Dippold Péter
A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945
|
>> kronológiák >> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945 |
|
Mutató: statisztika Szél Tivadar: Kassa közegészségügye Az első bécsi döntés után Kassára nagy szerep vár a felvidéki magyarság egészségügyének gondozásában, hiszen a cseh uralom alatt a szlovenszkói magyarok egészségügye nagyon kedvezőtlenül alakult. Magyar Statisztikai Szemle. 17:5 (1939) 542-49. Szél Tivadar: Komárom közegészségügye Komárom egészségügyi ellátottsága kedvező képet mutat, bár a cseh időszakot követően az eltávozott cseh-morva kórházi vezetőség a kórházak felszerelését megrongálta. Magyar Statisztikai Szemle. 18:5 (1940) 384-90. Szél Tivadar: Ruténföld statisztikája Közegészségügy A Magyarországhoz visszakerült kárpátaljai területek egészségügyi ellátottsága rendkívül kedvezőtlen volt. Magyar Statisztikai Szemle. 17:3 (1939) 209-14. Szél Tivadar: Visszacsatolt keleti terület Közegészségügy A második bécsi döntés után a Magyarországhoz visszacsatolt észak-erdélyi részek a román uralom alatt közegészségügyi tekintetben is elhanyagoltak voltak. Magyar Statisztikai Szemle. 18:8-9 (1940) 685-96. Szigeti Gyula: Községek és városok háztartási mérlege és vagyoni helyzete Az első bécsi döntés után a Magyarországhoz visszacsatolt Felvidéken az impériumváltozással a községi és városi gazdálkodásban mind a végrehajtandó feladatok, mind az igénybevehető bevételi források lényegesen módosultak. Magyar Statisztikai Szemle. 16:11-12 (1938) 1115-26. Szőllősy Zoltán: Állatállomány a Felvidék visszacsatolt részén A felvidéki állatállomány (különösen a keleti részeken) az állattenyésztésnek nem minden ágában éri el az anyaországi mértéket. Magyar Statisztikai Szemle. 17:5 (1939) 510-18. Szőllősy Zoltán: Állattenyésztés Statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az első bécsi döntéssel bekövetkezett területnövekedés az állattenyésztésben is nagy értékgyarapodást jelent. Magyar Statisztikai Szemle. 16:11-12 (1938) 1054-61. Szőnyi Gyula: Áralakulás A cseh árszínvonal a leértékelések következtében a nemzetközi összehasonlítás szempontjából normálisnak nevezhető árszínvonal alá került, a Felvidéken a visszacsatolás meggyorsította az árszínvonal alkalmazkodását a normálishoz. Magyar Statisztikai Szemle. 16:11-12 (1938) 1102-8. Takács István: Kisebbségi magyarság egészségügye A szlovenszkói magyar kisebbség egészségügye statisztikai adatokkal. Új Élet. 4:9-10 (1935) 467-77. Täuber František: Konsumní družstva podle národnosti v ČSR A csehszlovák és nemzetiségi fogyasztási szövetkezetek működésének elemzése. Statisztikai adatok a magyar szövetkezetekről is. Národnostní Obzor. 2:1,2 (1931) 36-41. A fogyasztási szövetkezetek Csehszlovákiában nemzetiségi megoszlás szerint |
kapcsolódók
további kronológiák
|