt indítványozta, hozzák létre a nemzetiségi és etnikai kultúrák karát.

február 29. Komáromban tartotta az MKDM ötödik országos közgyûlését, amelyen jóváhagyták a mozgalom választási programját.

március 10. Budapesten tanácskozott a regionális együttmûködés kérdéseirõl a Magyar Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, az Együttélés és az MKDM küldöttsége.

március 17. Az Együttélés és az MKDM koalíciós megbeszélésén határozatot hoztak, hogy az MPP-nek vagy ki kellene lépnie a kormányból, vagy el kellene határolnia magát a kormány nemzetiségi politikájának mulasztásaitól. Az MPP erre nem volt hajlandó.

március 19. Az MPP képviselõi Budapesten az SZDSZ vezetõivel tárgyaltak.

március 21—22. Az Együttélés, az MKDM és a Magyar Polgári Párt a júniusi parlamenti választásokon létrehozandó magyar koalícióról tárgyalt.

március 26. A Fidesz küldöttsége Pozsonyban megbeszélést folytatott a három magyar párt, az Együttélés, az MPP és az MKDM vezetõivel.

A magyar politikai szervezetek tárgyalásai végén az Együttélés és az MKDM választási koalíciót kötött. Az MPP nem csatlakozott a megállapodáshoz.

március 29. Mind az Együttélés, mind az MKDM országos vezetõsége véglegesítette a választási koalícióról kötött megállapodást. 30-án az MPP választmány úgy döntött, hogy a párt egyedül indul a választásokon.

április 2. Az Együttélés, az MKDM és a Magyar Néppárt között megállapodás született a hármas választási koalícióról.

április 9. A szlovák kormánykoalíció tagja, az MPP elhatárolta magát a Bõssel kapcsolatos magyar állásponttól, de úgy vélekedett, független nemzetközi bizottságnak kell megvizsgálnia az álláspontokat.

április 13. Pozsonyban az MPP nyilatkozatban közölte, miért ellenzi az önálló Szlovákia kikiáltását.

április 25. Több mint száz magyarországi és szlovákiai Duna menti település polgármestere és nemzetközi tekintélyû környezetvédelmi szakemberek részvételével Duna-konferenciát tartottak Dunaszerdahelyen, melyet a Csallóközi Városok és Falvak Szövetsége, az Együttélés és az Eurolánc szervezett. A résztvevõk a C-variáns munkálatainak leállítására, szakmai vizsgálatok megkezdésére szólították fel a kormányt.

május 5—6. Szlovákiában Vladimir Meciar alakít kormányt.

május 8. Az MKDM küldöttsége Burgenlandban oszták vezetõ politikusokkal találkozott.

május 11. Václav Havel köztársasági elnök Pozsonyban fogadta a csehszlovákiai magyar politikai szervezetek küldöttségét.

június 5—6. Parlamenti választásokat tartottak Csehszlovákiában. Csehországban 7 723 219, Szlovákiában 3 802 171 szavazásra jogosult állampolgár választotta meg a Csehszlovák Szövetségi Gyûlés két kamarája, a cseh és a szlovák Nemzeti Tanács tagjait. A Magyar Koalíció 228 885 (7,42%) szavazata 14 parlamenti helyhez juttatta az Együttélést és az MKDM-et a Szlovák Nemzeti Tanácsban. A Szövetségi Gyûlés Nemzetek Kamarájába 7, a Népi Kamarájába pedig öt mandátumhoz jutott a Magyar Koalíció. A Magyar Polgári Párt 2,29%-os országos eredményt ért el, így nem teljesítette a parlamentbe jutás feltételeit.

június 16. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke bejelentette: Szlovákia önállósulása esetén a magyar kisebbség jogainak garanciájaként igényelni fogják a területi autonómiát.

június 17. Václav Havel Prágában fogadta az MKDM és az Együttélés vezetõit, Bugár Bélát és Duray Miklóst.

június 25—26. A prágai Szövetségi Gyûlés két kamarájának alakuló ülése. Az MKDM és az Együttélés Coexistentia parlamenti klubjának elnöke Duray Miklós, alelnöke Bartakovics István (MKDM) lett.

július 1. Anyagiak híján beszüntette megjelenésést az egy éve megjelenõ pozsonyi Szabad Újság c. magyar nyelvû napilap.

július 4. Az Együttélés országos tanácsának komáromfüssi ülésén a demokratikus erõk összefogását sürgették, függetlenül ezek nemzeti, nemzetiségi hovatartozásától.

július 10. Pozsonyban az Együttélés és az MKDM nyilatkozatban utasította vissza Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök fenyegetéseit.

július 15. Kéthetes szünet után újra megjelent a Szabad Újság. Az új lapgazda a Madách-Posonium Kft. lett.

július 17. A Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el a szlovák szuverenitásról. A dokumentum szerint a szlovák parlament deklarálja a szlovák nemzet természetes jogát az önrendelkezésre. Az utolsó mondat „a szlovák nemzet szuverén államának alapjairól” szólt, de hogy a nem szlovák lakosság is az „államalkotó kategóriába” tartozik-e, nem derült ki egyértelmûen. A plénumon Csáky Pál olvasta fel az MKDM és az Együttélés képviselõi klubjának nyilatkozatát.

július 18. A Magyar Polgári Párt országos választmányi ülést tartott Léván. Az állásfoglalás szerint a szlovák szuverenitási nyilatkozat több része is ellentétes a jelenlegi alkotmányos renddel.

július 28. A szlovák kormány elfogadta Érsekkéty és Nagykér kérelmét a község szlovák nevének megváltoztatására, elutasította azonban Gúta, Köbölkút, Tardoskedd és Párkány kérelmét annak ellenére, hogy a helybeliek népszavazással döntöttek a szlovák elnevezés megváltoztatásáról.

július 29. Kisebbségi tanácsadó testület, csehszlovákiai magyar regionális parlament létrehozását javasolta Csáky Pál képviselõ, az MKDM pozsonyi parlamenti csoportjának vezetõje.

augusztus 7. A Szövetségi Gyûlés elvetette Duray Miklós javaslatát, aki azt indítványozta, hogy a szövetségi parlament emberjogi és humanitárius kérdésekkel foglalkozó albizottságának hatásköre a kisebbségi jogok megsértésének vizsgálatára is terjedjen ki.

augusztus 19. Pozsonyban találkoztak a választásokon gyõztes DSZM és az MKDM vezetõi. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom átadta a koalíció 33 pontba foglalt észrevételeit az alkotmánytervezettel kapcsolatban.

augusztus 24. Az Együttélés kezdeményezésére Pozsonyban négypárti tanácskozást tartottak a szlovákiai magyar politikai erõk. Az Együttélés, az MKDM, az MPP és a Magyar Néppárt az új szlovák alkotmány tervezetérõl alakított ki közös álláspontot.

augusztus 26. Brünnben hatodszor tárgyalt Václav Klaus cseh és Vladimír Meciar szlovák kormányfõ a szövetségi állam megszüntetésérõl. Történelmi megállapodásuk szerint 1993. január 1-tõl megszûnik Csehszlovákia, és helyén létrejön a független Csehország és Szlovákia.

Az Együttélés és az MKDM közös sajtótájékoztatót tartott, amelynek témája az alkotmány volt. Közös álláspontjuk szerint amennyiben a parlament a kisebbségi jogokra vonatkozó módosító javaslatokat elveti, a magyar koalíció nem szavazza meg a tervezetet, és képviselõi tiltakozásuk jeléül kivonulnak az ülésterembõl.

szeptember 1. A szlovák parlament 114 igen szavazattal 16 ellenében, 4 tartózkodással elfogadta a szlovák alkotmányt. A parlament 14 magyar képviselõje a szavazás elõtt az alkotmányjavaslat szövege és a szavazás módszere elleni tiltakozásul kivonult az ülésterembõl.

szeptember 3. A pozsonyi várban ünnepélyes keretek között aláírták a szlovák alkotmányt. A magyar képviselõk nem vettek részt az ünnepségen.

szeptember 8. Az Együttélés és az MKDM képviselõi klubja közös nyilatkozatban reagált a szlovák kormányfõ kijelentéseire, amelyekkel megkérdõjelezte a magyar koalíció képviselõinek legitimitását.

szeptember 23. Az Együttélés a szlovák alkotmányról közzétett állásfoglalásában felhívta a figyelmet a nemzeti és etnikai kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének veszélyeire.

szeptember 25. A Szövetségi Gyûlés Batta Istvánt az Európa Tanács közgyûlé­sé­nek póttagjává, Boros Zoltánt pedig az Európa Parlament tagjává választotta.

szeptember 29. A magyar koalíció parlamenti klubjainak köldöttségét fogadta Antall József kormányfõ és Szabad György házelnök.

október 2. Prágában magánjelleggel találkozott Václav Havel volt csehszlovák elnök és Duray Miklós, az Együttélés elnöke. Duray átadta Havelnek az Együttélés állásfogalalását a szlovák alkotmányról.

október 5. Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Bécsben Simon Wiesenthallal, a Zsidó Dokumentációs Központ vezetõjével találkozott. Megbeszélésükön a szlovákiai kisebbségekrõl és gróf Esterházy János rehabilitációjáról tárgyaltak.

október 6. Antall József miniszterelnök fogadta a csehszlovák Szövetségi Gyûlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban képvislet három magyar párt küldöttségét.

október 10. Ipolyságon tartotta második kongresszusát a Magyar Polgári Párt. A tanácskozáson kidolgozták a párt tevékenységének a következõ választásokig szóló alapelveit.

október 19. Duray Miklós genfi sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy etnikai válság körvonalai rajzolódnak ki Szlovákiában. Duray a politikai helyzet alakulása miatt nem tartotta kizártnak egy polgárháború lehetõségét sem. (Ezen kijelentése miatt a szlovák ügyészség késõbb büntetõpert akart ellene indítani.).

október 20. Az Együttélés tiltakozó akciót indította a bõsi vízierõmû ellen. Felhívással fordult mindenkihez, hogy küldjön levelet az ENSZ Emberjogi Bizottsága elnökének.

október 24. Megkezdõdik a Duna elterelése Dunacsúnnál.

október 27. Közzétették az 1991. márciusi csehszlovákiai népszámlálás hivatalos végeredményét. Eszerint Szlovákia legnagyobb nemzeti kisebbségét a magyarok alkotják, számuk 567 296, de ennél többen, 608 221-en vallották magukat magyar anyanyelvûnek. Csehország területén a magyarok száma 19 932. Szlovákiában az elmúlt tíz év alatt 7806 fõvel növekedett a magyarok száma.

október 29. Az MKDM és az Együttélés közös nyilatkozatban foglalt állást a bõsi vízierõmûrõl.

november 3. A Magyar Polgári Pártot megfigyelõi státussal felvették az Európai Liberális Demokrata és Reformpártok Szövetségébe (ELDR).

november 11. Incidensekkel megkezdõdött az ún. táblaháború.

november 13. Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tiltakozott a magyar nyelvû helységnévtáblák október16-i eltávolítása ellen, mert az sérti a kisebbségi jogokat.

november 16. Az Egyesült Államok képviselõháza külügyi bizottságának szlovákiai látogatáson tartózkodó tagjai az Együttélés Politikai Mozgalom vezetõivel is találkoztak Pozsonyban.

november 18. A Szlovák Televízió rendeletet adott ki, amelyben meg akarta tiltani a magyar adásban a magyar helységnevek használatát. Ugyanez történt a szlovákiai magyar nyelvû földrajzi tankönyvekkel is.

november 25. A Szövetségi Parlament jóváhagyta a CSSZSZK megszûnésérõl szóló alkotmánytörvényt. A Magyar Koalíció képviselõi tartózkodtak.

november 28. Országos közgyûlést tartott Pozsonyban a Magyar Kersz­tény­demokrata Mozgalom, amelyen részt vett az MDF küldöttsége is.

december 2. A pozsonyi Új Szó c. lap közzétette azt a dokumentumot, amely szerint a szlovák televízió hírszerkesztõségének magyar adásában azonnali hatállyal betiltották a szlovákiai városok és községek magyar elnevezéseinek használatát.

december 5—6. A szlovákiai magyar értelmiségiek Léván tartottak tanácskozást. A tanácskozás után megfogalmazott közös nyilatkozatban kijelentették: az önálló Szlovákia antidemokratikus folyamat során jött létre.

december 11. Az Együttélés, az MKDM és a Magyar Néppárt közös kérelmet intéz az EBEÉ-hez, hogy mérlegeljék Szlovákia felvétele elõtt a kisebbségi jogok betartását.

december 10. Elkészült az MKDM és az Együttélés közös alkotmánytervezete a kisebbségek jogairól, amelyet vitára bocsátottak.

december 12. Pozsonyban politikai egyeztetõ tanácsot hoztak létre a szlovákiai magyar pártok és mozgalmak. Az Együttélés, az MKDM, az MPP és a Magyar Néppárt két munkabizottságot alakított, amelyek közül az elsõ a kisebbségek jogi sérelmeirõl, jogi helyzetérõl és az elvárásokról alakít ki egységes álláspontot, a másik a kisebbségi alkotmánytörvény-tervezet társadalmi vitájának eredményeit értékeli.

december 14. Az Együttélés és az MKDM közös nemzetközi sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hoztak számos olyan tényt, amely azt igazolja, hogy frontális támadás indult a szlovákiai magyar nemzeti közösség anyanyelvének használata ellen.

december 23. A csehszlovák és a szlovák parlament magyar politikai koalíciójának képviselõi levelet intéztek az Európai Közösség soros elnökéhez, Poul Schlüter dán miniszterelnökhöz a bõsi vízerõmû ügyében.

1993

január 1. Megszûnt létezni az 1918. október 28-án kikiáltott közös csehszlovák állam. Megalakult a Cseh és a Szlovák Köztársaság.

január 12. Egyeztetõ tárgyalások folytak a magyar pártok között, amelyek célja az volt, hogy közös álláspontot alakítsanak ki Szlovákia felvételi kérelmérõl az Európa Tanácsba.

január 13. Az Együttélés nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a szlovák költségvetésnek a magyarok és egyéb, nem szlovák nemzetiségûek kultúráját és oktatásügyét érintõ diszkriminatív jellegére.

január 19. A Csallóközi Falvak és Városok Szövetsége levélben tiltakozott a szlovák kormánynál és a szlovákiai magyar pártoknál a polgárok jogainak folyamatos és törvénysértõ csorbítása ellen, és felszólították a Szlovák Köztársaság állami szerveit a jogtipró tevékenység megszüntetésére.

január 21. Az Együttélés és a Magyar Polgári Párt megfigyelõi státust nyert a Liberális Internacionálé tagjainak sorában.

január 24. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levélben tiltakozott Matús Kucera oktatási miniszternek az anyanyelvi oktatás ellen tett nyilatkozatai miatt.

február 2. A Nyitrai Pedagógiai Fõiskolán létrehozták a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karát.

február 4. A szlovákiai magyar mozgalmak 21 pontos memorandumban fordultak az Európa Tanácshoz, felsorolva azon követelményeket, amelyeket szerintük Szlovákiának teljesítenie kell ahhoz, hogy a szervezet az Európa Tanács teljes jogú tagja lehessen.

február 9—10. Strasbourgban járt a szlovák parlament delelgációja, ahol a delegáció egyik tagja, Csáky Pál átadta a magyar koalíció december 21-én keltezett levelét a helsinki elvek szlovákiai betartásáról.

február 12. Királyhelmecen járt az MDF parlamenti frakciójának küldöttsége. Találkoztak Pásztor István polgármesterrel, akivel a határmenti régiók kapcsolatteremtési lehetõségeirõl és a városi egyetemrõl tárgyaltak.

február 15. A szlovák parlament megválasztotta a köztársasági elnököt, a magyar koalíció képviselõi tartózkodtak.

február 15—18. Körutat tett Szlovákiában Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi ügyekben illetékes fõbiztosa, aki az önigazgatás és a regionalizmus gyakorlati megvalósításának kérdéseirõl tájékozódott az országban. Max van der Stoel találkozott a szlovák kormány és a kisebbségek, köztük a magyar szervezetek képviselõivel is.

február 20—21. Léván megrendezték a Szlovákiai magyar értelmiségiek II. fórumát.

február 27—28. Komáromban tartották az Együttélés politikai mozgalom IV. országos kongresszusát. Kongresszusi dokumentumként jóváhagyták Duray Miklós Az elnyomott kisebbségbõl legyen társnemzet c. dolgozatát, és módosították a mozgalom alapszabályát.

március 8—9. A Magyar Polgári Párt meghívására munkalátogatást tett Pozsonyban az SZDSZ Petõ Iván vezette küldöttsége.

Dunaszerdahelyen tartotta közgyûlését a Csallóközi Városok és Falvak Társulása és az új területrendezési elvekrõl tanácskoztak.

március 10. Svéd, olasz, svájci és kanadai diplomatákból álló EBEÉ-bizottság vizsgálta a kisebbségek helyzetét Szlovákiában.

március 13. Léván találkozott Surján László, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Ján Carnogurskyval, a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom és Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökével.

március 15. V. Meciar beleegyezett, hogy az Együttélés politikai mozgalom egy-egy szakemberrel képviseltethesse magát a szlovák parlament gazdasági és törvényelõkészítõ bizottságának munkájában.

március 19. Az Együttélés küldöttsége Budapesten találkozott a magyarországi parlamenti pártok képviselõivel. A tanácskozáson a küldöttség tagjai ismertették az országos kongresszus határozatait.

március 20. Tardoskedden ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Értékelték a kongresszus határozatait, s az OT felhívással fordult a szlovák kormányhoz, hogy a bõsi vízerõmûvet illetõen írja alá a hágai alávetési nyilatkozatot. Duray közölte, hogy az ET által megbízott és felkért szakemberek nem kaptak reális képet a szlovákiai kisebbségek helyzetérõl, s emiatt panaszlevelet intéznek az ET fõtitkárához.

március 24. A szlovák nyelvtörvény ügyében az alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. (Az MKDM javaslatát, amelyben a törvény vizsgálatát kérték az alkotmánybíróságtól, leszavazta a szlovák törvényhozás.)

március 29. Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíciójának küldöttsége az Országgyûlés és a Határontúli Magyarok hivatalának vezetõivel tárgyalt a budapesti Országházban.

április 2. Michal Kovác meghívására kerekasztal-beszélgetésre került sor az államfõ és a parlamenti pártok vezetõi között.

Nyitrán négy magyar politikai párt és mozgalom tartott egyeztetõ megbeszélést a szlovákiai magyar felsõoktatás és pedagógusképzés helyzetérõl.

április 3—4. Dunaszerdahelyen tartották a Csemadok, a szlovákiai magyarok nyolcvanezer tagsággal rendelkezõ, pártoktól független kulturális szövetségének 17. országos Közgyûlését. A közgyûlés 55 tagú új országos választmányt hozott létre, amelynek élén 17 tagú elnökség áll. A szervezet országos elnökévé dr. Bauer Gyõzõt választották. Elhatározták, hogy az elnökség a közgyûlés megbízásából kéréssel fordul a szlovák köztársasági elnökhöz: nyilvánítsa érvénytelennek a nemzetiségeket diszkrimináló kassai kormányprogram elnöki rendeleteit. A Csemadok új hivatalos neve Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetség — Csemadok lett.

április 8. Michal Kovác szlovák köztársasági elnök fogadta az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetõit. A találkozón megállapodtak abban, hogy május elsõ felében a szlovák államfõ nemzetiségi ke­rekasztal összehívását kezdeményezi.

április 17—18. Keresztények a közös Európáért címmel nemzetközi konferenciát tartottak Királyhelmecen az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyarok Világszövetsége és a Holland Református Párt szervezésében, amelyen nyolc ország politikusai, egyházi tisztségviselõi és közéleti személyiségei azt vitatták meg, hogyan segíthetik a keresztény-keresztyén eszmeiséget valló politikusok és az egyházak a kelet- és közép-európai országok felzárkózását az Európa egyesítését célzó feladathoz.

április 24. Ógellén tartották a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 7. országos közgyûlését. A tisztújító közgyûlésen kilenc tagból álló új országos elnökséget választottak. Az MKDM elnöke ismét Bugár Béla lett.

május 2. Révkomáromban negyedszer tartottak imavasárnapot, amelyen a szlovákiai magyar katolikusok az önálló magyar püspökség létrehozásáért imádkoztak.

május 3. Hans van den Broek, az Európai Közösség Bizottságának külkapcsolatokkal foglalkozó tagja Pozsonyban a szlovákiai magyar politikai pártok és mozgalmak vezetõivel találkozott.

A szlovák oktatási minisztérium megkezdte kampányát a kétnyelvû oktatás bevezetése érdekében.

május 7. Pozsonyban tartotta elsõ közgyûlését a Márai Sándor Alapítvány, melyen a résztvevõk a liberalizmus közép-európai helyzetérõl tanácskoztak.

május 10. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állandó megfigyelõi tagságot kapott az Európai Demokratikus Unióban.

május 12. Pozsonyban tanácskozott a magyar pártok és mozgalmak politikai egyeztetõ tanácsa, melyen megvitatták azokat a kérdéseket, amelyeket az ET-be való felvétel kapcsán Szlovákiának rendeznie kell.

május 15. A Wspólnota, a Csehszlovákia megszûnése következtében kettévált Együttélés Csehországban maradt része Cesky Tesínben tartotta országos kongresszusát. A mozgalom Coexistentia néven mûködik tovább, elnöke ismét Stanislaw Gawlik lett. Az Együttélés nevében Duka Zólyomi Árpád, a Coexistentia nevében pedig Stanislaw Gawlik megállapodást írtak alá a két politikai szervezet közötti kapcsolatról.

május 20. A pozsonyi várban 30 meghívott részvételével megtartották a Michal Kováè államfõ által összehívott nemzetiségi kerekasztal elsõ ülését. A tanácskozásra meghívták a bolgár, a cseh, a horvát, a roma, az ukrán, a ruszin és a lengyel kisebbségek képviselõit, a szlovák kulturális tárca szakértõit. A legnépesebb szlovákiai kisebbséget, a magyarokat nyolcan képviselték.

május 22—23. Az MPP Füleken tartott országos választmányi ülésén élesen bírálták a szlovák kormány gazdaságpolitikáját.

május 24. Pozsonyban tanácskozott a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) küldöttsége a gazdasági reformról.

május 25. Az SZK magyar parlamenti pártjai állásfoglalást fogalmaztak meg Szlovákia felvételérõl az Európa Tanácsba.

május 27. A szlovák parlament elfogadta a névhasználatról szóló 154/1994 sz. törvényt. Ezzel lehetõvé vált a nõi vezetéknevek -ová nélküli használata.

június 1. Az MPP meghívására Pozsonyban járt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldöttsége. A delegáció tagjai Pozsonyban az Együttélés és az MKDM, illetve a Csemadok vezetõivel is tárgyaltak.

június 7. Hat szlovák ellenzéki párt, köztük az MKDM és az Együttélés a Meciar-kormány elleni együttmûködésrõl tanácskozott.

június 7—8. Az Együttélés és az MKDM képviselõi a Szlovákiában mûködõ hat diákszervezet képviselõjével az együttmûködés és a kölcsönös tájékoztatás gyakorlati megvalósításának formájáról tárgyaltak.

június 14. Entz Géza, a HTMH elnöke Budapesten találkozott az Együttélés képviselõivel. A tárgyalásokról közleményt adtak ki, amelyben leszögezik, hogy a magyar kormány támogatja a társnemzeti koncepciót.

június 17—18. Magyarország a szlovákiai magyar kisebbség jogi helyzetére hivatkozva diplomáciai csatornákon át megpróbálja elhalasztani Szlovákia Európa tanácsi felvételét.

június 23. A bécsi emberjogi konferencia keretében közös sajtóértekezletet tartottak amelyet az Együttélés, a FUEV, a KENF és a svájci Kisebbségvédelmi Tanács hirdetett meg. Duray Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák parlament nem fogadta el a magyar képviselõk határozati javaslatát az ET ajánlásait illetõen.

Az MKDM meghívására Szlovákiába érkezett a dél-tiroli parlament elnöke és a Dél-Tiroli Néppárt frakciójának vezetõje. A delegáció tagjai találkoztak az Együttélés és az MPP képviselõivel is.

A négy szlovákiai magyar párt, a Csemadok Országos Választmánya és a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség vezetõi közös felhívással fordulnak a szlovákiai magyar közvéleményhez a magyar anyanyelvû pedagógusképzés érdekében.

június 24—30. Strasbourgban mind a parlamenti közgyûlés, mind a miniszteri bizottság megszavazza Szlovákia tagságát, Magyarország tartózkodik a szavazásnál.

július 1. A szlovák ellenzéki kerekasztal az Együttélés irodájában tartotta meg soros ülését.

július 6. Beiktatták a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Egyesület fõtitkári tisztségébe Végh László szociológust.

július 7. A szlovák parlament elfogadta a névhasználatról szóló törvényt, amely lehetõvé teszi a kisebbségek anyanyelvi névhasználatát. Duka Zólyomi Árpád dícsé­rõleg nyilatkozott róla, de a törvény ilyen formában nem lépett életbe, mert a köztársasági elnök a kormány kérésére visszaadta a parlamentnek újabb tárgyalásra.

július 9—21. Jakus Péter nagykövesdi és Baróti Attila pácini polgármester a szlovák—magyar határ két oldalán éhségsztrájkot tartottak tiltakozásul a két falu közötti határátkelõ megnyitását hátráltató hivatalos eljárás ellen.

július 28. A köztársasági elnök a pozsonyi várban fogadta Duray Miklóst, az Együttélés elnökét és Farkas Pált, az MKDM alelnökét. A találkozón áttekintették a politikai helyzetet, amely azután alakult ki, hogy a kormányzó párt a parlamentben kisebbségbe került, és tárgyaltak a kormány által visszaadott névtörvényrõl is.

július 31. Szlovákiában központi utasításra megkezdték a magyar nyelvû helységnévtáblák kötelezõ eltávolítását.

augusztus 9. Bugár Béla, az MKDM elnöke a magyar nyelvû helységnévtáblák eltávolítása miatt nyílt levelet intézett Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökhöz.

Duray Miklós, az Együttélés elnöke fogadta Eleanor Bly Suttert, az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes szlovákiai megbízottját. A találkozón az Együttélés elnöke tájékoztatta az amerikai megbízottat a helységnévtáblák eltávolításáról és a névtörvény visszaadásáról.

augusztus 18. Dunaszerdahelyen a Csallóközi Falvak és Városok Társulása, a Csallóközi Régió az eltávolított magyar nyelvû helységnévtáblák visszaállítását javasolta a tömörülést alkotó 105 település önkormányzatának.

augusztus 27. Komáromban a szlovákiai magyar pártok és mozgalmak mintegy ötezer fõ részvételével tiltakozó nagygyûlést tartottak a szlovák kormány jogsértõ nemzetiségi politikája ellen.

szeptember 1. A négy szlovákiai magyar párt vezetõje közös levélben fordult az Európa Tanácshoz, hogy felhívják a figyelmet arra, Szlovákia nem tesz eleget azon kötelezettségeinek, amelyeket a felvételkor vállalt.

szeptember 2. Michal Kovác köztársasági elnök a pozsonyi várban másodszor is találkozott a nemzetiségi kerekasztal résztvevõivel. (Az elsõ kerekasztal-megbeszélést májusban tartották. ) A szlovákiai magyar nemzeti közösséget a négy politikai párt, a Csemadok, az SZMPSZ képviselõi, ill. a DBP egyik magyar tagja képviselte.

szeptember 7. Közel ötvenezer szlovákiai magyar szülõ és pedagógus aláírásával adtak át petíciót Pozsonyban Ivan Gasparovicnak, a szlovák parlament elnökének, melyben azt kérik, hogy tekintsenek el az alternatív iskolák megvalósításától.

szeptember 10. Antall József találkozott a határon túli legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetek vezetõivel, így Duray Miklóssal, az Együttélés elnökével, Csáky Pállal, az MKDM parlamenti frakcióvezetõjével is. A találkozó fõ témája a Balladur-terv volt.

szeptember 14. A Michal Kovác köztársasági elnök által egybehívott nemzetiségi kerekasztal magyar résztvevõi levelet juttattak el az államfõhöz, melyben a második kerekasztal légköre miatt kialakult csalódásuknak adtak hangot.

szeptember 20—24. Tényfeltáró látogatást tett Szlovákiában az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságának öttagú szakértõi csoportja, amely fõként a szlovákiai magyarok helyzetét tanulmányozta.

szeptember 24. A szlovák parlament módosította a két hónappal korábban elfogadott névtörvényt, amelynek tervezetét Meciar kormányfõ javaslatára Michal Kovác elnök visszautalta a képviselõk elé. A parlamentben elfogadott jogszabály szerint a nem szlovák nemzetiségû, szlovák állampolgárságú nõk vezetéknevük után továbbra is kötelesek az „ovᔠtoldalékot használni, enélkül az eredeti névalakot csak nem szlovák szövegkörnyezetben használhatják. A magyar parlamenti koalíció képviselõi a döntés ellen tiltakozva testületileg kivonultak a parlament üléstermébõl.

szeptember 25—26. A Komárom melletti Paton ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa.

október 2. Királyhelmecen magyar nyelven oktató városi egyetemet avattak fel.

október 4. Az Európa Parlament Szlovákiában tartózkodó küldöttsége találkozott a magyar pártok vezetõivel. A küldöttség a roma etnikum gondjaira, a nemzetiségi kérdésre és a bõsi erõmûvel kapcsolatos helyzetre összpontosította figyelmét.

október 17. Országos választmányi ülést tartott a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom a Nyitra melletti Kálazon.

október 21—24. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség meghívására erdélyi körutat tett az Együttélés Duray Miklós elnök vezette küldöttsége. A két szervezet közös nyilatkozatot is kidolgozott.

október 25. Dunaszerdahelyen tanácskozott az elõkészítõ bizottság, amely azt lenne hivatott eldönteni, hogy milyen formában jöjjön létre a Csallóközi Régió.

október 28. Dobos László, az Együttélés parlamenti képviselõje elvállalta a szlovák köztársasági elnök, Michal Kovác nemzetiségi kérdésekben illetékes tanácsadói testületének tagságát.

november 4. A négy szlovákiai magyar párt politikai egyeztetõ tanácsa az MPP székházában ülésezett. A téma a dél-szlovákiai választott képviselõk és polgármesterek társulásának kérdése volt.

november 5. Dunaszerdahelyen ülésezett a dél-szlovákiai képviselõk és polgármesterek társulásának kilenctagú elõkészítõ bizottsága. Foglalkoztak azokkal a kifogásokkal, amelyeket a belügyminisztérium emelt a társulás benyújtott alapszabályával kapcsolatban.

november 8. Duray Miklós sajtótájékoztatón ismertette azt a tiltakozó levelet, amit a két parlamenti magyar párt a belügyminiszternek küldött, mert a komáromi járásban polgári védelmi gyakorlaton olyan helyzetet feltételeztek, amely a Magyarországról és a szlovákiai magyarságról mesterségesen alkotott ellenségképként is értelmezhetõ.

november 12. A pozsonyi várban ülésezett a köztársasági elnök mellett létrehozott, nemzetiségi ügyekkel foglalkozó szakértõi testület. Itt Dobos László ismertette az Együttélés önkormányzati tervezetét.

November közepétõl elindul az a folyamat, melynek során magyar illetékességû iskolák igazgatóit törvényellenesen leváltják.

november 13. Az 1989-es rendszerváltozás negyedik évfordulóján a kereszténydemokrácia eszményeirõl és a a kelet-közép-európai térség idõszerû kérdéseirõl nemzetközi konferenciát rendezett Pozsonyban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom.

november 13—14. Dunaszerdahelyen rendezték a Magyar Polgári Párt országos közgyûlését, amelyen elfogadták a párt gazdasági programját.

november 23. Bugár Béla, az MKDM elnöke ismertette a szlovákiai helységnevek nem szlovák nyelvû használatáról rendelkezõ törvény tervezetét.

december 2. Az Együttélés kérte a Somorjai Körzeti Hivatalban a Demokratikus és Nyitott Társadalomért Alapítvány bejegyzését.

december 3. Megtartotta 6. közgyûlését a Csallóközi Városok és Falvak Társulása Dunaszerdahelyen, ahol úgy döntöttek, január 8-án Révkomáromban összehívják Dél-Szlovákia választott képviselõinek nagygyûlését.

december 6. A Csallóközi Városok és Falvak Társulásának Tanácsa felhívással fordult Dél-Szlovákia Választott képviselõihez, polgármestereihez, hogy politikai és ideológiai elkötelezettségüktõl függetlenül vegyenek részt az 1994. január 8-án Komáromban tartandó országos nagygyûlésen.

A parlamenti pártok vezetõi a köztársasági elnökkel megvitatták a helységnevek nem szlovák megnevezésérõl és használatáról szóló törvénytervezetet. A magyarok javasolták, hogy ahol a kisebbség aránya meghaladja a 10%-ot, ott a kisebbség nyelve is hivatalos nyelv legyen. A javaslatot a kerekasztal résztvevõi elutasították.

december 7. Michal Kovác köztársasági elnök aláírta a parlament által szeptember 24-én elfogadott törvényt, amely szerint Szlovákiában a nõi nevekhez kötelezõen hozzátartozik az „ovᔠtoldalék.

december 9. A kormányon kívüli pártok gazdasági szakértõi az Együttélés irodájában tanácskoztak a költségvetés tervezetérõl.

december 13—16. Az állam vezetõ politikusai, a parlament és a média a Csallóközi Régió és a Komáromi nagygyûlés terveit úgy értelmezi, hogy a kezdeményezés alkotmány- és törvénysértõ, az állam szuverenitását veszélyezteti. A magyar pártok vezetõi tiltakoznak a hisztériakeltõ propaganda ellen, és az alkotmány biztosította autonómia-lehetõségekkel védekeznek. A vitában hangsúlyt kap a készülõ területi felosztási tervezet.

december 16. A szlovák parlament megvitatta és elutasította a magyar autonómiáról szóló terveket.

december 17. Michal Kovác szlovák elnök a parlament alkotmányjogi és államigazgatási bizottságának jelenlétében tárgyalt a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának vezetõivel az 1994. január 8-ra tervezett nagygyûlésrõl. A megbeszélés után az elnöki szóvivõ elmondta, a köztársasági elnök hajlandó lenne védnökséget vállalni a komáromi nagygyûlés felett, amennyiben a kezdeményezõk eltekintenek a tartomány vagy területi autonómia követelésétõl.

december 19—22. Folytatódik a vita a köztársasági elnök, a parlament szlovák képviselõi illetve a magyar képviselõk és a Csallóközi Városok és Községek Tanácsa vezetõi között az elõrejelzett komáromi nagygyûlés miatt. a köztársasági elnök számára elfogadhatatlan a felhívás, a Tanács vezetõi nem mondják vissza a nagygyûlést, a parlament a kormányt és a belügyminisztert ellenintézkedésre szólítja fel és az ET 1201-es Ajánlásáról értelmezést kér az ET-tól.

1994

január 8. Dél-Szlovákia helyi önkormányzati képviselõinek, polgármestereinek és parlamenti képviselõinek országos nagygyûlése zajlott Komáromban. A több mint 3000 legitimitással rendelkezõ résztvevõ (polgármester, helyi, ill. parlamenti képviselõ) állásfoglalást hagyott jóvá, amelyben négy fontos részterületen fogalmazódott meg a szlovákiai magyarság elképzelése a jövõjérõl.

január 17—18. Duka Zólyomi Árpád a szlovák parlament tárgyalócsoportjának tagjaként az Európa Tanács közigazgatási szakértõivel tárgyalt. Az ET szakértõi is megerõsítették, hogy az etnikai szempontot is figyelembe kell venni egy olyan országban, ahol jelentõs számú kisebbség él.

január 19. Az Együttélés vezetõ képviselõi Max van der Stoellal, az EBEÉ fõbiztosával tárgyaltak.

Michal Kovác fogadta a komáromi nagygyûlés szervezõinek küldöttségét.

január 20. Kvarda Józsefet, az Együttélés alelnökét azonnali hatállyal leváltották a Somorjai Körzeti Hivatal elöljárói tisztségébõl.

január 21—23. Az MDF küldöttsége szlovákiai körútja során találkozott a magyar pártok képviselõivel is.

január 27. A szlovák parlament ülésén elutasították a helységnevek használatára vonatkozó, a kormány által kidolgozott törvénytervezetet, amely szerint azokban a helységekben, ahol a nem szlovák lakosság számaránya meghalaldja a a 20%-ot, a község nevét a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. A magyar pártok a 10%-os határ mellett szálltak síkra.

Duray Miklós Tõkés László meghívására erdélyi körúton vett részt.

február 1. Az MKDM parlamenti frakciója többnapos látogatásra Bécsbe utazott, ahol találkoztak a vendéglátó Osztrák Néppárt frakcióján kívül Erhard Busek alkancellárral és Andres Kohllal, az EDU fõtitkárával.

február 10. Budapesten a HTMH-ban Entz Géza címzetes államtitkárral tárgyaltak a magyar koalíció képviseletében Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Bugár Béla és Fodó Sándor.

február 11. Boross Péter magyar miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetõit.

február 12. Királyhelmecen tanácskozott az Együttélés Országos Tanácsa. Leszögezték, hogy a január 8-i komáromi nagygyûlés célkitûzéseit a mozgalom számára kötelezõ érvényûnek tekintik.

február 15—18. A magyar parlamenti pártok növelték befolyásukat a szlovák parlamentben a Meèiar 2. kormányának lemondatásáról szóló politikai alkuban és bizalmatlansági szavazásban.

február 21. Az Együttélés a sajtó útján azt javasolta támogatóinak, hogy ne írják alá a V. Meèiar által kezdeményezett népszavazást követelõ petíciós jegyzéket, mert a népszavazás célja antidemokratikus elv érvényesítés lesz.

február 25. A Liberális Internacionálé londoni ülésén elfogadta a szlovákiai politikai helyzetrõl szóló határozatot, amelyet Petõcz Kálmán, az MPP külügyi titkára készített elõ.

március 1—2. Az amerikai Project on Ethnic Relation (PER) vezetõi Allen Kassof igazgatóval az élen Pozsonyban tárgyaltak az MKDM, majd a Magyar Polgári Párt képviselõivel. A PER azt javasolta, hogy közvetítésével találkozzanak a szlovák és a szlovákiai magyar politikai szervezetek, valamint az amerikai kormány megbízottai, és tisztázzák a nézetkülönbségeket.

március 2—10. A szlovák ellenzéki pártok és a magyar koalíció vezetõi megállapodtak az együttmûködés alapelveiben és kereteiben, amelyek között vannak a magyar koalíció feltételei és hozzájárultak ahhoz, hogy a parlamentben megszavazzák V. Meèiar teljes kormányának lemondatását, ami március 10-én meg is történt.

március 16. Hivatalba lépett a Jozef Moravcík vezette új kormány. A magyar pártok nyolc pontban foglalták össze igényeiket, ezek között szerepel magyar osztály létesítése az oktatási minisztériumban.

március 19. Harmadszor tartották meg a szlovákiai magyar oktatás helyzetével foglalkozó tanácskozást, a III. Lévai Találkozót.

március 20—25. Duray Miklós nyugat-európai útja során Párizsban francia szakemberekkel tárgyalt. Útjának célja a Balladur-terv hiányosságainak kiküszöbölése volt.

március 29. Jeszenszky Géza külügyminiszter Budapesten fogadta az Együttélés és az MKDM küldöttségét.

április 20. Az Együttélés és az MKDM képviselõi a szlovák kormány koalíciós tanácsa elé terjesztették a helységnevek kétnyelvû megjelölésére vonatkozó törvénytervezetüket. A tervezet szerint a törvényhez csatolják a községeknek a kisebbség által használt nevét.

május 2. Lougi Boselli, az EU multilaterális kapcsolatok szekciójának igazgatója Pozsonyban tárgyalt a magyar pártok vezetõivel.

május 6. Az Együttélés, az RMDSZ, a KMKSZ és a VMDK közös állásfoglalást adott ki, amelyben kifejezik, hogy a határon túli magyar közösségek továbbra is igényt tartanak a magyar társadalom egészének támogatására.

május 15. Az Együttélés és az MKDM parlamenti képviselõi döntöttek a Pro Probitate — A Helytállásért Alapítvány létrehozásáról. Május 15-ét a szlovákiai magyarság emléknapjává nyilvánították arra emlékezve, hogy 1942. május 15-én Esterházy János a szlovák parlamentben egyedül szavazott a zsidók deportálását elrendelõ törvény ellen.

május 17. Boross Péter magyar miniszterelnök hivatalában fogadta a határon túli magyarok képviselõit.

május 18. A kormánykoalíció felkérte Harna Istvánt, hogy vállalja el a Számvevõszék alelnöki posztját. Harna ezt nem vállalta, mert szüneteltetnie kellett volna a párttagságát.

május 23. Az Együttélés Intézõ Bizottsága nyilatkozatot tett közzé Hozzuk létre a magyar uniót! címmel.

május 24. Duray Miklós az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban kijelentette, hogy mozgalma elutasít minden olyan lépést, amely kizárná közvetlen részvételüket a paktum formálásában. Szükségszerûnek tartja, hogy az adott országon belül egyezményrendszer jöjjön létre — Szlovákiában a magyar közösség és a kormányzat között.

május 27. A szlovák parlament elfogadta az anyakönyvezésrõl szóló törvényt, amellyel módosította az 1993. szeptember 24-i névtörvényt, mivel megszüntette az -ová végzõdés kötelezõ hivatalos használatát.

június 3. A szlovák parlament szavazott a helységnevek táblatörvényérõl, és egy szavazaton múlott, hogy nem fogadták el. A törvénybe olyan módosítások kerültek, amelyekkel a magyarok nem értettek egyet. Úgy vélekedtek, hogy a kormány nem tartotta be ígéretét.

június 15. Az Együttélés és az MKDM tárgyaló delegációi befejezték a két mozgalom között kötendõ együttmûködési és koalíciós szerzõdés szövegezését. Megegyeztek abban, hogy megkezdik a kettõs koalíció kibõvítésérõl szóló tárgyalásokat is.

június 24. Duray Miklós és Bugár Béla az Együttélés, illetve az MKDM nevében aláírták a két politikai mozgalom közötti koalíciós és együttmûködési szerzõdést.

július 1. Érvénybe lépett az SZK NT 154/1994 Tt. számú anyakönyvi törvény 4. paragrafusa, amelynek értelmében a szülõk kérésére anyanyelvükön anyakönyvezhetõk a gyermekek, a leánygyermekek vezetékneve -ová nélkül.

július 7. A szlovák parlament elfogadta az ún. táblatörvényt. A törvény értelmében a községeknek a nemzeti kisebbségek nyelvén történõ megjelölése ott lehetséges, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20%-ot.

július 21. Az Együttélés, az MKDM és az MPP képviselõi ünnepélyesen aláírták a koalíciós szerzõdést, amely rögzíti a választási és választások utáni együttmûködés alapelveit.

július 22. Budapesten Tabajdi Csaba, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára fogadta a szlovákiai magyar pártok képviselõit A megbeszélésen a szlovák—magyar alapszerzõdésrõl tárgyaltak.

július 26. Az Együttélés, az MKDM és az MPP Popély Gyulával, a Magyar Néppárt elnökével megállapodott abban, hogy a jelölõlistákon független jelöltként indul a Néppárt öt képviselõje.

augusztus 2. Horn Gyula hivatalában fogadta a szlovákiai magyar pártok elnökeit.

augusztus 5. Duray Miklós Horn Gyula és Jozef Moravcík találkozója kapcsán kijelentette, hogy a két ország között megkötendõ alapszerzõdés folyamatába be kell vonni a két ország területén élõ kisebbségeket is.

augusztus 26. Az 1992-ben megválasztott szlovák parlament befejezte munkáját.

augusztus 31. Az Együttélés elnöke együttmûködési szerzõdést írt alá a mozgalom és a magyarországi, valamint szlovákiai roma szervezetek képviselõivel.

szeptember 6. Michal Kovác köztársasági elnök fogadta az Együttélés küldöttségét.

szeptember 8. Az Együttélés, valamint az MPP megfigyelõi státust kapott a Liberális Internacionálé reykjaviki kongresszusán.

szeptember 8—26. A választási kampányban a Szlovák Nemzeti Párt többször provokálta a magyar koalíció pártjait és választási kampányukat, amiért azok többször a Szlovák Választási Bizottsághoz fordultak.

szeptember 30—október 1. Parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában. A választásokon a Magyar Koalíció a szavazatok 10,18%-át szerezte meg. Az Együttélés 9, az MKDM 6, az MPP 1 képviselõt juttatott a parlamentbe. A maradékszavazatok elosztása után az MKDM még egy képviselõi helyet kapott.

október 11. A Magyar Koalíció úgy döntött, hogy nem tartja idõszerûnek a DSZM-mel való tárgyalást a koalícióról.

október 15. Udvardon tartotta ülését az Együttélés OT. Az országos tanács úgy döntött, abban az esetben, ha a DSZM alakít kormányt, az MK ellenzékben marad.

október 25. A Magyar Koalíció javasolta a parlamentben önálló nemzetiségi, etnikai és egy házügyi bizottság létrehozását. Duray kijelentette: a MK nem lesz tagja az új szlovák kormánynak.

október 27. Michal Kovác külön fogadta a Magyar Koalíció pártjainak elnökeit.

november 3—4. AZ MK-n belül ellentét támadt a parlamenti képviselõi klub megalakításánál. Mivel nem egyeztek meg egy parlamenti klub megalakításában, az MKDM önálló parlamenti frakciót alapított. Ennek következtében az Együttélés is külön klubot hozott létre.

A parlament alakuló ülésén elvetették Duray javaslatát az önálló nemzetiségi bizottság létrehozására.

november 16. Megkezdték a kétnyelvû helységtáblák felszerelését.

november 18—19. Helyhatósági választásokat tartottak Szlovákiában. A magyar pártok közül az Együttélés 131 polgármesteri helyet (4,66%), az MPP 62 (2,21%), az MKDM 56 (1,99%) helyet szerzett. Az önkormányzati képviselõk számát tekintve az Együttélés 2215 (6, 3%), az MKDM 1367 (3,89%), az MPP 812 (2,31%) helyet szerzett.

november 21. Az ET Parlamenti Közgyûlésének két tagja, Tarja Halonen raportõr és John Hartland, a politikai bizottság titkára megbeszéléseket folytatott a szlovák parlamenti frakciók képviselõivel. Duka Zólyomi Árpád átadta nekik azt a dokumentumot, amelyben a Magyar Koalíció az Európa Tanács ajánlásainak teljesítésére vonatkozó álláspontját rögzítette.

december 2. Duray Miklós és A. Nagy László az Együttélés irodájában megállapodást írt alá az MK parlamenti frakciójának mûködésérõl: az MPP képviselõje csatlakozott az Együttélés frakciójához.

december 10. Gömörhorkán ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa, amelyen értékelték az önkormányzati választások eredményeit.

december 13. Pozsonyban szakértõi tárgyalásra került sor a magyar—szlovák alapszerzõdésrõl.

1995

január 3. Indoklás nélkül felmentik tisztségébõl B. Kovács Istvánt, a rimaszombati Gömöri Múzeum igazgatóját.

január 12. A szlovákiai magyar pártok képviselõi Csölösztõn és Galántán találkoztak magyar ellenzéki pártok képviselõivel, Für Lajossal, Orbán Viktorral és Surján Lászlóval.

január 17. Több járás területén megrongálták a magyar nyelvû helységnévtáblákat.

január 19. Az MK vezetõi levelet intéztek Vladimír Meciar miniszterelnökhöz, amelyben tárgyalást kezdeményeztek.

január 20. elfogadták azt a kormányprogramot, amely elõre jelezte, hogy a kultúrában és az oktatásban kisebbségellenes tendenciák várhatók.

január 24—25. A magyar koalíció képviselõi Budapesten megbeszélést folytattak Gál Zoltánnal, az országgyûlés elnökével.

február 1. A szlovák kormány aláírja az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezményét.

február 7. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi fõbiztosa szlovákiai látogatása során találkozott a szlovákiai magyar pártok képviselõivel. A megbeszélésen a tervezett területi átszervezésrõl, a létrehozandó kisebbségi tanácsról, valamint a szlovák—magyar alapszerzõdésrõl volt szó.

február 9. Az Együttélés állásfoglalást jelentet meg a kisebbségi keretszerzõdéssel kapcsolatban.

február 13. Az MK levelet intézett Daniel Tarchyshoz, az ET újonnan választott fõtitkárához, amelyben rámutatnak arra, hogy egyetlen magyar képviselõ sem került be a szlovák parlament ET-küldöttségébe.

február 12—15. Dobogókõn tanácskoztak az MKDM polgármesterei és önkormányzati szakértõi.

Az Együttélés állásfoglalásban tiltakozott Gyimesi György kijelentése ellen, miszerint a politikai mozgalom szélsõséges jobboldali politikát képvisel.

február 16. Csáky Pál, az MKDM frakcióvezetõje bírálta Vladimír Meciarnak a Kárpátok Eurorégióval kapcsolatos álláspontját.

február 27. Pozsonyban rendkívüli ülést tartott a Csemadok OV Elnöksége, amelyet a szervezet létbizonytalansága miatt hívtak össze.

február 28. Eva Slavkovská oktatási miniszter fogadta az MK és az SZMPSZ képviselõit. A találkozón az alternatív oktatás esetleges bevezetésérõl és a pedagógusképzés gondjairól tárgyaltak.

március 1. Elsõ ízben fogadta Budapesten az MPP küldöttségét Für Lajos, az MDF alelnöke.

március 2. Az alapszerzõdésekrõl folytattak konzultációt Budapesten a kisebbségben élõ magyarok legitim képviselõi Horn Gyula miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel.

március 3. Az RMDSZ és az MK három pártja megállapodást jelentet meg, amelyben felhívják a szerzõdõ feleket, hogy olyan államközi szerzõdést írjanak alá, amely garantálja a romániai és a szlovákiai magyar közösségnek az identitás megõrzésének jogát.

március 9. Megkezdi aláírásgyûjtési akcióját a Megbékélésért és Jólétért Magyar Népi Mozgalom, amelyet Gyimesi György, az Együttélés KT VB volt tagja kezdeményez.

március 13. Az Együttélés OT Kalászon tartott ülésén kizárta Gyimesi Györgyöt. A tanácskozáson döntöttek arról, hogy a mozgalmon belül létrehozzák a szociális, konzervatív és liberális platformot.

március 18. AZ MK három pártja állásfoglalást jelentet meg a megkötendõ szlovák — magyar alapszerzõdésrõl, amely tartalmazza, milyen feltételekkel köthetõ meg az alapszerzõdés.

március 19. Horn Gyula magyar és Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök Párizsban aláírta az alapszerzõdést. Elkezdõdik az egységes belpolitikai ratifikációs vita.

március 25. Dunaszerdahelyen tartotta V. országos közgyûlését az Együttélés. A közgyûlés programértékû dokumentumként fogadta el a komáromi nagygyûlés határozatait, és kinyilvánították, ha nem kerül sor az önkormányzati rendszer megteremtésére, szorgalmazni kell a szlovákiai magyar nemzeti közösség területi autonómiájának létrehozását.

április 1. Rozsnyón tartották a szlovákiai magyar pedagógusok elsõ országos tanácskozását.

április 3. Leváltották igazgatói posztjáról Tóth Sándort, a rozsnyói pedagógustalálkozó egyik szervezõjét.

április 5. Az Együttélés a kassai kormányprogram kihirdetése 50. évfordulóján állásfoglalást jelentet meg.

április 22. Michal Kovác, az SZK elnöke fogadta a nemzetiségek kulturális szövetségének vezetõit.

Komáromban hétezer ember részvételével tiltakozó nagygyûlést tartottak, amelyet a Csemadok és az SZMPSZ szervezett a magyar kultúra és oktatásügy megmentése érdekében.

májusban elõször került sor magyarellenes, nemzetiségileg motivált erõszakra. Az incidenst elítélte a szlovák ellenzék, a szlovák tetteseket bíróság elé állították.

május 9. A belügyminisztériumban hivatalosan is bejegyezték a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért nevû pártot.

május 13. Serkén tanácskozott az Együttélés OT, amelyen az általános elnök és alelnök mellé négy (gazdasági, külügyi, önkormányzati, mûvelõdéspolitikai) alelnököt választottak.

május 19. Leváltották Hecht Annát, a Dunaszerdahelyi Járási Tanügyi Hivatal igazgatóját.

júniusban megkezdõdnek a tárgyalások a MK egyes pártjai és a szlovák ellenzéki pártok között az ellenzéki tevékenység koordinálásáról.

június 5—6. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi fõbiztosa Pozsonyban a Csemadok és az MK vezetõivel tárgyalt.

június 7. Jozef Kalman miniszterelnök-helyettes megbeszélésen fogadta Bauer Edit képviselõt és Szabó Rezsõt, a Csemadok OV alelnökét. A megbeszélés célja a kormány nemzetiségi tanácsa június 29-i rendkívüli ülésének elõkészítése volt.

június 12. Duray Miklós, az Együttélés elnöke négyszemközti megbeszélést folytatott Vladimír Meciar miniszterelnökkel.

június 17. Leleszen ülésezett az MKDM OV. A választmány elemezte a mozgalom ötesztendõs tevékenységét.

június 19. V. Meciar miniszterelnök fogadta az MK képviselõit. A megbeszélés tárgya a szlovák—magyar alapszerzõdés volt.

június 23. Leváltottak négy iskolaigazgatót, akik kezdeményezõi voltak az alternatív oktatást elutasító állásfoglalásnak.

július 11—14. Az MK pártelnökei a New York-i Emberjogi Bizottság meghívására Washingtonba utaztak, ahol magasrangú amerikai politikusokkal tárgyaltak.

július 22. Duray Miklós, az Együttélés elnöke kollégái-koalíciós partnerei nevében elnézést kért az Egyesült Államoktól és a szlovák kormánytól egyes kijelentések miatt, amelyeket azok az USA-ból való hazatérésük után tettek.

július 27. Duray Miklós, az Együttélés elnöke és Kovács László, a somorjai gimnázium leváltott igazgatója képviselték a szlovákiai magyarságot a Debrecenben rendezett tiltakozó nagygyûlésen, amelyet a környezõ országokban folyó nyelvháború ellen szerveztek.

augusztus 25. Michal Kovác köztársasági elnök fogadta az MKDM küldöttségét. A megbeszélésen a három magyar pártelnök nagy visszhangot kiváltott amerikai útjáról és a készülõ államnyelvtörvényrõl volt szó.

augusztus 28. Az MPP küldöttsége megbeszélést folytatott Michal Kovác államelnökkel az MK pártelnökeinek amerikai útjáról.

szeptember 4. Országszerte tiltakozások voltak az alternatív oktatás bevezetése ellen.

szeptember 9. Jozef Kalman miniszterelnök-helyettes fogadta az MK vezetõit. A találkozóra a dél-szlovákiai magyar tanítási nyelvû iskolák körüli feszült helyzet adott okot.

szeptember 16. Az MKDM OV rimaszombati ülésén az oktatásüggyel kapcsolatos kérdésekrõl tanácskoztak.

szeptember 19—21. Miguel Angel Martinez, az ET Parlamenti Közgyûlésének elnöke látogatása során megbeszéléseket folytatott a magyar parlamenti pártok frakcióvezetõivel.

szeptember 23. Somodiban ülésezett az MPP OV.

szeptember 30. Az Együttélés OT oroszkai ülésén az MK kormányba való belépésének elméleti lehetõségével is foglalkozott.

október 7. Pozsonyban ülést tartott a Csemadok OV Elnöksége. Az ülés után felhívással fordultak a szlovákiai magyarsághoz, hogy adományaikkal járuljanak hozzá a Csemadok megtartásához.

október 16. Pozsonyban közös önkormányzati bizottságot alapít az MK három pártja.

október 21. Rimaszombatban tartja alakuló kongresszusát a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért.

október 25. Budapesten Horn Gyula magyar miniszterelnökkel tárgyalt az MK pártelnökeinek küldöttsége. Megbeszélésük tárgya az államnyelvrõl szóló törvénytervezet volt.

október 26—27. Révkomáromban és Komáromban tartotta a Magyar Országgyûlés emberi jogi, kisebbségjogi és vallásügyi bizottsága, valamint a szlovák parlament közigazgatási-önkormányzati és kisebbségi bizottsága kétnapos együttes ülését.

november 2. Az MK 13 tagú delegációja Strasbourgban tájékoztatta Daniel Tarchyst, az ET fõtitkárát az államnyelvtörvény-tervezettel kapcsolatos álláspontjáról. A tanácskozás keretében találkoztak Allard Platte-tel, az ET emberjogi bizottsága titkárával.

november 4. Az MPP a Liberális Internacionálé teljes jogú tagja lett. Errõl a szervezet abbáziai végrehajtó bizottsági ülésén döntöttek.

november 17. A szlovák parlament elfogadta az államnyelvrõl szóló törvényt.

november 24. Horn Gyula magyar miniszterelnök Budapesten fogadta az MK küldöttségét, amelyen az elfogadott nyelvtörvényrõl és a Csemadokról tárgyaltak.

december 5. Az MK politikusai Bécsben tartott nemzetközi sajtóértekezletükön ismertették a szlovák parlament által elfogadott nyelvtörvényt és annak a szlovákiai magyarságra hátrányos, tiltó intézkedéseit.

december 16. A szlovák parlament elfogadta, hogy Bauer Edit az ET Parlamenti Közgyûlésében, Boros Zoltán pedig a Közép-európai Parlamenti Bizottságban képviselje Szlovákiát.

1996

január 9—10. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi fõbiztosa szlovákiai látogatása során tárgyalt az MK pártjaival és a Csemadok képviselõivel, akik felhívták a figyelmét arra, hogy a szlovák kabinet nem vette figyelembe az EBESZ-nek a nyelvtörvénnyel kapcsolatos észrevételeit.

január 10. Az Együttélés képviselõi sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy elkészítették beadványukat, amellyel a nyelvtörvény ügyében az alkotmánybírósághoz fordulnak.

január 11. Az MPP sajtótájékoztatóján ismertette javaslatát az ország új területi-közigazgatási javaslatáról. Bejelentették, hogy kiindulópontnak a 16 megyét tartalmazó elképzelést tekintik.

január 17. Az MK vezetõibõl álló testület úgy határozott, hogy közös közigazgatási tervezet kidolgozásával bízza meg a koalíciós önkormányzati tanácsot.

január 18. Michal Kovác államfõ fogadta az MK vezetõit. Tanácskozásukon az államnyelvtörvényrõl, a szlovák—magyar alapszerzõdés ratifikálásáról és az új területi-közigazgatási felosztásról tárgyaltak.

január 19. Pozsonyeperjesen ülésezett az MPP Országos Választmánya.

január 26. Megalakult a Szlovákiai Magyar Szülõk Szövetsége 11 tagú elõkészítõ bizottsága. A szövetséget május 17-én jegyezték be.

január 28. Pereden ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Döntöttek egy szociálpolitikai tanács létrehozásáról, amelynek elnöke Bauer Edit lett. Az ülés állásfoglalásban rögzítette véleményét az új területi-közigazgatási tervezettel kapcsolatban, amelyben elutasítják a kormány javaslatát.

februárban a MK képviselõi elkészítették és a parlamentnek tágyalásra beterjesztették saját kisebbségi nyelvhasználati törvényjavaslatukat. Ennek tárgyalására nem került sor.

február 1. Leváltották Kucman Imrét, a Lévai járásbeli csatai alapiskola igazgatóját.

február 2—3. Deákiban ülésezett az SZMPSZ Országos Választmánya.

február 9—10. Hans van den Broek, az EU külkapcsolatokkal foglalkozó fõbiztosa Pozsonyban tárgyalt az MK parlamenti frakcióvezetõivel.

február 10. Pozsonyban tanácskozott a Csemadok OV Elnöksége. Az új fõtitkár Kolár Péter lett.

február 27. Leváltották Kolár Pétert, a kassai Thália Színház igazgatóját.

március 7. Vladimír Meciar kormányfõ fogadta az MK vezetõit.

március 22. A szlovák parlament elfogadta a területi-közigazgatási beosztás törvényét.

március 26. A szlovák parlament ratifikálta a szlovák—magyar alapszerzõdést.

március 30. Galántán tartotta az MKDM 8. országos közgyûlését. A mozgalom elnöke Bugár Béla, külügyekkel foglalkozó alelnöke Csáky Pál, belügyi alelnöke Farkas Pál, oktatásügyi alelnöke Szigeti László lett.

áprilisban Duray Miklós azzal vádolta meg a szlovák biztonsági szolgálatot (SIS), hogy szándékában állt Duka-Zólyom Árpádnak a politikai életbõl való kivonása.

április 10. A szlovák—magyar alapszerzõdés pozsonyi ratifikációja nyomán kialakult helyzetrõl tárgyaltak Budapesten az MK vezetõi a HTMH elnökével, Lábody Lászlóval, valamint Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával.

április 12. Julius Maaten, az Európai Liberális Internacionálé fõtitkára az MPP és az Együttélés vezetõivel tárgyalt az Együttélés felvételérõl.

május 10—11. A Pozsony melletti Castá-Papiernickán az Etnikai Kapcsolatok Projektjének kezdeményezésére magyar és szlovák ellenzéki és kománypártok mellett az ET, EU, EBEÉ képviselõi, továbbá Daniel Fried, Clinton elnök kelet-közép-európai tanácsadója is részt vettek. Tanácskozásuk fõ témája az etnikai feszültségek és annak elkerülése voltak.

május 13. Magyar Bálint magyar mûvelõdési és közoktatásügyi miniszter Budapesten fogadta a Duray Miklós vezette, Együttélés küldöttséget. A miniszterrel a felsõoktatás helyzetérõl és a színházak helyzetérõl tanácskoztak.

május 18. A Temesváron megtartott FUEV-kongresszuson az Együttélés a szervezet teljes jogú tagja lett.

május 22. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi fõbiztosa és öttagú küldöttsége Révkomáromban az SZMPSZ tisztségviselõivel, Gútán az MK vezetõivel találkozott.

Az MK és a KDM közös beadványt nyújtott be az alkotmánybíróságon az államnyelvtörvény ellen.

május 26. Bátorkeszin ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Az ülésen Duray Miklós javasolta az MK unióvá történõ átalakítását.

június 1. A Csemadok központi testülete tiltakozott az állami kulturális dotáció teljes megszûnése ellen.

június 5—8. Az Liberális Internacionálé noordwijki közgyûlésén az Együttélést és az MPP-t a szervezet teljes jogú tagjává, A. Nagy Lászlót, az MPP elnökét pedig tiszteletbeli alelnökévé választották.

június 12—13. A szlovák köztársasági elnök két napos hivatalos látogatáson Magyarországon hangsúlyozta a szlovák—magyar történelmi megbékélés szükségességét.

június 13. Jozef Kalman miniszterelnök-helyettes fogadta Csáky Pál és Bárdos Gyula parlamenti képviselõket. A megbeszélés célja a kisebbségi szervezetek és a kisebbségi kultúra támogatásának kérdése volt.

június 15. Dunaszerdahelyen ülésezett az MPP Országos Választmánya. Állásfoglalásukban felszólították az ellenzéki pártokat, egyeztessék álláspontjukat az alkotmányban garantált nemzetiségi jogok törvényes alapelveivel.

június 21. Tiltakozó nagygyûlést rendeztek Révkomáromban a szlovák kormány jogtipró intézkedései ellen, amelyen felszólaltak a parlamenti pártok és a magyar szervezetek képviselõi.

június 28. Pozsonyban tanácskoztak a DSZM és az MK képviselõi. A tanácskozás célja az volt, hogy az MK képviselõi is helyet kapjanak a Nemzeti Vagyonalap, a Szlovák Információs Szolgálatot ellenõrzõ parlamenti bizottságában, valamint a Számvevõszék vezetõségében és a tévétanácsban.

június 28—július 2. Herbert Bösch, az EU és a szlovák parlament közös parlamenti bizottságának társelnöke szlovákiai látogatásán találkozott a dél-szlovákiai városok képviselõivel is.

július 4—5. Kétnapos konferenciát szervezett a magyar kormány Budapesten az egységes magyar külpolitika kialakítása érdekében a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyarság legitim képviselõinek részvételével.

július 10. J. Sesták államtitkár jegyzéket adott át a magyar nagykövetnek, Boros Jenõnek a SZK kormányának állásfoglalásával a magyar—magyar csúcsra vonatkozóan.

július 24. Életbe lép az új közigazgatási reformról és államigazgatásról szóló törvény.

július 24—augusztus 8. A szlovák külügyminisztérium legmagasabb rangú vezetõi folyamatos tiltakozásokat fejeznek ki a magyar—magyar csúcs zárónyilatkozatával kapcsolatban, a nyugati országok és az Orosz Föderáció szlovákiai nagyköveteinél. Ebben a SZK elutasítja, hogy intézményesítsék az etnikai különbségeket.

augusztus 2. Megszüntették a kassai Thália Színház önállóságát, jogalanyiságát.

augusztus 20. Az MK politikusai Budapesten tárgyaltak az RMDSZ vezetõ képviselõivel a román—magyar alapszerzõdés tervezetérõl.

augusztus 22. Michal Kovác államfõvel tárgyalt az MK küldöttsége Szlovákia EU és NATO-csatlakozásával kapcsolatban.

augusztus 23. Megszüntették a komáromi Jókai Színház jogalanyiságát.

szeptember elején csaknem valamennyi magyarok lakta, dél-szlovákiai járásban felmondtak több száz államigazgatási dolgozónak, a közigazgatási reform következtében. Az alkalmazottak értékelésekor a politikai és a nemzetiségi szempontok voltak az elsõdlegesek.

szeptember 4. A Pápán tartott magyar—magyar csúcstalálkozón részt vettek az MK politikusai is.

szeptember 15. Félórás Horn—Meèiar találkozó a Magas-Tátrában a szlovák—magyar viszonyról.

szeptember 17. A parlament módosította az állami szimbólumokról szóló törvényt. Ennek értelmében más országok himnusza csak akkor hangozhat el, ha jelen van az adott ország hivatalos küldöttsége is. Gyurovszky László, az MPP alelnöke szerint az a törvény célja, hogy betiltsák a magyar himnuszt Szlovákiában.

szeptember 19. A Rozsnyói Járási Hivatal környezetvédelmi szakosztálya elrendelte a Krasznahorkaváralja június 8-án felavatott millecentenáriumi emlékmû lebontását.

szeptember 23. A budapesti Országgyûlés ellenzéki és kormánypárti képviselõi kérték a kormányt, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a szlovák parlament változtasson a himnuszrendeleten, mert ezzel megsértik az alapszerzõdést. A pozsonyi külügyminisztérium visszautasította a budapesti tiltakozást.

szeptember 25. Elfogadták pozsonyi parlament új házszabályát, amelynek értelmében a nemzetiségi képviselõk nem szólalhatnak fel anyanyelvükön.

szeptemberben és októberben a parlamenti ellenzék, a MK támogatásával, megkísérelte a bizalmatlansági indítványt a kulturális miniszter (I. Hudec) és az iskolaügyi miniszter asszony (E. Slavkovská) ellen.

október 19. Tornán tanácskozott a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom országos választmánya. A választmány állást foglalt az ellenzéki együttmûködés, az ún. Kék Koalíció mellett.

október 26—27. A Magyar Polgári Párt Dunaszerdahelyen tartotta közgyûlését. Újból A. Nagy Lászlót választották a párt elnökévé. Alelnökök: Petõcz Kálmán, Gyurovszky László, fõtitkár: Tóth Károly.

november 11. Max van der Stoel az EBESZ kisebbségi fõbiztosa hetedszer látogatott Pozsonyba. Találkozott a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel. A magyar pártok képviselõivel találkozva az Együttélés a közigazgatási átszervezés utáni helyzetrõl, az MKDM az új házszabályról és az oktatási problémákról, az MPP pedig a kisebbségi nyelvtörvény hiányáról tájékoztatták.

november 21. A kormány nemzetiségi tanácsa elutasította a Magyar Koalíció kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvénytervezetét és azt sem szorgalmazta, hogy önálló jogszabály rendelkezzen a kisebbségek nyelvérõl.

november 24. Az SZMPSZ Komáromban tartotta IV. országos közgyûlését. Újból Sidó Zoltánt választották meg elnöknek, alelnökök: Dolník Erzsébet, Hecht Anna, Keszegh István. A közgyûlés levéllel fordult a legfõbb ügyészhez, hogy vizsgálja felül azt a minisztériumi rendeletet, amely kötelezõvé teszi a magyar iskolákban a felvételi vizsgát szlovák nyelvbõl.

november 30. A MPP országos választmánya Ipolynyéken tanácskozott. Határozatukban leszögezték a Kék Koalícióval való szoros kapcsolat szükségességét.

1997

január 1. Életbe lépett a szlovák nyelvtörvény szankcionálási része.

január 3. Az MK alelnökei felhívásukban arra szólítják fel a választókat, hogy aláírásukkal támogassák a közvetlen elnökválasztásra vonatkozó petíciót.

január 16. Az MK pártelnökei Budapesten Tabajdi Csaba politikai államtitkárral tárgyaltak.

január 27. Az érsekújvári fórumon Duray Miklós és Popély Gyula pártelnökök a magyar egység megteremtését szorgalmazták. Evvel kapcsolatban Duray Miklós kijelentette, hogy a létrehozandó pártegyesülés érdekében hajlandó lenne lemondani elnöki tisztségérõl.

február 3. Az SZMPSZ dunaszerdahelyi ülésén bejelentették, hogy országos tiltakozást indítanak a szülõk körében a kétnyelvû bizonyítványok visszaállításáért.

február 19. Az MPP vezetõ politikusai Jozef Kalman miniszterelnök-helyettessel a magyar kisebbség problémáiról tárgyaltak.

február 26. Bárdos Gyula és Bauer Gyõzõ kilépett a kormány nemzetiségi tanácsából.

április 5. Az SZMPSZ Rozsnyón megrendezett 3. országos találkozóján felhívást fogadtak el, amely arra kéri a szlovákiai tömegszervezeteket és pártokat, hogy tömeges tiltakozásaikkal akadályozzák meg a magyar oktatás leépülését.

április 15. Daniel Tarchys, az ET fõtitkára a parlamentben képviselt pártok frakcióvezetõivel tárgyalt.

Max van der Stoel EBESZ-fõbiztos a szlovákiai magyar pártok elnökeivel és oktatási szakértõivel tárgyalt.

április 19. Ipolyságon megalakult a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum.

április 22—23. P. Hamžik szlovák külügyminiszter Washingtonba látogatott, ahol az amerikai külügyminiszter számon kérte rajta a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Hamžik újságíróknak elmondta, az egy vicc, hogy Magyarországot meghívják a NATO-ba, Szlovákiát pedig nem.

április 26. Érsekújvárott tartotta I. országos közgyûlését a Szlovákiai Magyar Szülõk Szövetsége.

május 3. Szõlõskén ülésezett az MPP Országos Választmánya.

május 4—6. Az RMDSZ küldöttsége Pozsonyban az MK pártvezetõivel tárgyalt.

május 14. AZ MK parlamenti képviselõi az oktatási retorziók ellen tiltakozó leveleket adtak át Michal Kovác államfõnek.

május 25. A. Nagy László, az MPP elnöke panaszt tett a legfõbb ügyészségen, amiért nem élhetett alkotmányos jogával, és nem vehetett részt a NATO-csatlakozásról és a szabad elnökválasztásról kihirdetett népszavazáson.

május 27. Az MKDM frakciója felszólította az oktatási minisztériumot, hogy ismét adjanak ki kétnyelvû bizonyítványokat.

május 28. A Szlovákiai Magyar Szülõk Szövetsége úgy határozott, hogy alapszervezetei, ill. a szülõk részére kérvénymintát biztosít, hogy az iskolaigazgatókhoz fordulva kérelmezzék a kétnyelvû bizonyítványok kiadását.

június 2. Az SZMPSZ tiltakozó nagygyûlést rendezett Dunaszerdahelyen.

június 3—5. Tiltakozó nagygyûléseket tartottak több dél-szlovákiai városban az oktatásügyi retorziók ellen.

június 9. Az MK vezetõi Budapesten a Rákóczi Szövetség vezetõivel tanácskoztak.

június 10. Michal Kovác fogadta az MK vezetõ képviselõit.

június 11. Csáky Pál, az MKDM alelnöke bejelentette, hogy a kétnyelvû bizonyítványok megvonása miatt panasszal fordul a strasbourgi emberjogi bírósághoz.

június 13. Az MKDM az Európai Néppárt tagja lett.

június 18. Az EU és a SZK közös parlamenti bizottságának ülése után ajánlást fogadtak el, melyben a SZK EU-tagságának feltételei között szerepelt a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása.

június 24. Az MK vezetõi bejelentették, kéréssel fordulnak Max van der Stoel­hoz, az EBESZ kisebbségi fõbiztosához és Daniel Tarchyshoz, az ET fõtitkárához, hogy a két intézmény szenteljen kiemelt figyelmet a szlovákiai nemzetiségi oktatásügynek.

június 26. Az MK, a pedagógusszövetség és a Csemadok felhívást intézett a szülõkhöz, hogy az egynyelvû bizonyítványokat küldjék el csoportosan Slavkovská oktatási miniszternek.

június 28. Dunaszerdahelyen ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa.

Nagykéren ülésezett az MPP Országos Választmánya.

Elbocsátották Tóth Sándort, a rozsnyói magyar alapiskola pedagógusát.

július 4. Az MK képviselõi részt vettek a Meciar miniszterelnök által kezdeményezett kerekasztal-tárgyaláson.

július 8. A Madridi NATO-csúcsértekezleten megnevezik a NATO 3 meghívott országát, de Szlovákia nincs közöttük.

július 14. Georgiosz Zavvosz, az EU szlovákiai nagykövete Pozsonyban fogadta az Együttélés vezetõit.

július 15. Az Európai Bizottság 6 országot nevezett meg, amelyeket javasol az EU-csatlakozás elsõ körében való tárgyalásra, de Szlovákia nincs közöttük.

július 23. Leváltották Liszka Józsefet, a komáromi múzeum 1991-ben létrehozott magyar nemzetiségi osztályának vezetõjét.

augusztus 14. Az MK levelet intézett Horn Gyula magyar miniszterelnökhöz, figyelmébe ajánlva, hogy a szlovákiai magyarság helyzetében nagymértékû romlás következett be.

augusztus 19. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és Szent-Iványi István frakcióvezetõ Budapesten fogadta az MPP delegációját. Kovács László külügyminiszter és Tabajdi Csaba politikai államtitkár fogadta az MKP vezetõ politikusait.

augusztus 26. Elbocsátották Korpás Pált, az ipolysági gimnázium tanárát.

Az SZMPSZ OV állásfoglalásában felhívja a parlamenti pártokat és a képviselõket, hogy tegyék meg a megfelelõ lépéseket a jogokat sértõ intézkedések megszüntetése érdekében.

szeptember 3. Levélben fordult az SZMPSZ OV Magyar Bálint magyar mûvelõdési és közoktatási miniszterhez, hogy vizsgálja felül a szlovák—magyar alapszerzõdésben a szlovákiai magyar oktatást és pedagógusképzést érintõ azon rendelkezéseket, amelyek ellentétben állnak az alapszerzõdéssel.

Az MK levelet intézett Meciar miniszterelnökhöz, amelyben a Horn Gyulával kötött gyõri megállapodásra és az alkotmány 34. cikkelyére hivatkozva kérik, hogy a szlovákiai magyarok legitim képviselõje részt vehessen az alapszerzõdést felügyelõ vegyes bizottságban.

szeptember 8. Az MK vezetõi levélben felszólították V. Meciart, hogy távozzék kormányfõi tisztségébõl.

szeptember 9. A szlovák alkotmánybíróság elvetette annak a 33 ellenzéki képviselõnek a beadványát, amelyben az államnyelvrõl szóló törvény kilenc rendelkezésének és a jogszabály preambuluma alkotmányos voltának elbírálását kérték.

szeptember 12. Az Európai Liberális Párt ( ELDR) közgyûlése Petõcz Kálmánt, az MPP alelnökét az ELDR alelnökévé választotta.

szeptember 28. Csáky Pál, az MKDM alelnöke Budapesten kijelentette, hogy a választási törvény módosítása esetén az MK pártjai készek arra, hogy egy politikai szubjektumba tömörüljenek.

október 1. Leváltották Popély Gyulát, a pozsonyi Duna utcai magyar alapiskola és gimnázium igazgatóját.

október 11. Az MPP OV pozsonyi ülésén határozatot fogadott el arról, hogy a párt az 1998-as választásokon az MK tagjaként vesz részt.

október 14. A magyar oktatásügyrõl, a kétnyelvû bizonyítványokról, az új választási rendszerrõl tárgyalt Max van der Stoel EBESZ-fõbiztos az MK és a Csemadok vezetõivel.

Leváltották Kovács Pétert, a szenci magyar alapiskola igazgatóját.

november 8. Ipolyságon ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Megvitatták az új magyar párt megalakulásának feltételeit, amely Duray Miklós pártelnök szerint 4 frakciót (liberális, nemzeti, keresztény és konzervatív) foglalhat magában.

november 27. A legfelsõbb bíróság elutasította A. Nagy László keresetét, amelyet a népszavazás meghiúsítása ügyében nyújtott be.

december 13. Az Európa Tanács luxemburgi csúcsértekezletén nem sorolta be Szlovákiát az EU-ba való integrációról szóló tárgyalások elsõ körébe, hanem csak a második kategóriába.

1998

február 8. A választási törvény tervezett módosítása miatt válaszút elé kerültek a magyar parlamenti pártok. Duray Miklós, az Együttélés elnöke nem tartja jó megoldásnak a választási pártot. Meggyõzõdése szerint szövetségi pártot kellene alakítani. És mert kényes kérdés a leendõ elnök személye, Duray Miklós hajlandó félreállni.

március 12. A Matica Slovenská elképzelése szerint módosítani kellene Dél-Szlovákiában az önkormányzatokról szóló törvényt oly módon, hogy a vegyesen lakott községekben a szlovákságnak vétójoga legyen minden olyan ügyben, amely a kultúrát, az oktatást és a közigazgatást érinti.

április 22. A Magyar Koalíció három pártja között létrejött a megállapodás: Magyar Koalíció Pártja néven létrehozzák a szövetségi pártot, a MKDM lesz a másik két párt befogadó pártja. Az Együttélés a másik két párt beleegyezésével a saját soraiból a szövetségi párt elnökét, a Magyar Polgári Párt pedig — azonos feltételek mellett — a képviselõi Tanács elnökét jelöli. 23-án Duray Miklós jelezte, hogy nem jelölteti magát az elnöki tisztségre.

április 29. Bugár Béla, a MKDM elnöke elmondta: egyeztetés nélkül vállalták, hogy õk lesznek a befogadó párt, idõhiány miatt voltak kénytelen így dönteni. Az Együttélést és Duray Miklóst vádolta, amiért ne jött létre idõben a megegyezés. Duray élesen elutasította Bugár Béla vádaskodását.

június 13. Galántán tartotta hatodik, egyben utolsó közgyûlését a Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom. A küldöttek ellenszavazat nélkül jóváhagyták, hogy az Együttélés közös platformot alakítson az MKDM-mel. Elõzõleg ugyanis az MKDM és az Együttélés olyan kétoldalú megállapodásra jutott, amely szerint a szövetségi pártot létrehozó három erõ nem három platformot alkot majd a szövetségi pártban, hanem csak kettõt: az Együttélés és a MKDM közös, a „keresztény-konzervatív-népi” platformját, amelynek párját az A. Nagy László vezette liberális szellemiségû Magyar Polgári Párt alkotná. Ezzel a szövetségi párton belüli erõviszonyok 80—20 százalékos arányban osztódnak. A közgyûlésen jóváhagyták a Popély Gyula vezette, politikai tevékenységet nem folytató Magyar Néppárt beolvadását az Együttélésbe.

június 21. Dunaszerdahelyen az eddigi Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt „egyesülésével” létrejött a Magyar Koalíció Pártja. A közgyûlésen a MKP elnökévé Bugár Bélát általános alelnökévé Duka Zólyomi Árpádot, tiszteletbeli elnökévé Duray Miklóst választották. A keresztény-konzervatív-népi platform elnöke Csáky Pál, a polgári-liberális platform elnöke A. Nagy László lett, egyben mindketten elnökhelyettesek is. Az országos tanács elnökévé Farkas Pált, a Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetõjévé Bárdos Gyulát választották.

szeptember 25—26. Parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában. A volt miniszterelnök, Meèiar pártja a DSZM 27 százalékot szerzett, az SZDK 26,33 százalékkal a második lett. A harmadik az SZBP 14,66 százalékot, a negyedik a Magyar Koalíció Pártja 9,12 százalékot szerzett. Rajtuk kívül az SZNP 9,07 százalékkal és a PEP 8,01 százalékkal jutott a parlamentbe. Az MKP-re 306 000-en szavaztak, és ez 15 képviselõi mandátumot jelent.

október 28. Pozsonyban az SZDK, a DBP, az MKP és a PEP aláírta a koalíciós szerzõdést. Mikulas Dzurinda leendõ miniszterelnök bejelentette, hogy megszületett az új kormány. Bugár Béla, az MKP elnöke elmondta, a „koalíciós tárgyalásokon olyan kompromisszum született, hogy a földmûvelési miniszteri posztot a DBP kapja, nekünk pedig az építésügyi tárca jutott”. A négypárti koalíciós szerzõdésben a felek kötelezik magukat, hogy támogatják a Bõs ügyében hozott hágai döntésbõl eredõ kötelezettségek teljesítését. Nem nyitják meg a benesi dekrétumok és a területi autonómia kérdését, s nem szorgalmazzák az alternatív oktatás bevezetését sem.

október 30. Megalakult az új szlovák kormány; Mikulas Dzurinda a miniszterelnök, a kormány négy alelnöke közül az egyik Csáky Pál, az emberi és kisebbségi jogokért, valamint a regionális fejlesztésért felelõs. A belügyminiszter Ladislav Pittner, a külügyminiszter Eduard Kukan lett. A kormány további magyar tagjai: Harna István építésügyi és Miklós László környezetvédelmi miniszter.