Dippold Péter
A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945
|
>> kronológiák >> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945 |
|
Tárgyszó mutató: térkép Olay Ferenc: Térképek a nemzetiségi terjeszkedés szolgálatában Bp.: Magyar Nemzeti Szövetség. 1932. Magyarországról szóló térképek terjesztése tankönyvekben, ismeretterjesztő művekben. A térképek a nemzetiségi terjeszkedés és a magyarellenesség szolgálatában. 42 p. Klny. a Budapesti Szemle 656, 657. sz. (1932). Rácz Jenő: Külkereskedelmi forgalom Annak megítéléséhez, hogy az első bécsi döntéssel a Magyarországhoz visszacsatolt Felvidék mekkora gazdasági jelentőséggel bír, hozzátartozik annak vizsgálata is, hogy a Felvidék, mint a csehszlovák állam része milyen szerepet játszott Magyarország külkereskedelmi forgalmában. Magyar Statisztikai Szemle. 16:11-12 (1938) 1083-99. Rónai András: Erdélyi magyarság népoktatásügyének statisztikai mérlege a másfélévtizedes román uralom alatt Az erdélyi magyar gyermekek többsége állami iskolába jár, ebben nagy szerepe van annak, hogy a román közigazgatási szervek a felekezeti iskolák látogatásában az állam iránti illojalitást látnak. A statisztikák rámutatnak az alsófokú magyar szakiskolák majdnem teljes hiányára. Magyar Statisztikai Szemle. 12:10 (1934) 851-71. és klny. Rónai András: Románia nemzetiségi térképe Románia nemzetiségi térképe és a határokon kívül élő románság. Kisebbségvédelem. 2:6 (1939) 8-10. Schneider Árpád: Visszafoglalt délvidéki terület Népességi és gazdasági áttekintés A második bécsi döntés után a Magyarországhoz visszakerült délvidéki területekkel jelentősen gyarapodott az ország lélekszáma, mezőgazdasági és ipari termelése. A Trianon előtti közigazgatási beosztást Jugoszlávia nem hagyta változatlanul, aminek nemzetiségpolitikai okai voltak. Magyar Statisztikai Szemle. 19:11 (1941) 767-86. Szőllősy Zoltán: Állatállomány a Felvidék visszacsatolt részén A felvidéki állatállomány (különösen a keleti részeken) az állattenyésztésnek nem minden ágában éri el az anyaországi mértéket. Magyar Statisztikai Szemle. 17:5 (1939) 510-18. Tatrosi János: Moldvai csángómagyarok A moldvai csángók Trianon utáni helyzetéről: Moldva jog szerint Magyarországot illeti, hisz a csángók Moldva őslakói. Katholikus Szemle. 2:35 (1921) 64-76. Thirring Gusztáv: Elcsatolt Felvidék újabb kivándorlási mozgalmai Az 1930-as évek felvidéki kivándorlási mozgalmai a magyar kisebbségre jellemzők. Magyar Statisztikai Szemle. 11:2 (1933) 72-90. Thirring Lajos: 1939 április elejei területgyarapodás 1939 A Magyar-Szlovák Bizottság az 1939. ápr. 4-én aláírt egyezményben véglegesen kijelölte a Magyarországhoz került kárpátaljai terület és a szlovák állam határait. Szükségessé vált e területgyarapodás statisztikai elemzése. Magyar Statisztikai Szemle. 17:3 (1939) 235-40. Thirring Lajos: Délvidéki népszámlálás előzetes eredményei A második bécsi döntés után visszacsatolt délvidéki terület Magyarország számára - különösen népességi szempontból - igen komoly többletet jelent. Magyar Statisztikai Szemle. 20:1 (1942) 1-15. |
kapcsolódók
további kronológiák
|