>> kronológiák

>> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Mutató: politika

Frank Ivo: Revízió és a horvátság Bp.: Erdélyi Férfiak Egyesülete. 1933. Magyarország nemzetileg egységesebb állam, míg Jugoszlávia hatalmas terület jugoszlávok nélkül. A horvátok végcélja Dalmácia, Horvátország és Szlavónia egységes szabad államban való egyesítése. A horvátok biztonsága megkívánja, hogy Magyarország erősen kerüljön ki a revíziós kérdés megoldásából. 29 p.
Mutató: kisebbség, horvát, revízió, kapcsolat, politikai

Fritz László: állam és az egyház viszonya Romániában Az 1923-as román alkotmány és a vallásügyi törvényjavaslat kritikája. Magyar Kisebbség. 2:9 (1923. máj. 1.) 302-15.
Mutató: egyházpolitika, alkotmány, román, belpolitika

Fritz László: Erdélyi román kultúrzóna ügye a Népszövetség előtt A kultúrzóna létesítése, célja, oktatáspolitikája. A román kormány észrevételei az OMP által a Népszövetséghez benyújtott petícióval kapcsolatban. Magyar Kisebbség. 11 (1932) 348-52, 400-06, 437-44, 480-91, 517-24, 557-63.
Mutató: oktatás, anyanyelvi, kultúrzóna, asszimiláció, kisebbségpolitika

Fritz László: Románia egyenesadó rendszere mint a kisebbségellenes politika egyik harci fegyvere Romániában a magyarlakta területeken sokkal jobban emelik az adókat, mint másutt. Magyar Kisebbség. 7:12 (1928. jún. 16.) 437-43. Függelékként közli Románia 1924-25-ös egyenesadó bevételeit Erdély, Regát és Székelyföld megosztásban.
Mutató: gazdaságpolitika, adópolitika

Fritz László: Utolsó román parlamenti választások Az ötödik parlamenti választás eredményeinek elemzése statisztikai táblázatokkal illusztrálva. Társadalomtudomány. 9:1-4 (1929) 279-92.
Mutató: parlamenti választás, Románia, belpolitika

Gagyi Jenő: Nyugat-magyarországi kérdés Bp.: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája. 1921. A nyugat-magyarországi németség Ausztria közelsége miatt nem magyarosodott el, a világháború előtt magyar érzelmű volt. A három megye (Moson, Sopron, Vas) lakosságának 40 százaléka nem német, ezért Magyarország nem kíván lemondani a területről. 18 p.
Mutató: kisebbség, német, propaganda, kapcsolat, politikai

Gagyi Jenő: Románia története a világháború után Bp.: Globus. 1931. A gyulafehérvári nemzetgyűlés teljes nemzeti szabadságot ígért a Romániában lakó nemzetiségeknek. Az 1923-as alkotmány kijelentette, hogy Románia egységes nemzeti állam. Később a középiskolai, főiskolai oktatási és a közigazgatási törvény s ezáltal a kisebbségek, - főleg a magyarság - helyzete egyre nehezebbé vált. 80 p.
Mutató: kisebbségi sérelmek, kisebbségpolitika, belpolitika

Gagyi László: Pusztuló magyar tanítóság Az erdélyi magyar tanítókérdés problémái és jövője. Erdélyi Fiatalok. 5:4 (1934) 116-18.
Mutató: oktatáspolitika

Gašparik Ignác: Felsőcsallóközi magyar iskolák fejlődése (A bratislavai III. sz. tankerület) Az államfordulat utáni magyar iskolarendszerről. 17 új magyar iskola épült és 10-et kibővítettek. csehszlovákiai magyar tanítók almanachja. 1918-1933. 127-36.
Mutató: oktatáspolitika

Gáj József: Politikai pártok az SHS. államban és a nemzeti kisebbségek A jugoszláviai pártok és kisebbségpolitikai elképzeléseik bemutatása. Magyar Kisebbség. 6:5 (1927. márc. 1.) 161-64.
Mutató: pártok, kisebbségpolitika