Dippold Péter
A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945
|
>> kronológiák >> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945 |
|
Tárgyszó mutató: gazdaság Scherer Lajos: Felvidéki városok és községek a megszállás alatt Losonc A csehek adópolitikája Losoncon, a magyarság politikai vezetői, a kulturális és gazdasági élet irányítói. Mit élt át a Felvidék?. 564-71. Schneider Árpád: Vendégforgalom Az első bécsi döntés a Felvidék idegenforgalmi struktúrájában jelentős változásokat idéz elő. Magyar Statisztikai Szemle. 16:11-12 (1938) 1138-41. Schneider Árpád: Visszafoglalt délvidéki terület Népességi és gazdasági áttekintés A második bécsi döntés után a Magyarországhoz visszakerült délvidéki területekkel jelentősen gyarapodott az ország lélekszáma, mezőgazdasági és ipari termelése. A Trianon előtti közigazgatási beosztást Jugoszlávia nem hagyta változatlanul, aminek nemzetiségpolitikai okai voltak. Magyar Statisztikai Szemle. 19:11 (1941) 767-86. Serbulescu Andrei: Románia gazdasági helyzete Statisztikai adatok az erdélyi területek Romániához csatolásának gazdasági következményeiről. Korunk. 11:2 (1936. febr.) 92-102. Siegler Alfonz: Szlovenszkó gazdasági helyzete Szlovákia gazdasági kizsákmányolása Csehország által. Magyar Kisebbség. 2:17 (1923. szept. 1.) 644-46. Soós István: Gazdasági önmegszervezkedésünk A református társadalom gazdasági megszerveződésének lehetőségei. Megmaradásunk útja. 27-40. Solty Ernő: Agrárpolitikai feladatok Erdélyben A visszacsatolt erdélyi területek agrárpolitikai feladatai: visszaállítani az ősi székely örökösödési jogot, intézményesen gondoskodni a termelés megfelelő feltételeiről. Kárpátmedence. 1:1 (1941) 37-44. Solty Ernő: Kalotaszeg mezőgazdasága Beszámoló a Kalotaszeg mezőgazdaságát fejlesztő kormánytervekről és az eddig elvégzett munkákról. Kárpátmedence. 4:7 (1944) 395-402. Stark János: Földkérdés a Duna völgyében Magyarország és az utódállamok földreformjai. Láthatár. 4:1-2 (1936) 35-38. Stuhlmann Patrik: Kassa Kassa gazdasági, politikai, kulturális jelentőségéről szól. Kiemeli, hogy a Trianoni Békeszerződés után a felvidéki magyarok szervezkedése innen indult ki, a keresztény társadalmi körből. Katholikus Szemle. 58:6 (1944) 173-77. |
kapcsolódók
további kronológiák
|