Dippold Péter
A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945
|
>> kronológiák >> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945 |
|
Mutató: székelység Gombos György: Bácska otthont adott a bukovinai székelyeknek A bukovinai székelyek története és a Romániából Bácskába történt településük 1940-ben. visszatért Délvidék. 147-55. Gombos György: Bukovinai székelyek hazatelepítése Újabb tennivalók Bp.: Magyar Külügyi Társaság. 1942. A határokon túl maradt magyarok hazatelepítése az új magyar jövőt építő program elmaradhatatlan része. A bukovinai székelyek hazatelepítése érdekében tárgyalások kezdődtek a román kormánnyal. A Délvidék visszafoglalása után a külföldi magyarokat letelepítő kormánybizottság megoldotta a bácskai székely telepítést. Székely telepek Délvidéken, adatok a kiosztott földek nagyságáról és a letelepített családok számáról 1942-ben. 33 p. Gyiróthy Elemér: Egy székely város kultúrmunkája Nagy-Romániában Beszámoló Székelyudvarhely egy évi kulturális életéről. Erdélyi Tudósító. 4:13-14 (1921. júl.) 8-10. Gyulay Tibor: Erdélyi ipar fejlesztés kilátásai A visszacsatolt Észak-Erdély iparfejlesztéséről: külön figyelemmel a visszanyert energiaforrásokra, nyersanyagokra. Kárpátmedence. 1:1 (1941) 47-49. Haáz Ferenc: Udvarhelyszéki famesterségek Kolozsvár: Minerva. 1942. Az eltelt húsz évben az erdélyi főiskolás ifjúság figyelme a falu felé fordult. A székely nép egyik éltető eleme háziipara volt. A különböző mesterségek (zsindelykészítés, kapufaragás, stb.) leírása, illetve a famesterségek keletkezése. 72 p., 87 rajz, fénykép Halász Antal: Hazatértek A bukovinai magyarok kétszáz esztendeje Nagyvárad: Grafika Nyomdai Műintézet. 1941. Székelyek, bukovinai magyarok Mária Terézia idején, Erdélynek Magyarországgal való egyesülése után (1867). Hadikfalva, Andrásfalva, Istensegíts, Fogadjisten és Józseffalva lakossága. 1941. május 11-én Magyarország és Románia aláírta a bukovinai magyarok hazatelepítéséről szóló egyezményt. 119 p., 3 t. Hoffman Géza: Memento Szeged: Árpád ny. [1938]. Csonka Magyarországnak ellenpropagandát kell folytatnia az utódállamokba került magyarság érdekében. "Románia a románoké" kijelentés a román közvélemény hangulatára jellemző. A román politika - a dákoromán elmélet szellemében - sürgeti a városok visszarománosítását és kijelenti, hogy a székelyek román eredetűek. 15 p. Imreh István: Székely közbirtokosságok jövője A visszacsatolt területeken lévő székely közbirtokosságok gazdasági formái. Székelység. 4(14):2 (1944) 3-5. Incze Lajos: Mivel foglalkozik egy székely falu? Önálló fejezet a szerző kiadásra kész falukutató művéből A székelység életmódja, társadalmi struktúráltsága Parajdon. Korunk. 13:11 (1938. nov.) 927-34. Iorga Nicolae: Consideraţii noi asupra rostului Secuilor Revista Istorică. 25:4-6 (1939) 134-41. Új gondolatok a székelyek rendeltetéséről |
kapcsolódók
további kronológiák
|