Dippold Péter
A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945
|
>> kronológiák >> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945 |
|
Névmutató: Rónai András Rónai András: Államterület és népiség A természetföldrajzi tényező az önálló államszervezetek kialakulásában. A népi elv (Volksgedanke) merev érvényesítésének veszélyei. Magyar Szemle. 28:2 (1936. okt.) 113-19. Rónai András: Új felvidéki határunk Felvidéki 1938-as határkérdés leírása. Térképekkel. Földrajzi Közlemények. 67 (1939) 190-200. Rónai András: Biographie des frontiêres politiques du Centre-Est Européen Bp.: (Kertész, Karcag). 1936. IV, 140 p. A közép-kelet európai politikai határok története. A határok történetéről szóló politikai-földrajzi tanulmány Bibliogr. 133-140. p. Rónai András: Erdély gazdasági élete Romániában A mezőgazdasági termelés, az agrárreform utáni birtokviszonyok, ipari vállalatok. Erdély. 239-53. Rónai András: Erdély magyar fiatalsága az ipari pályák felé Az 1932-33-as tanévben az erdélyi tanonciskolák tanulóinak 60 százaléka magyar. Magyar tannyelvű szakiskola azonban nem működik. Magyar Kisebbség. 14:5 (1935. márc. 1.) 116-19. Rónai András: Erdély magyarsága Erdély magyarságának harca a kisebbségi sorban; eredményei, kulturális és gazdasági élete. Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai. 685-98. Rónai András: Erdély népességi viszonyai Erdély államjogi helyzetének rendezésénél s a nemzetiségi ellentétek kiküszöbölésénél elsősorban a népességi és nemzetiségi viszonyokra kell figyelemmel lenni. Ehhez adnak alapot a statisztika adatai. Magyar Statisztikai Szemle. 17:4 (1939) 350-60. Rónai András: Erdély nemzetiségi viszonyai A Romániához csatolt magyarországi terület nemzetiségi és vallási megoszlása. Kisebbségvédelem. 2:3-4 (1939) 12-18. Rónai András: Erdély tájai és az új határ Erdély 1914-1918, ill. 1920-1940 közötti gazdaságföldrajzi mérlege. Földrajzi Közlemények. 68 (1940) 239-50. Rónai András: Erdélyi magyarság népoktatásügyének statisztikai mérlege a másfélévtizedes román uralom alatt Az erdélyi magyar gyermekek többsége állami iskolába jár, ebben nagy szerepe van annak, hogy a román közigazgatási szervek a felekezeti iskolák látogatásában az állam iránti illojalitást látnak. A statisztikák rámutatnak az alsófokú magyar szakiskolák majdnem teljes hiányára. Magyar Statisztikai Szemle. 12:10 (1934) 851-71. és klny. |
kapcsolódók
további kronológiák
|