>> kronológiák

>> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgyszó mutató: székelység

Erdélyi "szövetség" jubileuma Az erdélyi "Szövetség" jubileumáról számol be. Az intézmény létrehozása Trianon után az erdélyi magyarság első komoly eredménye. Kárpátmedence. 3:6 (1943) 358-59.
Mutató: békeszerződés, 1920, bécsi döntés, második, Székelység, szövetkezet, gazdaság

Erdélyi kisebbségi sérelmek a Nemzetek Szövetsége előtt Az Erdélyi Magyar Székely Szövetség 1922-ben panaszt tett a Nemzetek Szövetségénél. A román kormány válaszának állításai valótlanok. Bizonyítékai ennek az iskolaügyi kormányzat rendelkezéseiből közölt szemelvények. Magyar Külpolitika. 4:28 (1923) 4-5.
Mutató: kisebbségi sérelmek, székelység

Erdélyi magyarság gazdasági megerősítése A második bécsi döntés után Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi részek gazdaságpolitikai teendőről, az Erdélyrészi Gazdasági Tanács munkaközösségi szervezetének alakulásáról. Feladata az erdélyi gazdasági intézmények működésének összehangolása. . Kárpátmedence. 2:2 (1942) 101-6.
Mutató: bécsi döntés, második, gazdaságpolitika, betelepítés, magyar, székelység

Fajelemzés a Székelyföldön Beszámoló az "Astra" marosvásárhelyi kongresszusáról. "Székelyföld lakosságának nagy része román etnikai eredetű". Ez a megállapítás fajbiológiai és vérelemzési vizsgálatok alapján született. Keleti Közlöny. 2:7 (1934. szept.-okt.) 170-171.
Mutató: székelység

Hargita Önsegélyező Takarék és Hitelszövetkezet Székelység. 3:1-2 (1933) 41-42.
Mutató: gazdaság, szövetkezet, székelység

Intézményeink Megnyílt az első romániai magyarnyelvű gazdasági iskola Az Erdélyi Unitárius Egyház Székelykeresztúron megalapította az Unitárius Téli Gazdasági Iskolát. Az iskola létrehozását elősegítette az 1930-ban hozott mezőgazdasági szakoktatási törvény. Székelység. 1:3 (1931) 41-42.
Mutató: oktatás, szakmai, gazdaság, székelység

Két újságcikk az erdélyi magyarok számáról Egy román vélemény ismertetése, mely szerint a székely és a magyar két különböző nép. A népszámlálási adatokat e szerint kell átértelmezni. Kisebbségi Körlevél. 3:5 (1939. szept.) 3-5.
Mutató: asszimiláció, kisebbségi megoszlás, székelység

Külföldi magyarok Bukovinai székelyek Bp.: Tátra. 1940. Rövid összefoglalás a bukovinai székelyek eredetéről, vallásukról, iskoláikról, népszokásaikról, mindennapi életükről. 16 p.
Mutató: székelység, életmód

Kifosztott Székelyföld Az új magyar-román optánsper A magyar-román optánsper egyetlen fóruma a nemzetközi bíróság lehet. Magyar Külpolitika. 9:22 (1928) 15-17.
Mutató: optálás, székelység, kisebbségi sérelmek

Magyarok Romániában A romániai magyar kisebbség helyzete és sérelmei. Magyarország és Románia viszonyát az utóbbinak a magyar kisebbségekkel való bánásmódja nagymértékben befolyásolja. Külügyi Szemle. 16:4 (1939) 397-400.
Mutató: kisebbség, magyar, politika, statisztika, népességi, népszámlálás, Románia 1930, székelység