Dippold Péter
A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945
|
>> kronológiák >> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945 |
|
Ország: Csehszlovákia Esterházy Lujza: Nevelés a kisebbségi sorsvállalásra A kisebbségi életre nevelés már az iskolaévek alatt is fontossággal bír. Kisebbségi problémák. 77-91. Esterházy Lujza: Nő a kisebbségi sorsközösségben Új Élet. 5:4 (1936) 205-15. Esterházy Lujza: Szlovák-magyar jóviszony lélektani akadályai és azok áthidalása A szlovák-magyar viszony kérdései. A Szlovák Néppárt és az Egyesült Magyar Párt baráti együttműködése és a viszony megromlása. A csehszlovákiai magyarság sérelmei és a szlovákok. Magyarok és szlovákok 1938 őszén. Új Élet. 8:4 (1939) 244-63. Ethey Gyula: A vágvölgyi magyarság települése és fogyatkozása Pozsony: Toldy Kör. 1941. Az oklevelek alapján sorra veszi a falvakat, azok névváltozásait, esetleges megszűnését. 20 p. Ethey Gyula: A Zoborvidék múltjából Nyitra: Híd. 1936. Szépirodalmi eszközökkel, anekdotákkal fűszerezve feldolgozott helytörténet. 88 p. Faith Fülöp: Nitra arany könyve Nitra: szerző. 1940. Nyitrai szlovák írók, történetírók, sportolók életrajzai. 64, 23 p. A Híres nyitraiak c. munka (1939) folytatása. Faith Fülöp: Nitrai fejfák Nitra: szerző. 1940. Nyitrai irodalmárok, művészek, közéleti személyek életrajza. 45, 9 p. Fajfr František: Naše školství s hlediska národnostního A csehszlovák iskolarendszer szétbontva iskolatípusok szerint az egyes nemzetiségekre. Részletes adatok (magyar osztályok csökkenése a reáliskolákban, gimnáziumokban; idegen nyelven tanuló magyar diákok; egyetemi hallgatók). Národnostní Obzor. 1:2 (1930) 126-33. Iskolaügyünk nemzetiségi szempontból Farkas Gyula: Új Aurora A felvidéki magyar irodalom és az Új Auróra, 1924. Napkelet. 2:3 (1924) 266-67. Farkas Gyula: Elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete Bp.: Pallas. 1927. A Felvidéknek nem volt olyan röghöz kötött magyarsága, mint Erdélynek, nem voltak évszázados kulturális intézményei. A felvidéki magyarok vezetői két pártra szakadtak, s így az amúgy is megosztott magyarságot még jobban megbontották. Folyóiratok hiányában a kulturális egyesületek voltak a szellemi élet legfőbb fórumai. A huszas évek végére alakul ki a vérbeli írók gárdája, akiknél az irodalom nemcsak nemzeti kötelesség, hanem művészet is. 45 p. |
kapcsolódók
további kronológiák
|