Dippold Péter
A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945
|
>> kronológiák >> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945 |
|
Év: 1927 Asztalos Miklós: Transzilvanista gondolat Az erdélyi autonomista törekvések Bp.: Centrum. 1927. 9:00 PM Klny. Új Élet 2. évf. 1. sz. Ács Géza: Subotica város címtára Szubotica szab. kir. város állami, városi, köz- és magánintézményeinek és vállalatainak jegyzéke Subotica: Červik Štamparija. 1927. Szabadka állami, városi, köz- és magánintézményeinek és vállalatainak címjegyzéke. 94 p. Balázs András: Hitélet fejlesztése és az autonómia jelentősége Kolozsvár: Minerva. 1927. 1927. szeptember 25-én tartott csíksomlyói katolikus nagygyűlésen elhangzott előadás a hitéletről és a katolikus egyház életéről. 12:00 PM Berka Günther: Burgenland Berlin: Deutscher Schutzbundverl. 1927. 19 p. Boros Fortunát: Erdélyi ferencrendiek Cluj-Kolozsvár: Szent Bonaventura ny. 1927. 318 p., 1 t., 3 mell. Csuka Zoltán: Vajdasági galéria Subotica: Minerva. 1927. Rövid portrék a vajdasági írókról, művészekről, közéleti munkásokról. 95 p. Dérer Július: Slovenské pohraničie na juhu [H.n.]: [k.n.]. [1927]. 14 p. A szlovák határvidék Délen Dragomir Silviu: Ethnical minorities in Transylvania Geneva: Sonor. 1927. Vitairat a magyar szerzőkkel a román nemzetiségi politika védelmében a huszas években. 129 p., 1 térk. Etnikai kisebbségek Erdélyben Epstein Leo: Sprachenrecht der Tschechoslowakischen Republik Unter Berücksichtung d. Gesetzesmaterialen u. d. Rechtssprechung, mit Hinweisen u. erläuternden Bemerkungen versehen von ... Reichenberg: Stiepel. 1927. 48. 353 p. A Csehszlovák Köztársaság nyelvtörvénye. Figyelemmel a törvényszövegre, a törvénymagyarázatra, a jogalkalmazásra Farkas Gyula: Elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete Bp.: Pallas. 1927. A Felvidéknek nem volt olyan röghöz kötött magyarsága, mint Erdélynek, nem voltak évszázados kulturális intézményei. A felvidéki magyarok vezetői két pártra szakadtak, s így az amúgy is megosztott magyarságot még jobban megbontották. Folyóiratok hiányában a kulturális egyesületek voltak a szellemi élet legfőbb fórumai. A huszas évek végére alakul ki a vérbeli írók gárdája, akiknél az irodalom nemcsak nemzeti kötelesség, hanem művészet is. 45 p. |
kapcsolódók
további kronológiák
|