Dippold Péter
A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945
|
>> kronológiák >> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945 |
|
Tárgyszó mutató: alkotmány Braunias Karl: Autonome Gebiete Kraft internationalen Rechts A világháború után létrehozott autonóm területeket (Aland-szigetek, Memel-vidék, Kárpátalja, Kelet-Galícia, Imbrosz és Tenedosz, Karélia) vizsgálja nemzetközi jogállásuk, a nemzetiségi elv megvalósulásának mértéke, politikai sajátosságaik és az élükön álló kormányzó jogkörének összehasonlításával. Az állam lényeges jellemzőinek - állampolgárság, államhatárok, az államhatalom törvényhozó, végrehajtó és bírói szervezetei - áttekintése. Nation und Staat. 3:6, 7 (1930) 347-56, 426-42. Nemzetközi jogerejű autonóm területek Duka Zólyomi Norbert: új szlovák alkotmány kisebbségi szemmel Kisebbségi jogok a Szlovák Állam alkotmányában. Láthatár. 7:9 (1939) 391-96. Flachbarth Ernő: Nemzetiségi csoportok" jogi helyzete a szlovák alkotmány szerint Bp.: Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó. 1943. A Saint-German-i szerződésben Csehszlovákia kötelezettséget vállalt kisebbségi lakosai minimális jogaira vonatkozóan. A szerződést - kihagyásokkal és változtatásokkal - 1920-ban az alkotmányban is rögzítették. A Szlovák Köztársaság alkotmányának nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényei; egyéni és közösségi jogok. 84 p. Flachbarth Ernő: Ruszinszkó autonómiája a nemzetközi és a csehszlovák alkotmányjog szempontjából Miskolc: Ludvig ny. 1934. Csehszlovákiának a szövetkezett főhatalmakkal kötött szerződésének cikkei tartalmazzák a Kárpátokról délre fekvő területek autonómiáját. Ellentétben a Saint-Germaini szerződéssel és a csehszlovák alkotmánnyal, Ruszinszkónak még nincsenek autonóm szervei. Ruszinszkó problémája csak a Magyarországhoz való visszacsatolással oldható meg. 50 p. Flachbarth Ernő: Völker- und staatsrechtliche Lage Karpathorusslands Történeti áttekintés a Kárpát-medencebeli ruténekről és Kárpátalja Csehszlovákiához csatolásáról. A kisebbségvédelmi szerződés, a csehszlovák alkotmány, majd a közigazgatási reform életbe lépése után Kárpátalja közigazgatási és alkotmányjogi helyzetének alakulása. Nation und Staat. 2:4 (Jänner 1929) 228-45. Kárpátalja nemzetközi és alkotmányjogi helyzete Fritz László: állam és az egyház viszonya Romániában Az 1923-as román alkotmány és a vallásügyi törvényjavaslat kritikája. Magyar Kisebbség. 2:9 (1923. máj. 1.) 302-15. Fritz László: Boila professzor román alkotmánytervezete Romul Boilă 1931-ben megjelentetett új román alkotmánytervezetének ismertetése. Magyar Kisebbség. 10 (1931) 801-11, 831-38. Dr. Romul Boilă: Studiu asupra reorganizării Statului Român Întegrit. Cuprinde un anteproect de Constituţie cu o scurtă expunere de motive (Cluj, 1931. p. 62.) Imre Lajos: Milyen lehetőségeket és feladatokat nyújt az új alkotmány egyházunk munkája számára Kapcsolat az állam és az egyház igehirdető munkája között. Az új alkotmánynak a református egyházat érintő pontjairól. Románia új alkotmányának jelentősége református egyházunk szempontjából. 15-21. Jakabffy Elemér: Alkotmány A Brătiănu-kormány alkotmánytervének kritikája. Maradandó csak a tényleges viszonyokkal összhangban levő alkotmány lehet. Magyar Kisebbség. 2:6 (1923. márc. 15.) 197-201. Késmárki Gergely: Tschecho-Slowakei und das Minderheitenproblem Zur zehnten Jahreswende der Fünfvölkerrepublik Hogyan tükrözik a csehszlovák állam létrejöttének dokumentumai a cseh hegemon törekvéseket és a cseh-szlovák viszony alakulását. Csehszlovákia szuverenitásának, kisebbségvédelmi kötelezettségeinek, nemzetközi jogi elismertségének ellentmondásai. Glasul Minoritătilor. 6:10-11,12 (1928) 338-53, 409-17. Csehszlovákia és a kisebbségi kérdés. Az öt nemzet köztársaságának tízéves fennállására |
kapcsolódók
további kronológiák
|