>> kronológiák

>> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgyszó mutató: statisztika népességi

Felvidék városainak és 10 ezer főnél népesebb községeinek fejlődése 1910-1930 között Statisztika az 1910-1930 közötti időszakból: a népesség demográfiai változásai a felvidéki városokban. STUD. 2:23 (1934. jan. 30.) 2-3.
Mutató: statisztika, népességi, urbanizáció, demográfia, gazdaság

Magyarok Romániában A romániai magyar kisebbség helyzete és sérelmei. Magyarország és Románia viszonyát az utóbbinak a magyar kisebbségekkel való bánásmódja nagymértékben befolyásolja. Külügyi Szemle. 16:4 (1939) 397-400.
Mutató: kisebbség, magyar, politika, statisztika, népességi, népszámlálás, Románia 1930, székelység

Moldvai magyarok Moldvában a magyarok honfoglalók voltak, de az évszázadok alatt közel egymillió magyar románosodott el. Kárpátmedence. 1:5 (1941) 301-7.
Mutató: asszimiláció, kisebbség, magyar, kisebbségi sérelmek, statisztika, népességi, térkép, székelység

Területgyarapodásunk gazdaságpolitikai jelentősége Magyarországnak a bécsi döntések következtében létrejött területgyarapodása elsődleges gazdaságpolitikai jelentőséggel bír, különösen a mezőgazdasági és bányászati nyersanyagok területén. Kárpátmedence. 1:5 (1941) 298-301.
Mutató: bécsi döntés, első, bécsi döntés, második, békeszerződés, 1920, statisztika, népességi, statisztika, gazdasági

Visszacsatolt északi terület Az első bécsi döntés után Magyarországhoz visszatért Felvidék lakosságának vizsgálata felekezeti megoszlás, anyanyelvi megoszlás, foglalkozási csoportok szerint. Magyar Statisztikai Szemle. 16:10 (1938) 929-33.
Mutató: bécsi döntés, első, térkép, statisztika, népességi, felekezeti megoszlás, anyanyelvi megoszlás

Barsy Gyula: Ruténföld statisztikája Népmozgalom Az első bécsi döntés után Magyarországhoz visszatért kárpátaljai terület népmozgalmi viszonyainak kutatásánál a prágai statisztikai hivatal járási, illetve tartományi eredményei szolgálhatnak támpontul. Magyar Statisztikai Szemle. 17:3 (1939) 206-7.
Mutató: bécsi döntés, első, demográfia, statisztika, népességi, rutén kérdés, revízió

Barsy Gyula: Visszacsatolt keleti terület A második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdély népesedése kedvezőbb, mint a Romániánál maradt területé, de a magas halálozási arányszám figyelmeztet az egészségügyre váró feladatokra. Magyar Statisztikai Szemle. 18:8-9 (1940) 679-84.
Mutató: bécsi döntés, második, revízió, térkép, statisztika, népességi

Fodor Ferenc: Külföldi szomszédságunk földrajzi szempontból A párizsi békeszerződésben megállapított határokról elmondható, hogy Magyarország szomszédai a stratégiai határokat keresték a természetes határokkal szemben. Statisztikai adatok az utódállamokhoz csatolt magyar kisebbség lélekszámáról. Magyar Külpolitika. 2:1 (1921) 6.
Mutató: békeszerződés, 1920, kisebbség, magyar, statisztika, népességi

Hollós István: Régi magyar államterület népességének fejlődése 1910-1930 között 1910-1930 Statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a magyarság abszolut többségben van a régi Magyarország területén. Magyar Statisztikai Szemle. 10:11 (1932) 891-914.
Mutató: statisztika, népességi, kisebbség, magyar, népszámlálás általában, békeszerződés, 1920, térkép

Kárpáti László: Népszámlálási komédia a Felvidéken és Erdélyben Terror, hamisítás és tudatlanság eszközeivel a magyar kisebbség ellen A cseh és a román kormány politikummá változtatta a népszámlálás puszta adminisztratív jellegét. Magyar Külpolitika. 12:1 (1931) 2.
Mutató: népszámlálás általában, statisztika, népességi, kisebbség, magyar, kisebbségi sérelmek